Milyen tervekkel érkezett az MKIK élére? Milyen változásokat szeretne elérni a vállaltok működésében?
Első hallásra talán fellengzősnek tűnhet, amennyiben azt mondom, történelmi helyzet van, de ha a nagyon nehéz gazdasági helyzetre gondolunk, már egyáltalán nem tűnik annak. Ebben a helyzetben az országos kamarai rendszernek most kell új lendületet vennie a vállalkozások versenyképessége érdekében. A célok eléréséhez változásra van szükség. Új csapattal és új filozófiával kell megújítani a kamarai rendszert.
Ezért hirdettem azt a választási kampányban, hogy legyen a következő ciklus a kamarai reneszánsz, a kamarai újjászületés ciklusa.
Ahogy annak idején a reneszánsz az embert tette a középpontba, a mi reneszánszunk középpontjában a vállalkozások és a vállalkozások versenyképessége állnak. Bejártuk az országot az elmúlt másfél évben, meglátogattuk a területi kamarákat, egyeztettünk mindenkivel, aki nyitott volt erre. Ennek az országjárásnak a gyümölcse, hogy mit is szeretnénk, milyen kamarát szeretnénk, tulajdonképpen egy mondatba sűríthető: csapatmunka, megújulás, és együttműködés a vállalkozásokért. Nagyon sokat tanultam az elmúlt időszakban, rengeteg nagyon értékes embert ismertem meg, akikben ég a tenni akarás vágya. Ilyen emberekkel világot lehet megváltani!
Összességben a gazdasági kamarai rendszer sokkal erősebb alapokkal rendelkezik, mint ami most látszik belőle.
A területi kamarák többsége jól működik, napi kapcsolatban áll a helyi vállalkozásokkal és értik a problémáikat. Az országos kamara az, ahol alapvető változások kellenek, mert a korábbi vezetés az elmúlt időszakban egyre távolabb került a vállalkozók mindennapi gondjaitól. A megújult országos kamarai elnökség első ülésén el is indítottuk azokat a folyamatokat, amik az MKIK-t visszavezethetik a vállalkozók mindennapjainak megsegítése irányába.
Röviden, melyek a kamarai reneszánsz programnak a főbb pontjai?
Először is szeretném leszögezni, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) egy köztestületként működő gazdasági érdekképviselet, amelynek feladatait törvény szabályozza. Fő feladata a gazdaság általános érdekeinek érvényesítése, a gazdaságfejlesztésben és gazdaságszervezésben való szerepvállalás. Mi ehhez kívánjuk tartani magunkat.
Van egy víziónk arról, milyen kamarát szeretnénk látni 10-15 éven belül. De mialatt a jövőt építjük, azalatt a mindennapokkal is foglalkozni kell.
Ezért Az MKIK elnöksége egy 15 pontból álló javaslatcsomagot állított össze és fogadott el, amelyik rövid távon megvalósítható. Az intézkedési javaslat olyan költséghatékony intézkedéseket javasol, amelyek nem, vagy csak minimálisan igényelnek pénzforrást és alkalmasak lehetnek a GDP növelésére. Ebből néhány pontot kiemelnék: felmérjük tételesen a már exportáló magyar középvállalkozások problémáit, hogy milyen konkrét támogatásra van szükségük piacaik megtartása, növelése érdekében, de ilyen a KKV-k adminisztrációjának csökkentése, az egyablakos vállalkozói ügyintézés és tájékoztatás, a magyar tulajdonú vállalatok növekedési programjának támogatása – hozzáadott érték növekedési feltétellel –, első körben a KKV-k energia problémáinak enyhítése céljából nagyobb energiaközösségek létrehozása.
Tekintettel arra, hogy jelenleg magyar gazdaság munkaintenzív időszaka lezárult és folyamatban van egy tudás- és technológiaintenzív szakaszba történő átlépés, a kamarának is alkalmazkodni kell ehhez. Nem véletlenül hirdettük meg a tudás alapú kamara megvalósítását, ami hat pilléren nyugszik:
- A szolgáltató kamara azt jelenti, hogy minden területi kamara egységes, sztenderdizált alapszintű szolgáltatást nyújtson és emellett a helyi igényekhez igazított emelt szintű szolgáltatást.
- A tudás alapú kamara célja, hogy fel kell építeni egy tudás átadást segítő intézményrendszert, de szerencsénkre a szomszédban Ausztriában létezik egy ilyen rendszer. A WIFI/Gazdaságfejlesztő Intézet sok évtizede jól működik ott. És van egy jó hírem: megegyeztünk az osztrák országos kamara elnökével, hogy a rendelkezésünkre bocsátják az ilyen irányú tudásukat és tapasztalatukat a mi rendszerünk felépítéséhez.
- A hálózatban működő kamara alapján a területi kamarák tudását, illetve az információáramlást országos szintre kell emelni, a jó gyakorlatokat egymás között megosztani. Ennek elősegítésére nagyon jó eszköz lehet a digitalizáció.
- A konzultatív kamara azt jelenti, hogy a problémákról meg kell kérdezni a vállalkozókat. Így tudunk jó javaslatokat megfogalmazni és a kormányzatnak megbízható partnere lenni. Szeretnénk már a kormányzati döntések „fogantatásánál” jelen lenni, ehhez ki kell alakítani egy új típusú kormány-kamara együttműködési rendszert.
- Az MKIK-nak nemzetközi kamarává kell válni: segíteni kívánunk a vállalkozásoknak a piacra jutásban és a piacon történő megerősödésükben.
- Végül olyan rendszert szeretnénk építeni, ahol a csapatmunka érvényesül, a szakterületeknek valós felelősei vannak, a vezetők pedig tényleges vezetnek, nem csak névlegesen vezetők. Ezt jelenti a szervezetten működő kamara. Továbbá központi és területi „think-thank”-ek szerveződését is szorgalmazzuk és támogatjuk..
Milyen változást szeretnének a vállalatok az üzleti környezetben? Melyek a kkv-k legfontosabb, legnagyobb problémái jelenleg?
Álláspontunk szerint aktuálisan a vállalkozások legnagyobb problémája a piaci kereslet visszaesése, melyet a munkaerőpiaci nehézségek, a felmerülő költségemelkedések és a folyamatosan nehezedő EU-s és magyar adminisztrációs terhek követnek. Ezekből viszont finanszírozási nehézségek következnek, amelyek sajnos egyre több vállalkozásnak jelentenek problémát. A kamarai feladatok meghatározásánál ezért elsőrendű a konkrét piaci lehetőségek elemzése, az adminisztrációs terhek csökkentése, a kis- és középvállalkozásokat számára programok létrehozása, a szakember utánpótlás biztosítása, valamint a hozzáadott érték növelésére alkalmas tudás megszerzésének biztosítása.
Nehéz helyzetben vette át az MKIK vezetését, a gazdaság ugyanis nagyjából 2 éve stagnál. Miben segítheti a Kamara a gazdasági kilábalást?
A vállalkozóknak van egy olyan különleges tulajdonsága, hogy a legreménytelenebb helyzetekben is képesek megoldásokat találni. Amennyiben van egy olyan intézményrendszer, amelyik kereteket tud adni, a problémáik ismeretében velük közösen megoldásokat kidolgozni és kormányzati partnerséggel segíteni őket, akkor a vállalkozói réteg csodákra képes. Mi hiszünk ebben.
A kormány szerint részben a magas bérnövekedés húzhatja ki a gazdaságot a bajból. Egyetért azzal, hogy a minimálbér (és a bérminimum) a következő három évben jelentősen növekedjen?
Az MKIK nem tagja a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF), viszont feladataiból adódóan meggyőződésem, hogy kötelezettségünk közvetíteni a vállalkozók véleményét a minimálbér és a garantált bérminimum kérdésében, különös tekintettel arra, hogy az ő teherbíró képességük dönti el annak mértékét. Ennek érdekében egy reprezentatív felmérést végeztünk, amit a területi kamarák által gyűjtött online kérdőívek egészítettek ki. Mára elkészült egy előzetes elemzése is a válaszoknak. Bár a két oldal megállapodott, mindenképpen hasznosnak tartjuk, hogy egy ilyen kutatásból vonja le mindenki a következtetéseket és a jövőben hasonló módszertannal célszerű segíteni a VKF-et.
Az országos kamara a minimálbér és garantált bérminimum témájában nem annak mértékének a megállapításában akar beleszólni, hanem köztestületként javaslatokat fogalmazunk meg, hogy segítsük a döntéshozók munkáját.
A kutatás előzetes eredménye szerint a vállalkozások kétharmada a következő három évre átlag 10%-os béremelést elképzelhetőnek tart, de álláspontjuk szerint ez ugyanakkora költségnövekedést jelentene.
A cégek fele szerint a béremelés javíthatja a munkavállalói elégedettséget, ugyanakkor a cégek 85%-a úgy véli képes lesz kitermelni a béremelésből adódó többletköltségeket. A részletekről, hogy miként javítható a munkatársak hatékonysága és sok más egyéb felvetésről a kutatás eredményeinek véglegesítése után tájékoztatni fogjuk a közvéleményt.
Hogyan értékeli a kormány 21. pontos akciótervét? Elegendő lehet ahhoz, hogy növekedési pályára álljon az ország és elégedettek legyenek a vállalatok?
Az MKIK elnöksége megerősítette, üdvözli a kormány szándékát, hogy az Új Gazdaságpolitikai Akciótervvel segíteni kívánja a KKV szektort és a gazdaságot fenntartható növekedési pályára kívánja állítani. A meghirdetett akcióterv végrehajtásában, miután megismerte annak részleteit, szívesen vállal aktív szerepet.
Az mindenképpen bíztató, hogy a kormányzat létrehozott egy kifejezetten a KKV szektor problémáival foglalkozó államtitkárságot. A mi 15 pontból álló javaslatcsomagunk, úgy látjuk, illeszkedik a kormányzati akciótervhez. Remélem nagyon hamarosan részletesebb véleményt is tudunk formálni.
A vállalkozóknak fájó pont, hogy megszűnt a Kata. Több lett az adminisztrációs teher és magasabbak az adók. Érdemes lenne-e újra egy egyszerű, könnyen átlátható adót bevezetni a legkisebb vállalkozások számára?
Ez egyszerre több, fajsúlyos kérdés. A KATA átalakítása ügyében egyik szemem sír, a másik nevet. Az elkerülhetetlen volt, hogy az adózott pénzzel fizető lakosságnak szolgáltatók adózása meg legyen különböztetve a cégeknek szolgáltató vállalkozók adójától. A módot, ahogyan ez történt – és ebben a kamarának súlyos felelőssége volt – sajnos jogosan érte vehemens kritika. Viszont van egy köztes réteg, aki mindkét szegmensnek szolgáltat, és az nyilvánvaló, hogy a cégeknek szolgáltató vállalkozók, akik az egyéni vállalkozói átalányadót választották, azok a lakosságnak feketén fognak szolgáltatni. Erre megoldás lehetne, ha a katás vállalkozók szolgáltathatnának cégeknek is, de ez esetben, eljárásjogilag hasonlóan a magánszemély megbízás igénybevételhez (amikor a szolgáltatás természetbeni juttatásnak minősül), a cég kellene megfizesse ezt az adót. Így mindenki jól járna, mert egy kisvállalkozói szolgáltatás (pl. egy bojler megjavítása) még így is kedvezményesebb lenne, mintha egy nagy cég végezné el azt.
Célszerű lenne megemelni az alanyi áfamentességet is 15 vagy akár 18 millióra, mert aki eléri a jelenlegi 12 milliós határt, az azonnal átmegy a szürke-, illetve fekete gazdaságba, tehát az államot az emeléssel kár nem éri. Ezzel egyidőben valorizálni kellene a katások adózását is.
Az ön által kérdezett egyszerű, könnyen átlátható adó bevezetésének a lehetősége a legkisebb vállalkozások számára része a mi 15 pontos javaslatunknak. Ehhez viszont nagyon komoly adatelemzés szükséges, amivel csak a NAV rendelkezik és aminek lehetőségére a pénzügyminiszter úrtól ígéretet kaptunk.
Ami pedig az adminisztráció csökkentést illeti, ez véleményünk szerint a magyar gazdaság jövőbeli eredményességének egyik kulcskérdése. Az adminisztratív kötelezettségek csökkentésével a vállalkozások értékes időt és energiát spórolhatnak meg, a GDP szintjére is kiható eredmények várhatók. Az MKIK az élére kíván állni az adminisztratív terhek racionalizálásával, csökkentésével kapcsolatos törekvések összehangolásának, ezért programjának végrehajtásába a területi kamarákon kívül be kívánja vonni a vállalkozói érdekképviseleteket is, oly módon, hogy juttassák el az általuk eddig végzett kutatások, elemzések eredményeit, illetve az adott szektor általuk ismert ilyen jellegű problémáit és annak megoldási javaslatait. Az MKIK a témában saját tudományos kutatást is végez és ezt követően szakértői szinten elemzi és összegzi a rendelkezésre álló anyagokat és úgy továbbítja a kormányzat részére.
Címlapkép forrása: Portfolio
A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.
