Az Európai Bizottság már aktívan vizsgálja az orosz-ukrán háború és a koronavírus-járvány miatt kivetett különadókat. A magyar kormánynak figyelmeztetést is küldtek, hogy vezessék ki azokat, de nem pusztán az Orbán Viktor vezette kabinet intézkedéseivel van probléma: általánosságban piactorzítónak tartják a szektorokra kivetett szelektív adókat, amelyeknek inflációerősítő hatása is van. A rezsicsökkentéshez hasonló, energiaárak miatt bevezetett támogatásokat is mind kivezetnék - jelezték bizottsági források a Portfolio-nak.
Bár sikerült csökkenteni a nézeteltéréseket a hétvégére, továbbra is kulcsfontosságú kérdésekben van egyet nem értés a demokraták és a republikánusok között a költségvetést illetően. Janet Yellen pénzügyminiszter bejelentette, hogy a tárca arra számít, június 5-ig lesz képes kifizetni kötelezettségeit a szövetségi állam, ha a törvényhozók addig nem jutnak megegyezésre az adósságplafon megemeléséről.
Június elején, talán már a hónap első napján (azaz jövő csütörtökön) becsődölhet az Egyesült Államok az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen szerint, ha addig nincs megállapodás, azaz az adósságplafont nem emelik meg eddig. Az esetleges államcsőd csupán technikai jellegű lenne, hiszen az amerikai kormány bőven tudná magát finanszírozni a piacokról, de az adósságszabályok ezt nem engedik neki. Az esetleges államcsőd technikai volta persze nem mentené meg a világot a beláthatatlanul súlyos következményektől. A piac aggodalma ehhez képest visszafogott, ami azzal magyarázható, hogy a megállapodást szinte biztosan tető alá hozzák határidő előtt. Az adósságplafonnal kapcsolatos vitának viszont már így is voltak költségei az ország számára, és a mai eseményeket látva a jövő nem túl megnyugtató.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása, amelyben egy témát dolgoztunk fel hosszabban. Vendégünk volt Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, aki a Portfolio-ra írt kétrészes elemzést (itt és itt) arról, hogy milyen tényezők okozzák Magyarország sérülékenységét. A műsorban ezeket vesszük át az inflációval kezdve a forintárfolyamon át egészen a költségvetési egyensúlyig, de szóba kerül Magyarország geopolitikai elszigeteltsége is.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormányát egyre több kritika éri a költségvetési gazdálkodásával kapcsolatban, és egyre nagyobb az aggodalom, hogy a gazdaság negatív spirálba kerülhet. Eimear Daly, a NatWest Markets stratégája szerint "a fiskális romlás mértéke nagyban eltér a feltörekvő piacok között, és Magyarország az egyik legkirívóbb bűnös". Hangsúlyozza továbbá annak potenciális kockázatát, hogy a piac középtávon a monetáris politikáról a fiskális politikára helyezi át a hangsúlyt.
Az ügyre rálátó személyek szerint a republikánusok és a Fehér Ház tárgyalói egyre közelebb kerülnek egy olyan megállapodáshoz, amely az adósságplafon emeléséről és a szövetségi kiadások két évre történő korlátozásáról szól, mivel egyre kevesebb az idő egy katasztrofális amerikai fizetésképtelenség elkerülésére – írja a Bloomberg.
Az amerikai külügyminisztérium arra figyelmezteti a kritikus infrastruktúrák üzemeltetőit, hogy legyenek éberek, miután a nyugati hírszerző ügynökségek által gyűjtött új információk szerint Kína akár nagyszabású, bénító támadásokat is képes lehet végrehajtani ellenük - írja Cybernews.
A magyar gazdaság és a költségvetés eddigi idei teljesítményét és a kitűzött célokat együttesen nézve egyre nagyobb feszültség kezd kirajzolódni. A növekedési cél eléréséhez költségvetési áldozat kellene, de a költségvetési célért pedig talán a növekedést kellene beáldozni. Azonban nem csak belső, de külső tényezőket is figyelembe kell venni és ha így teszünk, akkor csak egy józan út marad: a költségvetési fegyelem.
A magyar gazdaság aktuális állapotáról és legnagyobb kihívásairól ír friss blogbejegyzésében Zsiday Viktor, a Citadella Származtatott Befektetési Alap befektetési szakembere. Meglátása szerint Magyarországon tankönyvszerű események sorozata bontakozott ki és az is jól látható, mi vár ránk. Szerinte elkerülhetetlen az adóemelés, és már csak az a kérdés, hogy kinek az adóját emeli meg a magyar kormány.
Az Európai Bizottság friss javaslata ellenére sem vezeti ki a magyar rezsicsökkentési rendszert a kormány, és szociális jelleget sem visz bele, tehát minden háztartásnak járni fog az átlagfogyasztásig jár a rezsivédett ár, felette pedig a magasabb ár – gyakorlatilag ezt mondta több kérdésre adott válaszában a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az esemény elsősorban a 2024-es költségvetés törvénytervezetéről szólt, amelynek főbb számait és karakterét Varga Mihály pénzügyminiszter ismertette. Kiemelte, hogy a honvédelem jelentős forrásokat kap, a rezsivédelmi alap is megmarad az ideinél kisebb kerettel a csökkenő energiaárak miatt, és a 6%-os jövő évi átlagos inflációs előrejelzés miatt ennyivel emelkedhetnek a nyugdíjak is. Az extraprofitadók kivezetését megkezdi a kormány, aminek pontos részletei majd az adótörvényekből derülnek ki. Az uniós forrásokkal továbbra is számol a kormány, már a nyáron kiküld bizonyos fejlesztési számlákat Brüsszelbe, amelyeknek őszi kifizetésében bízik, mert nincs B-terv. Az idei GDP-növekedési és büdzséhiány célok tarthatósága kapcsán majd az év közepén nézik át a számokat, de egyelőre úgy látja, hogy nem kell módosítani, és további beruházásokat sem kell törölni. Az alábbi hírfolyamban tudósítottuk a főbb információkat.
Az elmúlt év válságai után nem voltak nagy átrendeződések az európai adórendszerekben, de Magyarországon két fontos változásra is készülni kell: hiába a legalacsonyabb a magyar társaságiadó-szint, a globális minimumadó bevezetésével a nagyobb cégek effektív terhei jelentősen megnőnek. Ráadásul a magyar adórendszer elveszítette egyik fő vonzerejét, hogy az Egyesült Államok felmondta az 1979 óta fennálló adóegyezményt. Eközben a hazai reálbérek csökkennek a magas infláció mellett, de az nem változott, hogy a gyermektelen hazai dolgozók adóéke továbbra is az egyik legmagasabb a régióban - derül ki a Mazars 2023-as adókörképéből.
Konvergencia vagy divergencia - ez a nagy kérdése Magyarország új konvergenciaprogramjának a nyugdíjak kapcsán. A nyugdíjreform már a nyakunkon van, ha a helyreállítási alapban vállaltakból indulunk ki. De mégis hogyan lesz fenntartható és korszerű a magyar nyugdíjrendszer uniós mércével? (1. rész)
Az EU kereskedelmi miniszterei csütörtökön Brüsszelben találkoznak, hogy megvitassák a blokk kereskedelempolitikájának politikai irányát. Bár alapvetően a dél-amerikai országokkal kereskedelmi egyezményről ad számot az EU kereskedelmi vezetője, Valdis Dombrovskis, de a leginkább a Kína támogatásával Európában megvalósuló beruházásoknál várható keményebb fellépés, mindez pedig a magyar kormány akkumulátoripari álmait is bedöntheti.
A Portfolio információi szerint az idei évi költségvetést 110 euró/MWh-s átlagos tőzsdei gázár mellett tervezte a kormány tavaly év végén, így az, hogy januártól tegnapig csak 48 eurós az idei átlagár és kedvezőek a kilátások is, jelentős költségvetési mozgásteret nyithat meg a rezsivédelmi alapban az év további részében. Ez durva becsléseink szerint akár 450-750 milliárd forintos is lehet, ami miatt akár dörzsölhetné is a tenyerét a kormány, de azt is megtudtuk piaci forrásokból, hogy az idén negyedik negyedévi távfűtéshez szükséges gázt 65-70 euró körüli áron már lefedezte a kormány, a jövő év első negyedévit pedig 50 euró körül, azaz a mostanra 30 euró alá szakadt gázárnál magasabb áron fixálta a beszerzést, ez pedig szűkíti valamelyest az említett költségvetési mozgásteret. Az viszont akár teljesen el is viheti ezt a mozgásteret, hogy komoly elcsúszás látszik az idei büdzsében, így a gázár zuhanása miatti öröm csak látszólagos.
A Költségvetési Tanács néhány nap alatt elvégezte a múlt pénteken kézhez kapott 2024-es költségvetési törvényjavaslat véleményezését. A KT anyagából egyértelműen kiderül: hatalmas kockázatok övezik a jövő évi büdzsét, melynek fényében szinte értelmetlenné válik a költségvetés roham tempóban történő elfogadása és a testület fel is hívja arra a figyelmet, hogy így a korai költségvetés nem tudja betölteni eredeti célját. Közben pedig az extraprofitadókról is új információkat tartalmaz a Tanács véleménye, ugyanis a bevételi célszámokból következtetni lehet arra, hogy mely ágazatok terhelése csökken, nő, vagy épp nem változik. Az pedig már csak a hab a tortán, hogy gyakorlatilag törvényt sért a tervezettel a kormány, mert a büdzsé nem tartalmazza a jegybanki veszteségtérítés összegét.
Egy finn elemzés szerint jelentősen megugrottak Oroszország olajbevételei március-áprilisban és tavaly november óta a legmagasabb szintet érték el, ami arra enged következtetni, hogy jelenlegi formájukban nem megfelelően hatnak a nyugati árkorlátozó intézkedések. A mostani környezetben a tanulmány szerint Oroszország képes lehet tovább finanszírozni az ukrajnai háborút, ezért drasztikus lépésre lehet szükség a szankciók újratervezésekor.
Az Európai Bizottság lesújtó véleményt fogalmazott meg a magyar kormány gazdaságpolitikájáról és számos intézkedést várnak el a most közzétett Országspecifikus ajánlások szerint. Így megkövetelik a rezsicsökkentés kivezetését, átiratnák a költségvetést, fiskális szigort várnak el, a helyreállítási alap lehívásához feltételül szabott szupermérföldkövek maradéktalan teljesítését követelik, hogy az uniós források támogathassák a növekedést. De ugyanígy elvárják az ár- és kamatplafonok kivezetését a torzító hatások csökkentése és a monetáris transzmissziós mechanizmus zökkenőmentes működésének megkönnyítése érdekében. Gyakorlatilag az elmúlt egy év legfontosabb gazdaságpolitikai intézkedéseit bírálja Brüsszel.
A Fed kamatemeléseivel pénzügyi válságot okoz, azaz nagyon súlyos ára lesz az infláció felett aratott győzelemnek - mondta L. Randall Wray amerikai közgazdász, a modern monetáris elmélet egyik legismertebb képviselője a Portfolio-nak adott interjúban. Wray szerint a Fednek egyáltalán nem kellett volna kamatot emelnie, sőt, az inflációt kontrolláló gazdaságpolitikát teljes egészében ki kéne venni a "senki által nem választott, a népnek nem felelő" jegybank kezéből. Wray a fiskális politika kompetenciáját növelné, és bár jelenleg a Kongresszusban az éles megosztottság miatt nehezen elképzelhető a közös gazdaságpolitikai gondolkodás, a közgazdász szerint a Kongresszus mégis hatékonyabban tudna fellépni az infláció ellen, mint a Fed. Wray-jel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem konferenciáján beszélgettünk, amelyen vendégelőadóként szerepelt. Az interjúban szóba kerültek még a bankcsődök, a dollár globális státuszát fenyegető kihívások és az adósságplafonnal kapcsolatos vita is.
A soha nem látott áprilisi költségvetési hiányszám mögött továbbra is aggasztó folyamatokat tudunk felfedezni, ez pedig a jelenleg már kvázi kész 2024-es büdzsére nézve nem túl jó. A kedvezőtlen idei költségvetési kép tehát nem változott: a rezsikiadások magasak, a kamatkiadások kezdenek elszállni, de ami igazán drámai, az a költségvetés áfabevételeinek alakulása.
