Valóságos rendeletdömpinget valósított meg a kormány a szerda késő este megjelent Magyar Közlönyben. Akik a késői órákban nem követték a Portfolio hasábjait, azok most reggel csak kapkodhatják a fejüket, hogy mi is történt az elmúlt néhány órában. Cikkünkben összefoglaljuk a négy jelentős kormánydöntés legfontosabb pontjait és azt is bemutatjuk, mi bennük a közös.
A Magyar Közlöny szerda esti számában több érdekes kormánydöntés is megjelent. Ezek közül talán a legkevésbé meglepő az extraprofitadók módosítása, ugyanis ennek a főbb tartalmát már a napokban ismertette a kormány a jövő évi költségvetés kapcsán. Mindenesetre érdekes, hogy a 2024-es büdzsét megalapozó adótörvények egy része rendeleti úton jelenik meg és nem kerül a parlament elé. Az új extraprofitadó-szabályok többek között kimondják, hogy a bankok megfelezhetik az extraprofitadó-terhelésüket aktív állampapírbefektetéssel, a biztosítók adófizetési kötelezettsége viszont nem változik, és közben a legnagyobb kiskereskedelmi cégekre vonatkozó különadó-kulcs emelkedik.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után keletkező kamatokra és az újonnan vásárolt értékpapírok árfolyamnyeresége után kell megfizetni - jelent meg egy szerdai kormányrendeletben. Az ingatlanalapok befektetési jegyeire, a részvényekre és az állampapírokra nem vonatkozik az új teher, a bankbetétekre, egyéb nyilvános befektetési jegyekre és kötvényekre viszont igen.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében az idén is korán, már most kedden benyújtott jövő évi, azaz 2024-es költségvetési törvénytervezetről volt szó. A témáról Virovácz Pétert, az ING Bank vezető elemzőjét kérdeztük. Műsorunk második részében azzal foglalkoztunk, hogy példátlan lépést fontolgat Magyarország ellen az EU, elvehetik ugyanis tőlünk a Tanács soros elnökségét, amire a közösség történelmében még soha nem volt példa. Ezzel kapcsolatban Szabó Dániel, a Portfolio EU-s ügyekkel foglalkozó elemzője volt a vendégünk.
A kockázatokkal terhelt és eleve kifeszített 2024-es költségvetés bevételi oldalán is találunk olyan tételeket, amelyek első ránézésre túltervezettnek tűnnek. Erre a fajta optimizmusra, valamint az ebből fakadó adóbevételekre viszont a kormánynak nagy szüksége is van, ugyanis a különadók tekintetében 500 milliárd forintról mond le jövőre az idei évhez képest. Közben pedig az sem mellékes, hogy az egész jövő évi büdzsé alatt ott ketyeg egy igazi időzített bomba, a jegybanki veszteségtérítés többszáz milliárd forintos kiadási tétele. Ha ezt kénytelen lesz hatástalanítani a kormány, akkor akár új bevételi intézkedések alkalmazásához kell nyúlnia a költségvetésről szóló tárgyalási folyamatok során a következő napokban, hetekben.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Aegon Alapkezelő írását olvashatják:
Ha 2023-ban a becsültnél magasabb lesz az infláció, akkor - az előző évekhez hasonlóan - nyugdíjkorrekciót hajt végre a kormány. Többek között ezt válaszolta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára Komjáthi Imre, MSZP-s képviselő kérdésére.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Accorde Alapkezelő írását olvashatják:
Jim Cramer, a CNBC megmondóembere nemrég azt tanácsolta a befektetőknek, hogy figyeljenek oda és kerüljék el a veszteseket a tőzsdéken, mert idén kifejezetten sok olyan terület van, ami nem fog jól működni. A legbiztonságosabb hely az emberek pénzének a technológiai szektor a guru szerint, ezt a területet leszámítva nagyon óvatosan kell eljárni.
A kormány azt vállalta, hogy ritkán látott mértékben féken tartja a költségvetés kiadásait jövőre, ám vannak olyan területek, amelyek elsőbbséget élveznek és ennek megfelelően a kormány ezekhez a célokhoz látványosan több forrást rendel, mint 2023-ban tervezte. Ezek közül is kiemelkedik a honvédelmi kiadások ügye, a Honvédelmi Alap keretösszege például 55%-kal emelkedik. Emiatt talán ezt a területet lehet a jövő évi költségvetés legnagyobb nyertesének tekinteni. Nem véletlen, hogy ezen tétel mellett összességében mérsékelt kiadásnövekedést tervezett be a kormány a 2024-es költségvetésbe, ugyanis vannak olyan - a kormány ráhatásától független - költségtételek, amelyek egész egyszerűen kiszívják a büdzséből a mozgásteret: ilyen a kamatkiadások hatalmas növekedése, de a rezsicsökkentés is nagyon sokba kerül még mindig.
Nemcsak az extraprofitadók - eredeti ígéretekkel szemben történő - fenntartása és a jegybanki veszteségtérítés elmulasztása a legnagyobb érdekesség a kedden beterjesztett 2024-es költségvetésről szóló törvényjavaslatban. A 242 oldalas dokumentum egy eldugott szeletéből ugyanis kiderül: takarékossági intézkedésekről is döntött a kormány.
A Magyar Biztosítók Szövetségének Ügyvezető Elnöksége továbbra is kéri a szektort terhelő jövő évi tervezett, megemelt bevételi előirányzat számainak a biztosítási ágazattal egyeztetett felülvizsgálatát - derült ki a MABISZ közleményéből.
Az előzetes közlésnek megfelelően Varga Mihály pénzügyminiszter kedden hivatalosan is beterjesztette a parlamentnek a 2024-es költségvetést. Vagyis a kormány minden kockázat, valamint a 2023-as büdzsé elcsúszása ellenére ezúttal is bevállalta a korai költségvetés-alkotást, annak minden hátrányával. A hab a tortán, hogy a jelenlegi változatában még törvénysértő is a törvényjavaslat: nem számol a jegybanki veszteségtérítés kiadásával, és ebből kifolyólag azt is mondhatjuk akár, hogy csak azt a látszatot kelti, hogy ez egy kész költségvetés. Gyorsértékelésünkben összefoglaljuk a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, részletes elemzéssel hamarosan jövünk.
Varga Mihály pénzügyminiszter kedden 10 órakor adta át virtuálisan az Országház épületében Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a 2024-es költségvetést. Az eseményen kiderült: marad a Rezsivédelmi Alap és a Honvédelmi Alap, mindkettő 1300 milliárd forint feletti összegben és ehhez továbbra is használja a kormány az extraprofitadókat. A kivezetés csak részlegesen indul meg. A tervek szerint július 7-én nyeri el végső formáját a 2024-es büdzsé.
Idén az erős nominális GDP-növekedés biztosan megment attól, hogy emelkedő pályára álljon az államadósság, azonban ennek elsődleges oka a magas infláció lesz. A 2024-es év már sokkal nagyobb kérdőjeleket tartogat, ha nem sikerül eléggé felpörgetni a gazdasági növekedést és fennmaradnak a költségvetésben most körvonalazódó kockázatok, akkor akár aggódhat is a kormány az adósságráta miatt. Ez pedig a piaci megítélésünk vagy a hitelminősítésünk szempontjából nem lenne kedvező hír.
Az első negyedévben a beruházások volumene 1%-kal nagyobb volt Magyarországon, mint az előző negyedévben. A növekedés meglepőnek számít annak fényében, hogy a magyar gazdaság az év elején is recesszióban volt, igaz, "csak" a gépberuházások ugrottak meg, az építési fejlesztések lejtmenete folytatódott. Az egy évvel korábbihoz képest a beruházási volumen 2,8%-kal csökkent.
Egyetlen európai országban sem olyan magas az infláció, mint Magyarországon, aminek számos oka van. Ilyen az is, hogy amíg számos ország a háború után vezetett be árleszorító intézkedéseket, addig nálunk a rezsitámogatás már 2013-tól élt. És éppen akkor kellett részlegesen elengedni - miután fenntarthatatlanná vált -, amikor mások ilyen eszközöket vezettek be. Az árstopok (élelmiszer, üzemanyag) illúziója pedig végül nem hozta el az infláció csökkenését. (1. rész)
A republikánusok és a Fehér Ház vasárnap véglegesíti az amerikai költségvetési kiadáscsökkentésről szombaton elért elvi megállapodást, amely a jövő héten kerülhet a törvényhozás elé - közölte a képviselőház elnöke.
Az F-16-os repülőgépeket korábban vezető veterán pilóták szerint azok a gépek, amelyeket Ukrajna kap, vagy a védelemre korlátozódnak, vagy nagyon magas kockázatú műveletekben lesznek bevethetők. Figyelmeztetnek arra is, hogy a valószínűleg Ukrajnába küldendő F-16-osok gyengébb radarral és rövidebb hatótávolságú rakétákkal rendelkeznek, mint a legmodernebb orosz repülőgépek és légvédelem – számol be a hírről a Bloomberg.
Hiszek benne, hogy a kongresszus június 5-ig elfogadhatja az adósságplafonról szóló megállapodást – nyilatkozta Kevin McCarthy, az amerikai képviselőház republikánus elnöke, utalva a pénzügyminiszter által újonnan megállapított fizetésképtelenségi határidőre, miután a két oldal éjszakába nyúló tárgyalásokat folytatott az ügyben, egyelőre sikertelenül.
Fontos döntések ismertetését ígérték péntek reggelre.
Ahogy az ilyenkor lenni szokott: a Hezbollah szerint Izrael kezdte, Izrael szerint a Hezbollah
Ázsiában jellemzően estek a részvénypiacok.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
