Megkezdődött a jövő évi költségvetés elfogadása, ami a nyugdíjasok szempontjából sem mellékes terveket rögzít. A legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze röviden, így például azt is, hogy mekkora lesz 2024-ben a nyugdíjemelés mértéke, várható-e nyugdíjprémium, és mi lesz a 13. havi nyugdíjjal.
Törökország újonnan kinevezett pénzügyminisztere, Mehmet Simsek vasárnap azt mondta, hogy az országnak nincs más választása, mint visszatérni a "racionális talajra" a gazdaság kiszámíthatóságának biztosítása érdekében - számol be a Reuters.
Az Európai Központi Bank a jelenlegi körülmények között a megfelelő monetáris politikát alkalmazza, bár talán lehetne fokozatosabb is Ignazio Visco, a Bank of Italy elnöke szerint.
Változatlanul negatív figyelőlistán tartja az Egyesült Államok lehetséges legjobb, "AAA" államadós-besorolását a Fitch Ratings, annak ellenére, hogy a kongresszusban egyezség született az adósságplafon csaknem két évre szóló felfüggesztéséről.
Matolcsy György szerint előbb-utóbb csatlakozni kell az eurózónához, de ez 2030 előtt aligha érhető el. A jegybankelnök a Kossuth Rádióban azt is elmondta, hogy szerinte Európa sikeres lesz a következő évtizedben, és ebből az európai sikerből Magyarországnak nem szabad kimaradnia.
Az Oroszország ellen kivetett nyugati szankciók hatása fokozatosan érződik az országban érdekelt nyugati cégek számára. Bár lassuló ütemben, de egyre többen hagyják el az országot, a távozásukat az orosz vezetés azonban számos módon próbálja megnehezíteni, miközben úgy tűnik, a maradás sem feltétlenül megoldás középtávon a Reuters beszámolója alapján.
Az első negyedéves GDP-adatok részletes adatiat közölte csütörtökön a KSH, de különösebben ez sem befolyásolta az árfolyamot. Meghatározó volt, hogy kedvező inflációs adatok jöttek az euróövezetből, de az EKB megnyugtatta a piacokat, hogy nem áll le a szigorítással. Az amerikai munkaerőpiaci és feldolgozóipari adatok viszont felemásra sikeredtek, ami még este befolyásolhatja a kereskedést. Hektikus napja van a forintnak.
Az országos bruttó átlagbérek legalább 130 százalékára emelkedik jövő januártól a pedagógusok havi fizetése Csehországban. A vonatkozó törvények módosításait a képviselőház korábbi igenje után csütörtökön a felsőház, a szenátus is elfogadta. A jogszabály életbe lépéséhez most már csak az államfő aláírása szükséges, ami ebben az esetben csak formalitás.
A romló makropályakilátások miatt a 2023. évi hiány jelentősen meghaladhatja a 3,9%-os célt, míg a 2024. évi 2,9%-os hiánycél eléréséhez mintegy 0,7%-pontos kiigazításra van szükség – írja gyorselemzésében az OTP.
A koronavírus-járvány első sokkját követő két év kiugró ütemű kilábalása után az idén meredeken lassulni kezdett a világkereskedelem növekedési üteme - áll a Fitch Ratings csütörtökön Londonban ismertetett globális szektorelemzésében.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsorban a szerda éjszakai jogszabálydömpingről volt szó, melynek keretében a kormány rendeleti úton nyúlt bele a magyar megtakarítási piacba. Sok megtakarítási formát hozott még a jelenleginél is nagyobb versenyhátrányba az államkötvényekhez képest, és több intézkedéssel is mesterséges kereslet generálásába kezdett az államadósság finanszírozási oldalán. Az adás első részében a rendeletcsomag azon részét járjuk körbe, mely alapján mostantól 13 százalékponttal emelkedik rengeteg megtakarítási forma esetében a nyereség után fizetendő adóráta, amiről Gyányi Tamást, a WTS Klient senior partnerét kérdeztük. A műsor második részében holisztikusan értékeltük a csomag megtakarítási piacra gyakorolt hatását, amivel kapcsolatban Palkó István, lapunk Pénzügy rovatának vezető elemzője volt a vendégünk.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere kritikákat fogalmazott meg a kormány önkormányzatokat érintő lépéseivel kapcsolatban. A szolidaritási hozzájárulás, amit a gazdagabb önkormányzatoknak kell fizetniük szerinte nem jól kerül elköltésre.
Korábban sosem nem látott mértékű, 402 milliárd forintos veszteséggel zárt az MNB, mivel az elszálló kamatkiadásokat csak részben tudta ellensúlyozni a gyenge forint miatt megugró árfolyamváltásból keletkező eredmény. Az egekbe emelt irányadó kamat a második félévben tetemes veszteséget okozott, ezzel párhuzamosan viszont rekordmélységbe gyengült a forint és az energiaszámla kiegyenlítése miatt több devizát kellett váltani. Idén azonban várhatóan már az árfolyamon elkönyvelt nyereség sem menti meg az MNB-t, a jelenlegi szintek mellett ugyanis lassan a devizatartalék váltásán is vesztesége keletkezik, miközben a magas kamatok még jó ideig fennmaradhatnak. Ez pedig a kormány szempontjából is aggasztó, hiszen a 2024-es költségvetés tervezete nem számol a jegybanki veszteségtérítésével, márpedig erre szinte biztosan szükség lesz, akár több százmilliárdos lyukat is üthet az épp csak készülő büdzsén.
A tegnap esti Magyar Közlönyből kiderült, hogy hogyan feleződhet le a bankok extraprofitadója 2024-ben. A lényeg: ez nem egy automatizmus, a pénzintézetek akkor tudják érdemben csökkenteni az extra terhelésüket, hogy ha cserébe nagy mennyiségben vásárolnak magyar állampapírokat. Az OTP árfolyama mérsékelten esett a hírre.
A képviselőház elfogadta a Joe Biden elnök és Kevin McCarthy republikánus házelnök által javasolt adósságkorlátozási törvényt, amelynek célja a kormányzati kiadások ellenőrzése a 2024-es választásokig, és az USA esetleges fizetésképtelenségének elkerülése. Ezzel az USA hivatalosan is megúszta a fizetésképtelenséget.
Megszavazta az államadósság megemeléséről és költségvetési kiadások csökkentéséről szóló törvényt az amerikai Képviselőház szerdán késő este, amivel elkerülhetővé válhat az ország fizetésképtelensége.
Szerda késő este jelent meg az a rendelet, amely az extraprofitadók 2024-re történő kiterjesztését tartalmazza. Ennek tartalma alapján pedig azt mondhatjuk, hogy lesznek olyan szektorok, amelyeket kellemetlen meglepetés ér.
Az idén egyelőre felültervezettnek tűnnek a költségvetés társasági adóból származó bevételei, de a Pénzügyminisztérium által most bemutatott 2024-as büdzséterv még magasabb tételekkel számol. A különbségre részben magyarázatot adhat a globális minimumadó jövő évi kötelező bevezetése, de bőven lehet ebből még kellemetlen meglepetés.
Valóságos rendeletdömpinget valósított meg a kormány a szerda késő este megjelent Magyar Közlönyben. Akik a késői órákban nem követték a Portfolio hasábjait, azok most reggel csak kapkodhatják a fejüket, hogy mi is történt az elmúlt néhány órában. Cikkünkben összefoglaljuk a négy jelentős kormánydöntés legfontosabb pontjait és azt is bemutatjuk, mi bennük a közös.
A Magyar Közlöny szerda esti számában több érdekes kormánydöntés is megjelent. Ezek közül talán a legkevésbé meglepő az extraprofitadók módosítása, ugyanis ennek a főbb tartalmát már a napokban ismertette a kormány a jövő évi költségvetés kapcsán. Mindenesetre érdekes, hogy a 2024-es büdzsét megalapozó adótörvények egy része rendeleti úton jelenik meg és nem kerül a parlament elé. Az új extraprofitadó-szabályok többek között kimondják, hogy a bankok megfelezhetik az extraprofitadó-terhelésüket aktív állampapírbefektetéssel, a biztosítók adófizetési kötelezettsége viszont nem változik, és közben a legnagyobb kiskereskedelmi cégekre vonatkozó különadó-kulcs emelkedik.
Élőben közvetítjük a miniszterelnök interjúját, amin fontos pozíciók sorsa dőlhet el.
Először érkezett hivatalos megerősítés.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
