Súlyos munkaerőhiányra figyelmeztet a Kórházszövetség elnöke
Jelentős munkaerőhiány van az állami ellátásban - mondta a RTL-nek a Velkey György, a Kórházszövetség elnöke.
Jelentős munkaerőhiány van az állami ellátásban - mondta a RTL-nek a Velkey György, a Kórházszövetség elnöke.
A kormány dolga az, hogy megfelelő munkakörülményeket teremtsen az Országos Mentőszolgálatnak (OMSZ) - mondta Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára szombaton Budapesten, a városligeti mentőnapon.
Olaf Scholz német kancellár az ország feszes költségvetési helyzetére hivatkozva elutasította a további nagyszabású gazdasági támogatásra vonatkozó felhívásokat - írja a Reuters.
Az Európai Unió vezetői megértették, hogy Románia a szomszédságában zajló háború kockázatai, az Ukrajnának és Moldovának nyújtott segítség közepette nem tudja tartani, ezért módosítania kell a költségvetési törvényben vállalt hiánycélt, amelynek teljesítése az uniós támogatások folyósításának egyik feltétele - közölte pénteken a román miniszterelnök.
Egy kötvénybefektetők számára nagyon rossz időszak után ismét eljöhet a magas minőségű hosszú kötvények ideje. A 2022-es év egy rendhagyóan rossz év volt a kötvény befektetők számára. Sok befektető meglepve tapasztalta, hogy a részvénypiacokhoz hasonló nagyságrendű veszteségek könyvelhetők el kötvény befektetésekkel. Az amerikai (és globális) hosszú hozam emelkedés azonban egy ciklus végi fordulóponthoz közeledik. Ez indokoltá teheti a magas minőségű hosszú kötvények arányának fokozatos emelését vegyes portfóliókban. Bár további – átmeneti - emelkedés nem kizárt, ha az amerikai 10 éves hozam megveti a lábát a 4,3% feletti régióban, középtávon nagy valószínűséggel bekövetkezik a ciklus végi lassulás/visszaesés, amely jelentős hozam csökkenéssel járhat. A magas minőségű hosszú kötvények (például amerikai, német, francia államkötvények) egy ilyen szcenárióban felértékelődnek és stabilizálóan hatnak egy túlnyomó részt kockázatos eszközökből (részvényekből, feltörekvő piaci kötvényekből) álló portfólióra. Ez a lassulás várhatóan bekövetkezik az amerikai gazdaságban is, bár jó okai vannak, amiért ez várhatóan később történik mint más gazdaságokban.
Hatalmas költségvetési átcsoportosításról tanúskodik több Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányrendelet, amelyek mintegy 120 milliárd forintnyi forrást osztanak újra.
A Fehér Ház és a kongresszus közösen dolgozik egy rövid távú finanszírozási intézkedésen, hogy megakadályozzák a szövetségi kormány október 1-jére tervezett részleges leállását, miközben hosszabb távú kiadási tárgyalások folynak. Az Irányítási és Költségvetési Hivatal (OMB) segítséget nyújt a Kongresszusnak a kormányzati szolgáltatások zavartalan működésének biztosításához, mivel a legtöbb kormányprogram finanszírozása szeptember 30-án lejárna.
Még májusban járt Budapesten az Európai Parlament (EP) Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT), hogy tényfeltáró vizsgálatot folytasson az uniós források felhasználásával, a magyar jogállamisággal kapcsolatban, valamint az elmúlt időszakban a vállalkozói réteg felől érkező diszkriminatív törvénykezéssel panaszokkal kapcsolatban. Az EP-képviselők kormánypárti politikusokkal, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel is találkoztak, és bár megjegyzik, hogy pozitívumokat is tapasztaltak, számos aggasztó jelenségről is beszámoltak a jövő héten nyilvános is publikálandó jelentésükben. Bizonyos ügyekben az Európai Bizottságtól is lépéseket várnak.
Más településre vándorolni kénytelen diákok, összevont csoportok, szükségkonténerből tantermek, szaktanárokként oktató nem szakos tanárok, fizetésemelési ígéretek. Ilyen körülmények között indul idehaza a tanév, már az új oktatási jogállásról szóló, úgynevezett státusztörvénnyel.
A Wise nemzetközi utalásokra fókuszáló fintech megnézte, hogy 20 európai ország közül hol a legdrágább és a legolcsóbb a készpénzfelvétel. A lista élén Izland, a végén pedig az Egyesült Királyság és Bulgária állnak. A cég egy listát is összeállított arról, mire érdeme figyelni, ha el akarjuk kerülni a magas készpénzfelvételi díjakat.
Egyre nagyobb az esélye annak, hogy valamilyen formában hozzá kell nyúlni az idei költségvetéshez, főleg, ha nem indul be a harmadik negyedévben a gazdasági növekedés - mondta a Világgazdaságnak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke.
Várhatóan pénteken késő este jelenik meg a Moody’s friss véleménye Magyarországról, a hitelminősítőtől viszonylag régóta várunk valamilyen értékelést. Az előjelek pedig inkább abba az irányba mutatnak, hogy ez negatív lehet, hiszen a két legfontosabb versenytárs idén már lépett, illetve a magyar gazdaságban is vannak kockázatok.
Az első héthavi deficit a GDP 2,4%-át tette ki, de előretekintve „csaknem lehetetlen elérni” az idei évre kitűzött 4,4%-os GDP-arányos hiánycélt, ezért annak 5,5%-ra megemelését tervezi a román kormány, és erről egyeztetéseket folytat az Európai Bizottsággal, hogy közben ne sodorja veszélybe az EU-pénzek lehívhatóságát – jelentette be ma a román pénzügyminiszter.
A legújabb NATO-tagállam, Finnország a tervek szerint jövőre bruttó hazai termékének (GDP) 2,3 százalékát költi védelmi célokra - közölte a finn védelmi minisztérium hétfőn.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy van-e esélye a nyugdíjkorhatár további emelésének Magyarországon és mi az a két dolog, amely leginkább feszíti a költségvetést a nyugdíjkiadásokkal összefüggésben. Vendégünk volt Farkas András nyugdíjszakértő. A második részben a kiterjesztett gyártói felelősségről szóló EPR rendelet volt a téma, amely óriási terhet ró a csomagolóanyagokat használó gyártókra, illetve termékforgalmazókra, de közben a díjfizetés pontos mértéke sem ismert és az adminisztrációval kapcsolatban is sok a nyitott kérdés. A témáról Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét kérdeztük.
A német kormánykoalíció megállapodott egy új, 2025-től mintegy 2,4 milliárd euróba kerülő családi pótlékról.
A kormány az Európai Uniónak benyújtott egy reformjavaslatot, melyben az áll, hogy vizsgálnák a nyugdíjkorhatár további emelését. Ám Farkas András nyugdíjszakértő szerint kevés az esélye a változtatásnak - számolt be az Infostart.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szombati kijelentése alapján a kormány idén 17,5-17,7%-os éves átlagos inflációra számít. Ez magasabb annál, mint amilyen mértékű emelésben januárban a nyugdíjasok részesültek, ezért szinte biztosra vehető, hogy az időskorúak számára novemberben érkezik a visszamenőleges emelés.
A jelentős infláció ellenére idén nincs keret a kis- és középméretű vállalkozásoknál további béremelésekre – mondta az RTL-nek Vállalkozók és Munkáltatók Szövetségnek (VOSZ) főtitkára.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy hova tűnik a pénz a magyarok bankszámláiról és ez mennyiben magyarázható az inflációval, illetve az alacsony betéti kamatokkal. Vendégünk volt Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője. A második részben a költségvetés lesz a téma, a bevételek ugyanis továbbra sem teljesülnek a vártnak megfelelően és könnyen lehet, hogy a hiánycélt is módosítani kell. Arról már a csütörtöki kormányinfón is volt szó, hogy az éves másfél százalékos növekedési cél nehezen teljesíthető és úgy tűnik, hogy a hiánycél tartásával kapcsolatos kockázatokat is látja a kormány. A témáról Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdezzük.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
