Megvizsgáltuk, ki döntött jobban 10 évvel ezelőtt az eddigi tapasztalatok szerint: aki magát felelős hitelfelvevőnek gondolva fix kamatozású hitelt vett fel, vagy aki minden figyelmeztetés ellenére változó kamatozásút választott? Számításunkban lehangoló eredményre jutottunk a jelzáloghiteleket övező erkölcsi kockázatról.
2024. június 30-ával véget ért volna a már felvett jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop, de a kormány a múlt héten meghosszabbította az intézkedést december 31-éig, így az érintetteknek az év második felében sem kell jelentős törlesztőrészlet-emelkedésétől tartaniuk. Véget ért viszont az önkéntes banki THM-plafon, így az újonnan elérhető piaci kamatozású lakáshiteleknél drágulás várható, ez rossz hír azoknak, akik a következő hónapokban kölcsönből vásárolnának lakást.
Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy sürgősen reformokat hajtson végre a költségvetési egyensúly javításához, valamint ez szükséges a zöld átmenet előmozdításához és a hosszú távú kockázatok kezeléséhez is. Egy növekedésbarát és hiteles, a bevételi struktúra kiegyensúlyozottságát és a fenntartható kiadásösszetételt célzó költségvetési kiigazítási terv kidolgozása is sürgető – többek között ezeket javasolja a magyar kormánynak a Nemzetközi Valutaalap most Budapesten járt missziója. Emellett hangsúlyozzák az államadósság csökkentésének és az MNB függetlenségének fontosságát.
A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtöki bejelentésének megfelelően 2024. december 31-éig hosszabbította meg a kormány a jelzáloghitelek kamatstopját, a Magyar Közlöny alapján az intézkedés a pénteki nappal hatályba is lépett.
A kormány meghosszabbítja a lakossági kamatstopot 2024 végéig - jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A jelenlegi szabályozás szerint június 30-án véget ér a jelzáloghitelek kamatstopja. Az intézkedés eddig 300 ezer háztartást óvott meg a magasabb kamatkörnyezet hatásaitól, a bankszektornak pedig több mint 400 milliárd forintjába került. Nagy Márton miniszter beszélt már az újabb meghosszabbításról, de az erről szóló jogszabály még mindig nem jelent meg. A BUBOR még mindig 7% közelében jár a bevezetéskori 2%-kal szemben, az érintett hiteladósok eloszlása alapján viszont szerencsére viszonylag kevesen vannak most már azok, akiket elviselhetetlen sokként érne a kamatstop hirtelen kivezetése.
UPDATE: június 20-án végül bejelentette a kormány a kamatstop meghosszabbítását december 31-éig.
A kamatsapkára és az MNB diszkontkötvényére sem hosszabbította meg a kormány az eddigi korlátozást, vagyis a befektetési alapok ismét a jegybanki alapkamat szintjén fektethetik be likvid eszközeik egy részét.
Március 31-ével véget ért a változó kamatozású kkv-hitelek kamatstopja és a nagyobb bankbetétekre vonatkozó kamatsapka is. Június 30-áig biztosan fenntartja viszont a kormány a változó kamatozású és legfeljebb 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelek kamatstopját, amely eddig 300 ezer családot védett meg a törlesztőrészletek jelentős emelkedésétől. De mi lesz utána? – teszi fel a kérdést sok érintett hiteladós. Mivel úgy tűnik, nem tér vissza a korábbi nagyon alacsony kamatkörnyezet, nagy átlagban akár 15-20 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést is hozhat az idei nyár az érintetteknek.
2024. április 1-jétől kivezeti a kormány a betéti kamatsapkát – jelentette be közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az intézkedés a vállalati, pénzügyi intézményi és 20 millió forint feletti lakossági bankbetétekre vonatkozott eddig. Április 1-jével szűnik meg a kkv-hitelek kamatstopja is, így már csak a lakossági jelzáloghiteleknél marad fenn (jelen állás szerint június 30-áig) kötelező korlátozás a kamatokon.
A tavaly decemberben bejelentettnek megfelelően április 1-jével megszűnik a kis- és középvállalkozások kamatstopja – erősítette meg most az NGM. A kkv-k kamatstopszintjét jóval magasabban húzták meg a lakosságénál, a BUBOR pedig jelentősen csökkent, ezért nem fok adósságszolgálati sokkot okozni a cégeknek a kivezetés. A lakosság június 30-áig meghosszabbított kamatstopjának még kérdéses a sorsa.
A Magyar Nemzeti Bank szerint a kormány az elmúlt két évben több - egészen pontosan 11 - olyan döntést hozott, amely negatív hatást gyakorolt a jegybank függetlenségére. Közleményükben felhívják a figyelmet arra a beavatkozás sorozatra, amely már "eddig is szűkítette a monetáris politika függetlenségét, gyengítette transzmissziós csatornáit". A jegybank azt követően tett közzé egy hosszú anyagot, hogy egyre nagyobb a feszültség a kormány és a jegybank között.
Jelzáloghitel-kamatstop, kkv-hitel-kamatstop, betéti kamatstop, lakáshitel-THM-plafon, kkv-hitel-kamatplafon, kamatfelármentes vállalati hitelek - nem tévedés, mindegyik létezik Magyarországon, vagy a következő hónapokban létezni fog. Érthető, ha valaki eltévedt mára a kamatsapkák dzsungelében, ezért elmagyarázzuk, melyik micsoda, és megnézzük, mennyivel nőhetnek a törlesztőrészletek, ha az aktuális terveknek megfelelően június 30-án lejár a jelzáloghitelek kamatstopja, amely a felsoroltak közül a legtöbb ügyfelet érint. Nagyon alacsonyan, alig 2% feletti szinten húzták meg ezt anno, a piaci kamatvárakozások alapján várhatóan ennek a kivezetése lesz a legkeményebb dió a kormány és a bankszektor számára.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy egyfajta spirálba kerülhetett a magyar költségvetés, amiről Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Adásunk második részében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Bankszövetség alkujával foglalkoztunk, amelynek köszönhetően csökkenni fognak vállalati hitelkamatok Magyarországon, anélkül, hogy a kormány megváltoztatná a banki hitelek referenciakamatát, ahogy attól egy múlt heti lebegtetés okán tartani lehetett. A témával kapcsolatban Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője volt a vendégünk.
A forint és az OTP árfolyama is negatívan reagált arra a hírre, hogy a Portfolio-n megjelent minisztériumi felvetés szerint leváltaná a kormány a BUBOR-t, és a jelenleg éppen jóval alacsonyabb DKJ-hozamot tenné meg a változó kamatozású hitelek referenciakamatának. Értesülésünk szerint akár a meglévő hitelekre is kiterjesztenék az intézkedést. Ha így dönt a kormány, akkor az a ma még kamatstopban lévő lakáshitelek törlesztőrészletére is jelentős hatással lesz. Megnéztük, milyennel és mekkorával.
Elméletben nem ördögtől való az a Portfolio-n hétfőn megjelent minisztériumi felvetés, amely szerint leváltanák a BUBOR-t, és az állami hitelfelvétel kamatát (pontosabban a diszkontkincstárjegyek referenciahozamát) tennék meg a változó kamatozású hitelek referenciakamatának. A mai piaci viszonyok között viszont ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy tovább szűkülne a monetáris transzmisszió, évente akár több tízmilliárdot buknának a bankok, és még kiszolgáltatottabbá válna a hitelpiac a kormányzati beavatkozások sorozatának, ami nyár óta magát a referenciaként kiszemelt DKJ-hozamokat is leszorította. Fontolgatja a kormány a változtatásnak a lakossági és a meglévő hitelállományra való kiterjesztését is, ez a kamatstop részbeni, de végleges „beégetését” jelentené. Akarjuk mindezt? Nyilvánvalóan csak akkor, ha a pozitív hatások ennél nagyobbak, ami erősen kétséges.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy már nyugati elemzőházak sem tartják teljesen kizártnak, hogy Oroszország végül megnyeri az Ukrajna ellen indított háborút és közös határai lesznek többek között Magyarországgal. A témáról Huszák Dánielt, a Portfolio Globál rovatának vezető elemzőjét kérdeztük. A második részben azt jártuk körül, hogy milyen esetekben érdemes elgondolkozni azon, hogy a meglévő lakáshitelünket kiváltsuk egy kedvezőbb kamatozásúra. Vendégünk volt Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője.
Egy kifejezetten modern gépről van szó.
Ha nem jön össze, akkor lőttek az autógyártásnak.
A Moody's hitelminősítésére készülnek a piacok.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
