Friss adatokat osztott meg a Gazdaságfejlesztési Minisztérium a kamatstopban lévőkről és az általuk elért megtakarítás összegéről. A közlemény alapján 2023 közepéig 220-225 milliárd forintot mozgat át az intézkedés a bankoktól a hiteladósok zsebébe, ezt a második félévben pedig további 100-105 (a Portfolio becslése alapján is legalább 70) milliárd forinttal fejelheti meg az intézkedés bejelentett meghosszabbítása.
Fennmarad a kamatstop, amíg nem csökken 10% alá az alapkamat, és legalább részben megmaradhatnak jövőre is az extraprofitadók – derült ki a mai Kormányinfón. A kamatstopos döntés becslésünk szerint még legalább 70 milliárdjába, az adóügyi pedig jövőre akár több mint 200 milliárdjába is kerülhet a bankszektornak. Bár a kamatstopos ügyfelek számára jó hír a kamatstop meghosszabbítása, ezzel együtt szinte biztossá vált, hogy jelentősen emelkedni fognak a törlesztőrészletek akkor, amikor tényleg kivezeti majd a kormány az intézkedést, hiszen nem azon a kamatszinten vezetik ki, ahol bevezették. Sőt, lehetnek olyanok, akik akár 20%-ot megközelítő lakáshitelkamatot fognak fizetni még a kamatstop kivezetése utáni hónapokban is. Mutatjuk, miért.
Csányi Sándor OTP-vezér már több ízben kritizálta a kormány által bevezetett kamatstopot, legutóbb a bank éves közgyűlése után nevezte "teljesen értelmetlennek" az intézkedést. Erre reagálva most megszólalt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki az Indexnek nyilatkozva azt mondta, "Csányi Sándor örüljön a kamatstopnak, ennek hiányában sokkal roszabb lenne a helyzet".
Mindösszesen 6,3 milliárd forintos adózás utáni eredménnyel zárta az első negyedévet a magyar Erste Bank, miután az állami terhek mintegy 38 milliárd forinttal rontották az eredményét. Miközben a lakossági hitelezés jelentősen lelassult, a vállalati hitelállomány 36%-kal nőtt egy év alatt, ennek csak kisebb részét adta a Commerzbank felvásárlása. Jelentős ügyfélpénzállomány ment át betétből befektetésbe az Ersténél, aminek kifejezetten örülnek a banknál.
Most már öt hónapja alig mozdul a budapesti bankközi kamatláb (BUBOR), az MNB tegnapi kamatcsökkentésére is csak minimálisan rezdült. A változó kamatozású hitellel rendelkezők számára ez azt jelenti, hogy ma is 17-19 százalék körüli kamatot kellene fizetniük, ha nem lenne érvényben a kormányzati kamatstop, amely jelen állás szerint június 30-áig tart. Megnéztük, mennyivel ugranának meg a törlesztőrészletek, ha a mostani piaci kamatszintek mellett eltörölnék az intézkedést.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerdán megjelent közleményével összhangban az esti közlönyben ki is hirdette a kormány azt a döntését, amivel az MNB irányadó eszközébe is belepiszkál.
Drága mulatság a szigorú monetáris politika üzemeltetése egy jegybank számára, de a magas kamatok mellett olcsóbb adminisztratív eszközök is a rendelkezésére állnak, hogy az infláció elleni fegyverként használja a bankokat. Ebben láthatta meg a fantáziát az MNB vezetése a kereskedelmi bankok kötelező tartalékának legújabb változtatásaival. A monetáris politikai felszín alatt nem más ez, mint egy újabb, százmilliárd forintos nagyságrendű transzfer az MNB, a bankok, az állam és a lakosság közötti körkörös pénzáramlásban egy zárolásszerű lépéssel, ezúttal a bankok kárára, a jegybank javára, nem véletlenül tiltakozott ma a bankszövetség.
Már elérhető a Portfolio Checklist keddi adása. Az első részben arról volt szó, hogy sok adósnak fájhat a feje a kamatstop kivezetése miatt, ami bár csak nyáron lesz jelentős törlesztőrészlet-emelkedést hozhat, ha addig a kormány nem vezet be valamilyen intézkedést. Az elmúlt hetekben is azt lehetett látni, hogy mélyült a szakadék a piaci kamatszint és a rögzített között. Egy olyan hitel esetében, amelyből még 7 év van hátra és a tőketartozás 5 millió forint, az ügyfél nem havi 71 ezer forintot, hanem 109 ezer forintot fizetne. Erről Palkó Istvánnal, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjével beszélgettünk. A második rész témája az volt, hogy USA felmondta a magyar-amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, mintegy büntetésül, hogy Magyarország megakasztotta a globális minimumi adó bevezetését. Vendégünk volt Szabó Dániel, lapunk uniós ügyekkel foglalkozó makroelemzője.
Nemcsak az állampapírpiaci hozamok, a bankközi kamatlábak is emelkedtek februárban, tovább mélyítve a piaci kamatszint és a kormány által rögzített kamatstopszint közötti szakadékot az érintett hitelszerződéseknél. Az MNB friss adatai alapján a BUBOR rekordközeli szinten tartózkodik, így egy tipikusnak mondható, 7 éves hátralévő futamidejű, 5 millió forintos fennálló tőketartozású hitel törlesztőrészlete a kamatstop nélkül nem 71 ezer, hanem 109 ezer forint körül járna. A kamatstop megszüntetése tehát jelentős sokkhatással járna most az adósok számára, és jelen állás szerint 18% körüli lakáshitelkamatokat hozna. Egyelőre nem látszik a fény az elvileg június 30-áig tartó „kamatstopalagút” végén.
Elhűlve bontotta fel olvasónk a bankja levelét, amelyben arról tájékoztatták, hogy a lakáshitele törlesztőrészlete májustól az eddigi 78 ezer forint helyett 152 ezer forint lesz, miután a hitel kamata 3% körüli szintről 14,5%-ra emelkedik. Meglepetése nem volt alap nélküli, hiszen tavaly november óta nemcsak a változó kamatozású, hanem az 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelekre is kiterjed a kamatstop, és neki ilyen hitele van. Mint megtudtuk, a jelenség tömeges lehet, és csak részben megnyugtató rá a magyarázat. Cikkünkre annak megjelenése után a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is reagált, az állásfoglalást szintén az alábbiakban közöljük.
Pénteken 11 órakor közzétette az MNB a budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) aktuális értékeit, amelyekhez a februári fordulónappal rendelkező változó kamatozású jelzáloghitelek kamatát igazítaniuk kell a bankoknak. Pontosabban csak kellene, ha nem élne még most is a június 30-áig meghosszabbított kamatstop. Megnéztük tehát, hogy állnak most a törlesztőrészletek, és mi történne velük, ha hirtelen kivezetné a kormány a kamatstop intézkedést, amely egy év alatt közel 200 milliárd forintjába kerül a bankszektornak. Azt találtuk, hogy a tipikus törlesztőrészlet nagyjából a másfélszeresére ugrana, de nagyban függ a mérték a hitel hátralévő futamidejétől.
A Fitch Ratings szerint a magyar bankszektorban a legutóbbi állami beavatkozások pénzügyileg kezelhetőnek tűnnek, de növelik a további szakpolitikai beavatkozások (beleértve a jelenlegi intézkedések kiterjesztését) kockázatát. Ez felerősíti a magyar bankok működési környezetének amúgy is nagyfokú bizonytalanságát, és rontja a hitelezők bizalmát - számolt be a Reuters.
A kormány arról döntött, hogy a lakosságot és a vállalkozásokat követően a Diákhitelre is kiterjeszti a kamatstopot, így az változatlanul 4,99 százalékos kamattal lesz elérhető 2023 januárjától - olvasható a GFM közleményében.
Tisztázta a kormány a Magyar Közlönyben frissen megjelent rendeletével, hogy a pénzügyi intézményi befektetők betéteire és a 20 millió forintnál nagyobb lakossági betétekre vonatkozó kamatstop a már fennálló látra szóló betéti szerződésekre is vonatkozik.
Fontos BUBOR-adatokat tett közzé ma az MNB: ezek határozzák meg a decemberi fordulónapos változó kamatozású hitelek törlesztőrészletét. Pontosabban csak határoznak meg: a kormány által év elején bevezetett, majd novemberben kétszer is kiterjesztett kamatstop most már 1500 milliárd forintnyi jelzáloghitelre és 1200 milliárd forintnyi kkv-hitelre terjed ki, és a jövő év közepéig biztosan velünk marad. Több lényeges újdonságot is megtudtunk a kamatstopról az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentéséből, például azt is, mekkora sokkot okozna most az intézkedés eltörlése. Számkavalkád következik.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy a hitelek kamatstopja után most betéti kamatokba nyúl bele a kormány, ezzel torzítva a gazdaság fontos folyamatait. A témával kapcsolatban Palkó István, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzője volt a vendégünk. Az adás második részében a hazai és európai lakáspiaci trendekről volt szó, egyebek mellett az árak és bérleti díjak változásáról beszéltünk Futó Péterrel, a Portfolio ingatlanpiaci elemzőjével.
A legfeljebb 5 éves kamatperiódusú lakossági jelzáloghitelek mellett november 15-étől a kis- és középvállalkozások változó kamatozású hiteleire is kiterjed a jelen állás szerint 2023. június 30-áig velünk élő kamatstop. A kormány szerint 60 ezer vállalkozást és 2000 milliárd forintos hitelállományt érintő intézkedés lényegét az alábbiakban foglaljuk össze. A magasabban meghúzott kamatkorlát és a kkv-hitelek sajátosságai miatt elmondható, hogy a kkv-k számára a kamatstop nem hoz akkora relatív hasznot, mint a lakossági jelzáloghitelesek számára, de egy átlagos kkv-hitel esetében a megtakarítás abszolút összege 2023 közepéig így is 1 millió forint felett lehet.
Megjelent a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter rendelete arról, miként kell tájékoztatniuk a bankoknak azokat a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, amelyek a számukra november 15-én életbe lépő kamatstopban érintettek. Akiknek június 28-a óta már megvolt a kamatfordulónapjuk, azok számára november 15-éig, vagyis jövő keddig kell megadniuk a számszerű tájékoztatást a bankoknak, vagyis 5 napjuk van a bankoknak erre.
A szombati Kormányinfón elhangzott bejelentéssel összhangban a szerda esti közlönyben megjelent a kkv-kat érintő kamatstopról szóló rendelet.
Egy egységes Nemzeti Tőkeholding létrehozásáról döntött a kormány - hangzott el a Gazdaságfejlesztési Minisztérium mai háttérbeszélgetésén, ahol némi meglepetésre nem csak a kormány szombaton bejelentett intézkedéseiről adtak bővebb tájékoztatást, hanem a fenti új intézkedést is bejelentették.
Reagáltak a keresletcsökkenésre.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Mindent bevetnek az oroszok.
Izgalmas szinteken a Ryanair.
Folytatódik az orosz finomítók bombázása.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
