Elindult a nemzeti konzultáció, itt vannak a kérdések
Elindult a nemzeti konzultáció - közölte a kormány a Facebook-oldalán pénteken.
Elindult a nemzeti konzultáció - közölte a kormány a Facebook-oldalán pénteken.
Februárban lehet először 10 százalék alatt az alapkamat – jelentette ki ma Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Nem vehetjük ezt biztosra, de ha tényleg így lesz, akkor a kormány eddigi jelzései alapján 2024 februárjában kerülhet sor a változó kamatozású kkv-hitelek kamatstopjának a kivezetésére és a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú lakossági jelzáloghitelek kamatstopjának a felülvizsgálatára.
Lettország parlamentje törvényt készül elfogadni a jelzáloghitel-kamatlábak korlátozásáról, ami negatív hatással lehet a régióban működő észak-európai bankokra - számolt be a Bloomberg. A szeptemberi adatok szerint 5,8% volt a lettország jelzáloghitelek átlagos kamatszinte az eurózóna 3,9%-ával szemben, ezt korábbi hírek szerint a magyar kamatstoptól kissé eltérő módon megfeleznék.
Az infláció csökkenésének és az MNB monetáris lazításának köszönhetően utoljára 2022 júliusában látott szintre csökkent mára a budapesti bankközi kamatláb, a BUBOR. A jelenlegi 10,82 – 11,43 százalékos értékek az alapkamathoz hasonlóan már közel vannak ahhoz a szinthez, amelynél a kormány elkezdheti a meglévő jelzáloghitelekre és kkv-hitelekre vonatkozó kamatstop felülvizsgálatát. Még bizonytalan, mikor teszik ezt meg.
A Bankszövetséggel való újbóli egyeztetést követően Nagy Márton minisztériuma bejelentette, hogy november 2-től 11,5%-ra csökken az önkéntes kamatplafon mértéke a vállalkozói forgóeszközök esetében. Legutóbb ezt még 12%-ban határozták meg. A közlemény szerint a lakáshitelek THM-plafonja is csökkenhet decembertől.
Már megjelent a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében a bankszektor kilátásairól, valamint arról volt szó, hogy miképpen látja az előttünk álló időszakot dr. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója. A műsor második részében a hazai makrogazdasági pályáról volt szó, amiről Bebesy Dánielt, az ERSTE Alapkezelő szenior portfóliómenedzserét kérdeztük.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében azzal foglalkoztunk, hogy a kormány megint a kamatok környékén sertepertél, újabban önkéntes kamatplafonon keresztül gyakorolna hatást a hitelezésre. A tervezett intézkedés abból a szempontból is érdekes, hogy a Bankszövetség sincs elutasító állásponton. A témáról Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük. Műsorunk második részében a Gloster 2023. évi első félévéről beszéltünk Szekeres Viktorral, a cég igazgatósági elnökével. A harmadik blokkban pedig az OTP-ről volt szó, a legnagyobb magyar pénzintézet ugyanis nemcsak, hogy nemrég lekerült a háborút finanszírozó cégek ukrán listájáról, de még osztalékot is kivehetett az orosz leánybankjából, az viszont egyáltalán nem egyértelmű, hogy érdemes-e maradnia Oroszországban. Ezzel kapcsolatban Nagy Viktor, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzője volt a vendégünk.
A Portfolio múlt heti értesülésének megfelelően kamatplafont vezet be a kormány egyes új hitelekre. Igaz, csak „önkéntes alapon”: a jövő héttől a lakáshiteleket legfeljebb 8,5%-os THM-mel, a vállalkozói forgóeszköz-hiteleket pedig legfeljebb 12%-os kamattal kínálják azok a bankok, amelyek (például egy adóemeléstől való félelmükben) meg akarnak felelni a kormány elvárásának. A Gazdasági Versenyhivatal üdvözölte, a Magyar Bankszövetség támogatja az elképzelést, mi pedig megnéztük, mennyire kell megerőltetniük magukat a hitelintézeteknek a lakáshitelek területén. Mindössze három banknál találtunk olyan hitelt, amely már most „csont nélkül” megfelel a 8,5%-os elvárásnak.
"A Gazdaságfejlesztési Miniszter önkéntes kamatplafon bevezetéséről szóló sajtóközleményében foglaltakra ezúton támogatólag felhívjuk tagbankjaink figyelmét" - közölte a Magyar Bankszövetség.
Az új vállalati- és a lakáshitelek esetén önkéntes kamatplafon bevezetését kéri a kormány - derül ki a friss GFM-közleményből.
Érdekes játékba fogott a kormány az utóbbi napokban a magyar bankok két nagy állami terhével: a különadóval és a kamatstoppal. Miközben felvillantotta egy harmadik banki különadó ultimátumszerű feltételhez kötött lehetséges bevezetését (egyszerre próbálva stimulálni az állampapír-, illetve a hitelpiacot), a lakossági hitelek kamatstopjának a várható kivezetését szép csendben tovább halasztotta, és két lépcsőssé tervezte át. Kormánydöntés még sem a különadóról, sem a kamatstopról nincs, de azért érdemes kontextusba helyezni mindkettőt.
Miközben évi 250 milliárd forintnyi extraprofitadó is sújtja a szektort, a 2022 eleje óta élő kamatstop eddig közel 330 milliárd forintjába került a bankszektornak és a pénzügyi vállalkozásoknak a Nagy Márton (képünkön) vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium friss közleménye alapján. Ennyi maradt eközben a hiteladósok zsebében, akik közül jelenleg mintegy 300 ezer családot és 28,5 ezer vállalkozást érint az intézkedés.
Májusban és júniusban is kamatot csökkentett az MNB, ennek köszönhetően lefordultak a csúcsról a bankközi kamatok is. A jegybank által ma közzétett, a jelzáloghitelek szempontjából mérvadó BUBOR-adatok alapján azonban még így is 16-18 százalékra ugrana a változó kamatozású jelzáloghitelek kamata, ha június 30-án lejárna a kamatstop intézkedés, ahogy korábban szó volt róla. Legutóbbi elemzői felmérésünkből kiindulva viszont csak a jövő év első felében várható az - egyébként idén év végéig meg is hosszabbított - intézkedés kivezetése, de ez nem fogja megóvni a törlesztőrészletek megugrásától a hiteladósokat. Sőt, mivel nem a kivezetés időzítése dönti el, mennyire ugorhatnak meg a törlesztőrészletek, sokaknak akár olyan magas is lehet az adósságszolgálatuk jövőre, mintha most vezetnék ki az intézkedést.
Tegnap írtunk arról, hogy egyelőre még nem hosszabbította meg a kormány a június 30-ig életben lévő betéti kamatstopot, ahogyan a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházására vonatkozó tilalmat sem. A lépésre azonban nem sokat kellett várni, a tegnap esti közlönyben a határidőket szeptember 30-ig kitolták.
Június 30-ig hosszabbította meg a betéti kamatstopot a kormány, és ugyanígy június végéig van érvényben az a kikötés is, amely szerint tilos a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházása. Egyelőre nincs szó arról, hogy ezeket az intézkedéseket meghosszabbítanák, ami azt jelenti, hogy július 1-től ismét elérhető lehet a hazai intézményi szereplőknek és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfeleknek a 16% körüli jegybanki kamatszint.
A kamatcsapda kiszárította a hazai hitelpiacot, így elképzelhető, hogy ősszel lesz egy második szakasza a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramnak – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter a vg.hu-nak. Szerinte a magyar gazdaságnak át kell állnia egy uniós forrás nélküli létre, ami a külföldi működőtőke-beruházások, illetve a hitel-, és tőkeellátottság előtérbe helyezését jelenti. A lakossági kamatstop kivezetése két lépcsőben történhet meg.
A hitelek árazása szempontjából egyelőre átütő erejűnek még nem mondható, de biztató csökkenés indult a bankközi kamatlábakban az MNB tegnapi kamatdöntése után.
A kormány jövőre azzal számol, hogy kivezeti az extra terheket, ahogy azt korábban ígérték - jelentette ki a pénzügyminiszter a Magyar Bankszövetség 34. éves testületi ülésén pénteken Budapesten. Az ülésen új elnökséget választott a szervezett, erről itt számoltunk be.
A várakozásoknak megfelelően még fél évig marad a kamatstop, derült ki a tegnap esti Magyar Közlönyből. A rendeletek szerint a kamatstop 2023. december 31-ig marad érvényben.
Már elérthető a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy döntött a kormány a kamatstop meghosszabbításáról. Ezzel párhuzamosan azt is bejelentették, hogy meddig maradhat biztosan érvényben az intézkedés. Vendégünk volt Palkó István, a Portflolio vezető pénzügyi elemzője. A második részben az OTP Bankkal foglalkoztunk, amely az elmúlt 10 évben több mint egy tucat pénzintézetet felvásárolt és sokszor a könyv szerinti értéknél alacsonyabb vételárat fizetett. Hogy ez hogy lehetséges, arról Nagy Viktort, lapunk vezető részvényelemzőjét kérdeztük.
Szeptember 17-én lesz a Future of Finance konferencia, amelyen feltárul a pénzügyek jövője.
Kijevben nem fognak örülni a felvetésnek.
A vitát a zárási határidő lejárta napjáig még csak ki sem írták.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
