A 360-as szint fölé emelkedő euróárfolyam kapcsán felkapja az ember a fejét, hogy az elmúlt hónapok kamatemelései miért nem erősítették jobban a hazai devizát. A forintra az őszi hónapokban nemcsak a belső, hanem a nemzetközi folyamatok is erőteljes hatást fejtettek ki. Az alábbi írásban megpróbálom feltárni az utóbbi hónapok legfontosabb tényezőit, melyek magyarázatot adhatnak az árfolyam alakulására.
Hiteladósok tömegeinek törlesztőrészletét meghatározó BUBOR-adatok láttak ma napvilágot: az MNB monetáris szigorítása révén 6-7 éve nem látott szintre emelkedtek a bankközi kamatok Magyarországon. A kis- és középvállalkozások mellett a gyakran változó kamatozású lakáshitellel rendelkezők vannak a leginkább kitéve ennek, egy 10 milliós tartozás esetében a novemberi törlesztőrészlet 3-8 ezer forinttal is magasabb lehet az előzőnél, és számításaink szerint egyre gyakoribb a 10%-ot is meghaladó törlesztőrészlet-emelkedés.
Felfelé módosította az inflációs előrejelzését a Goldman Sachs amerikai pénzintézet, a várakozásuk szerint még jövő év végén is a jegybanki cél feletti inflációt láthatunk. Az év második felétől ugyanakkor jelentős lassulást láthatunk majd az áremelkedésben.
Az elmúlt évek tartósan laza monetáris politikája idén nyáron gyökeres fordulatot vett, hiszen sok év után először restriktív módba fordította az irányt a jegybank, és kamatemelési ciklust indított el. Az okok egyértelműek: az infláció hónapról hónapra stagnáló, illetve emelkedő számot mutat, beragadva a 4,5-5,5 százalékos sávba, a trend pedig minden gazdasági szereplő számára egyértelmű lett - írja elemzésében Borbély Miklós, a Diófa Alapkezelő Értékpapír-befektetési igazgatója.
Magyarországra is megérkezett a koronavírus-járvány negyedik hulláma, de az átoltottságból fakadóan olyan korlátozásokra nem számítanak a Raiffeisen Bank elemzői, mint ami a korábbi hullámokban volt. „Ha a járványügyi intézkedésekből fakadóan nem is, de más forrásból azonban előgördültek olyan akadályok, amelyek visszavetik a gazdasági helyreállás és növekedés folyamatát” – áll a bank negyedéves makrogazdasági előrejelzésében.
Az aktuális gazdasági és piaci történésekről tartott online eseményt az SPB Befektetési Zrt. A szakértők többek között arról beszéltek, hogy ha kötvénypiac, akkor érdemes körülnézni az energiapiacon tevékenykedő cégek papírjai között, de a változó kamatozású kötvények is jól teljesíthetnek emelkedő hozamkörnyezetben. A forint kapcsán egyelőre nem látszik érdemi erősödési potenciál, de a jövő év hozhat ebben is változást.
Virág Barnabás MNB-alelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy Magyarországnak nagyobb szigorításra van szüksége, mint ami szeptemberben látszott. A jelzésre azonnal erősödésbe kezdett a forint, amely a reggeli órákban markánsan gyengült az euróval szemben.
A gazdaságban kialakulhat az ár-bér spirál rendkívül kellemetlen jelensége, ha az inflációval szemben nem lépünk fel - mondta a Fed döntéshozója szerdán egy Los Angeles-i konferencián. Randal Quarles már a következő hónapban elindítaná az eszközvásárlási program kivezetését.
Délelőtt még határozott erősödést mutatott a forint az euróval szemben arra a friss piaci várakozásra, hogy a Magyar Nemzeti Bank esetleg a piaci konszenzusnál (15 bázispont) nagyobb kamatemeléssel lepi meg a piacot, a minapi régiós tapasztalatok alapján, illetve azután, hogy a miniszterelnök főtanácsadója a Portfolio mai Budapest Economic Forum konferenciáján félszívűnek mondta az eddigi monetáris szigorítást. Az MNB azonban nem lepte meg a piacot, 15 bázisponttal 1,8%-ra emelte az alapkamatot, aminek hírére azonnal megütötték a forintot, aztán újabb ütést kapott 3 órakor, a kamatdöntési közleményre, pedig abból kikerült a "kisebb lépésközökkel történő" kamatemelési ütem kifejezés, illetve Virág Barnabás MNB-alelnök a Portfolio konferenciáján is azt üzente, hogy 2022-ig átnyúlóan is folytatódni fog a kamatemelési ciklus. Aztán Virág a Portfolio-nak adott villáminterjúban azt is jelezte, hogy decemberig havi 15 bázispontos ütemmel emelnek, és majd az akkori friss inflációs jelentés tükrében döntenek a jövőre is áthúzódó kamatemelési ciklusról. Mindezek tükrénben délután háromnegyed öt tájban kissé 362 felett, azaz háromhavi mélypont közelében hullámzott a forint az euróval szemben.
Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 15 bázispontos lépésekben folytatja a jelenlegi kamatemelési ciklust, de erősödhet a jegybankra nehezedő piaci nyomás az agresszívabb szigorító lépések végett.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 1,8%-ra emelte az alapkamatot a mai ülésén. A kamatfolyosó két szélét (egynapos betét és hitel) ugyanilyen mértékben változtatta az MNB. A döntés megfelelt a jegybank korábbi jelzésének és az elemzői várakozásoknak. Az elemzők egyetértenek abban, hogy az inflációs folyamatok akár nagyobb kamatemelést is indokolhattak volna. Úgy vélik, hogy a következő hónapokban is folytatódhat a kamatok emelése.
Nem lenne túlzás 2 százalékra emelni a jegybanki irányadó kamatot és a zloty árfolyamának ezt követő természetes erősödése jelentősen mérsékelhetné a fogyasztói árindex emelkedését - fogalmazott Kamil Zubelewicz, a lengyel jegybank monetáris tanácsának a tagja a PAP hírügynökségnek adott interjúban. Ez másfél százalékpontos kamatemelést jelentene.
Szeptember 22. óta tudjuk, hogy az amerikai jegybank még idén elkezdi kivezetni a világ egyik legnagyobb hatású monetáris politikai eszközét, a mennyiségi lazítást. Ennél többet viszont nem tudtunk, egészen a hét szerdáig, amikor is megjelent a Nyíltpiaci Bizottság ülésének összefoglaló jegyzőkönyve. A FOMC-jegyzőkönyv eddig nem ismert konkrétumokat árul el a tervezett taperingről, és azt is láttatni engedi, hogy a döntéshozó urak jobban aggódnak az inflációs nyomás miatt, mint azt kifelé láttatják. Pedig a neheze még csak most jön a jegybank számára, így aztán kifejezetten izgalmas lesz az év vége a Constitution Avenue-n.
Váratlanul megemelte az alapkamatot Szingapúr csütörtökön – írja a CNBC. A gazdaság kirobbanó formában van, a harmadik negyedévben 6,5 százalékkal növekedett, jórészt ez indokolta a lépést.
Több mint hat éve volt utoljára ilyen „magas”, 1,65%-os a jegybanki alapkamat Magyarországon. Már akkor sem a bankbetét volt a legkedvezőbb alacsony kockázatú befektetés, de azért egy átlagos lekötött betét 1% felett kamatozott. Most viszont a legtöbb banknál nyoma sincs annak, hogy értelmezhető kamatot akarnának fizetni a pénzünkre, miközben soha nem tartottunk még ennyit a bankszámlákon. Mi folyik itt?
A rossz időjárás nemcsak az utcákra, hanem a piacokra is megérkezett: bár odakint még nincsenek mínuszok, a magyar és európia piacokon annál inkább. Ebben a környezetben a befektetők általában a dollár felé fordulnak a feltörekvő devizák helyett, és ez nem tesz jót a forintnak sem. Ma is ezt látjuk, a forint a régiós devizákkal együtt gyengül - kivétel a lengyel zloty, amely a kamatdöntés hatására erősödik.
A lengyel jegybank 0,1%-ról 0,5%-ra emelte az irányadó kamatrátát, holott az elemzők arra számítottak, hogy a jegybank szinten tartja a kamatot.
A legbátrabbak viszont már dörzsölték a tenyerüket.
Kamerákkal ellenőrzik a szabályok betartását.
Világszerte hőhullámok sújtanak és messze még az idei nyár vége.
Trump elnökjelöltje sem kímélte a demokratát.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
