A közelgő amerikai kamatemeléstől és a kínai lassulástól tartanak a befektetők, ezért esnek most már napok óta a világ fontosabb részvényindexei, de a befektetők hangulatán az sem javított, hogy újra feszültség alakult ki Észak- és Dél-Korea között, ráadásul lemondott a görög miniszterelnök, vagyis megint lesz miért aggódni Athén miatt.
Dennis Lockhart, a Fed atlantai elnöke szerint az amerikai gazdaság készen áll a kamatemelésre, amelyre több mint kilenc éve nem volt példa. A jegybankár erről a Wall Street Journal-nak adott, kedd este megjelent interjújában beszélt. Az amerikai dollár a hír hatására kifejezetten jó erőbe került.
Közzétette június 16-17-ei ülésének jegyzőkönyvét a Fed kamatmeghatározó testülete. A dokumentumból kiderült: a kamatemeléshez a tagok több jelét szeretnék látni az amerikai gazdaság erősödésének. A Fed komolyan aggódik a görög adósságválság miatt is.
Az IMF közleménye szerint a Fed esetleges idei kamatemelése jelentősen lelassítaná az amerikai gazdaságot, így azzal érdemes várni 2016 elejéig - számol be a CNBC.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ismét csökkentette az amerikai gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését, és azt tanácsolta az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-nek, hogy legyen türelmes és halassza el kamatemelési ciklusának megkezdését 2016 első felére.
A Fed ma este közzétett jegyzőkönyvéből megtudhattuk, hogy a döntéshozók többsége korainak tartana egy júniusi kamatemelést. Így mostantól a szeptemberi ülés kerülhet a befektetők fókuszába.
Héthavi mélypontra esett a michigani körzet előzetes májusi fogyasztói hangulatindexe, ami újabb rossz jel a második negyedéves amerikai GDP-kilátásokkal kapcsolatban, ez pedig dolláresést indított el a piacokon. Az áprilisi ipari termelési statisztika is a vártnál rosszabbul alakult, ami szintén ebbe az irányba mutat.
Valószínű, hogy még idén kamatot emel a Fed, ugyanakkor ez nem jelent majd egy gyors szigorítási ciklust - véli a New York-i Fed régiós elnöke, William Dudley. Számunkra nézve különösen az érdekes a véleményéből, hogy szerinte mindez a feltörekvő piacokat továbbra is komoly kihívás elé állítja majd, de szerencsére mostanra felkészültebbnek tűnünk egy ilyen sokkra.
Mindenki azt szeretné tudni, hogy mikor ér véget a nullás kamatkörnyezet az Egyesült Államokban, erre vonatkozóan pedig igen érdekesen alakulnak a várakozások. A makroelemzők döntő többsége szerint júniusban vagy szeptemberben ez már be is következhet, míg a piaci árazások mostanra már az év végére mutatnak. Ennyire késői időpontot még egyébként soha nem áraztak a határidős piacon.
Az árfolyamrésnél is nagyobb összeg ütheti a markát a devizahiteleseknek az egyoldalú szerződésmódosítások, döntően kamatemelések érvénytelensége miatt. A Kúria június 16-ai jogegységi határozatát az első elszámolási törvény tette a bankok számára igazán végzetessé.
Új, az öt éves futamidőre évi 4 százalékos kamatprémiumot fizető Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) értékesítését kezdi meg 2015. február 11-től az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Ezzel párhuzamosan a jövő héttől 3 százalékra emelkedik az egy éves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy (KKJ) és Kincstári Takarékjegy Plusz (KTJ Plusz) kamata. A jövő héttől a többi lakossági állampapírt is az új kamatszintnek megfelelő kamattal lehet majd megvásárolni - írja az ÁKK legfrissebb sajtóközleményében.
Miért jár vissza pénz a deviza- és forinthiteleseknek az egyoldalú kamatemelések miatt? Az első elszámolási törvény szerint azért, mert az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltételek nem felelnek meg hét fontos elvnek. Most összefoglaljuk, mi ez a hét elv, amelyeket bőven a lakossági devizahitelezés befejeződése után, csak 2012-ben fektetett le a Kúria. Utólag olyan szabályok alapján vonják tehát felelősségre a bankokat, amelyeket korábban nem ismertek.
Sorozatban ötödik egymást követő hete intenzív tőkekivonás zajlik a feltörekvő piacra szakosodott kötvényalapokból, és az utóbbi hetekben az eddig leginkább stabilnak mondható helyi devizás kötvényalapokról is megmozdult a tőke. Közben amerikai kötvénybefektetői szempontból továbbra is negatív, hogy a dollár erősödik, sőt könnyen lehet, hogy egy sokéves nagy menetelés elején járunk még, ami tartós ellenszelet jelentene a feltörekvő kötvénypiacoknak. A baljós előjelek közé tartozik, hogy friss hírek szerint az Európai Központi Bank lehet, hogy mégsem lesz olyan agresszív az eurózónás kötvények vásárlási programjával kapcsolatban, mint ahogy azt sok piaci szereplő várná. A csalódás esélye tehát benne van a levegőben, ez pedig a hozaméhség miatt extrém mély szintekre lenyomott feltörekvő kötvénypiaci hozamokra is veszélyt jelenthet. Vannak persze nyugtató körülmények is így az újév elején.
Elhagyta az előremutató kamatpályával kapcsolatos kitekintőjéből azt a kifejezést a Fed Nyíltpiaci Bizottsága, miszerint az eszközvásárlási program befejezését követően "huzamosabb ideig" a nulla százalékos szinten marad még az Egyesült Államokban az alapkamat. Helyette azt a kifejezést illesztette a szövegbe, hogy "türelmes" lesz az első kamatemelés végrehajtásával, igaz később, Janet Yellen jegybankelnök szavaiból kiderült, hogy azért mégiscsak lehet, hogy viszonylag "időben" jön az első ilyen lépés. Az biztos, hogy a januári és a márciusi kamatdöntő üléseken még nem lesz emelés, de utána már "bármelyik" ilyen eseménykor bekövetkezhet ez, akár olyan ülés alkalmával is, amikor nincs előre meghirdetett jegybankelnöki sajtótájékoztató. A közlemény és Yellen szavai összességében mérsékelten "héja" hangvételűek voltak, azaz a piac által árazott jövő június-szeptember közötti első kamatemeléshez képest akár hamarabb is jöhet ez. Éppen emiatt a dollár jókora lendületet kapott, a részvénypiacok viszont gyorsan lerázták magukról a kezdeti elbizonytalanodást, hiszen azért még több hónapig fennmarad az ultra laza kamatkörnyezet és utána is csak fokozatos emelést ígér a Fed.
A befektetők többsége arra számít, hogy az amerikai jegybank már jövőre is kamatot emelhet, miközben Európában vagy Japánban továbbra is maradhat a laza monetáris politika. Bill Gross, a legendás befektető viszont azt gondolja, hogy a Fed nem fog lépni 2015-ben, írja a Marketwatch.
Az orosz jegybank újabb lépésekre készül a piacok stabilizálása érdekében - jelentette ki hírügynökségi beszámolók szerint Szergej Svecov, az orosz központi bank alelnöke.
Az orosz jegybank 10,5%-ról 17%-ra emeli az alapkamatot, és a magasabb irányadó ráta már kedden életbe lép. Ezzel igyekszik meggátolni a rubel mai zuhanórepülését. A jegybank indoklása szerint az inflációs kockázatok és az orosz fizetőeszköz látványos leértékelődése miatt van szükség egy héten belül a második kamatemelésre. Az első éjszakai piaci reakciók némi megnyugvást mutatnak.
Nem okozott nagy meglepetést az amerikai jegybank legutóbbi üléséről készült jegyzőkönyv, annyit megtudhattunk, hogy a bankárok elkötelezettek a 2015-ös kamatemelés mellett, bár a gazdasági kondíciók javulásával időben korábbra is tolódhat a monetáris kondíciók szigorítása. A Fed természetesen nem fog sietni, már csak azért sem, mert a jegybankárok szerint az első számú kockázat az alacsony infláció, ami miatt továbbra is nagyon ébernek kell lenni - írja a Reuters.
A magyar gazdasági növekedés várható lassulása ellenére is valószínűleg kamatemelésre szánja el magát jövőre a Magyar Nemzeti Bank (MNB), tekintettel a jó eséllyel szigorodó külső monetáris környezetre - jósolták pénteki előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.
Az elemzői várakozásokban megfogalmazottnál (50 bázispont) sokkal nagyobb, 150 bázispontos kamatemelésről határozott mai ülésén az orosz jegybank. Ezzel az irányadó ráta már 9,5%-on jár. A döntést elsősorban az infláció ugrásának fékezési szándékával indokolta a jegybank, amely az idei évben már a negyedik jelentős kamatemelésre kényszerült a tőkekivonás miatt zuhanó rubel, és az emiatt fokozódó inflációs kockázatok hatására.