A kamatdöntési indoklás legutolsó, iránymutatásként szolgáló bekezdésében a jegybank azt rögzíti: "A globális és hazai dezinflációt övező kockázatok, a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága, illetve a globálisan meghatározó jegybankok várható kamatpolitikája előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politikát indokolnak. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről."
Az óvatos és türelmes monetáris politika szükségessége már hónapok óta két kulcsszó az indoklásokban, és ezzel is arra utal az MNB, hogy idén csak akkor fél bele majd további kamatvágás, ha a magyar inflációs folyamatok, illetve a nagy jegybankok által alakított globális kamatkörnyezet mellett ez biztonsággal "belefér" anélkül, hogy a pénzügyi piaci stabilitás, hangsúlyosan a forint árfolyama "megbillenne".
A kamatdöntési indoklás szövegében az infláció témájában is vannak hangsúlyos félmondatok, ezeket is dőlt betűvel emeljük ki. Eszerint "Júniusban a fogyasztói árak 3,7 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, így az inflációs ráta továbbra is a jegybanki toleranciasávon belül alakult. A beérkező adat a júniusi Inflációs jelentés előrejelzésével összhangban, a piaci várakozásoknál alacsonyabban alakult. Az infláció csökkenését döntően az üzemanyagok árának mérséklődése okozta. A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció enyhén, 4,1 százalékra nőtt. A piaci szolgáltatások dezinflációja továbbra is lassú, ezért a Tanács kiemelten figyeli a szektor árazási döntéseit. A lakossági inflációs várakozások mérséklődtek az előző hónaphoz képest, ugyanakkor továbbra is magas szinten állnak."
Úgy folytatja az MNB, hogy "Az áremelkedés üteme várhatóan a következő hónapokban is a jegybanki toleranciasávban, annak felső széle közelében fog alakulni. Ugyanakkor a második negyedévben megállt az alapfolyamatokat megragadó maginfláció csökkenése, és a mutató az év végére átmenetileg 5,0 százalék közeli szintre emelkedik. Az MNB előrejelzése szerint éves átlagban idén 3,0–4,5 százalék közötti infláció várható. "Az inflációs várakozások horgonyzása, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évtől tartósan visszatérjen a jegybanki célra."
Az MNB meglátása szerint "A júliusban bejelentett hiánycsökkentő intézkedések támogatják a 2024. évi 4,5 százalékos és a 2025. évi 3,7 százalékos költségvetési hiánycél elérését. A költségvetés elsődleges egyenlege az idei év során egyensúly közelébe emelkedik. 2025-ben a kamatkiadások jelentős csökkenése is hozzájárul a deficit szűküléséhez. A GDP-arányos államadósság további mérséklődéséhez a kitűzött hiánycélok fegyelmezett elérése szükséges."
A jegybanki indoklás szerint "a magyar gazdaságban beinduló növekedés, a historikusan magas devizatartalék, a folyó fizetési mérleg tartós aktívuma, a kormányzati hiánycsökkentő intézkedések és a körültekintő monetáris politika az országkockázati megítélés javulásának irányába hatnak. Ugyanakkor a változékony pénzügyi piaci környezet, a jelentős geopolitikai feszültségek és az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is óvatos, türelmes megközelítést tesznek szükségessé."
Címlapkép forrása: Shutterstock
