Tíz éve nem mért, a várakozásokat is jelentősen meghaladó ütemre gyorsult novemberben az éves infláció Nagy-Britanniában, az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaságban. Az infláció meredek emelkedésének fő hajtóerői között voltak a rekordot döntő üzemanyagárak.
Ma este tartja az év utolsó kamatdöntő ülését az amerikai jegybank, amelyen várhatóan bejelenti, hogy a jelenleginél gyorsabban vezeti ki a világtörténelem leggrandiózusabb monetáris eszközét. A kötvényvásárlási program gyors kivezetésének hatásait egyelőre nem ismerjük, csak sejtjük. De nem is az elsőkörös hatások miatt van szükség a kivezetés felgyorsítására: a jegybank ezzel akarja megteremteni a lehetőséget egy másik eszköz használata előtt, amellyel hatékonyabban felveheti a harcot az egyre súlyosbodó inflációs nyomással. Az áremelkedés valóban döbbenetes, és sokak szerint elkésett a lépéssel a Fed - de visszatekintve meg lehet érteni, hogy miért halogatta a szigorítást a jegybank. A reálgazdasági fejlemények látszólag akár türelmességre is bírhatnák a jegybankot, de valójában nincs ok a hezitálásra: az omikronnal kapcsolatban túl sok a bizonytalanság, a relatíve magas munkanélküliségre pedig a jegybank többé nem tud hatni.
A novemberi és decemberi tömeges banki kamatemelések ellenére szó sincs arról, hogy azonnal beárazták volna a hitelintézetek az új lakáshiteleikbe a jegybanki kamatemeléseket és a hozamkörnyezet emelkedését. A friss piaci ajánlatok alapján eddig 60-70 százalékban követték csak le a már megtörtént változásokat, a jövőbeniekről nem is beszélve. Csökkent tehát a referenciamutatók feletti kamatfelár, ami tartósan nem fenntartható a bankoknak, és előrevetíti az újabb tömeges lakáshitel-kamatemeléseket. Aki tehát lakáshitelt venne fel, és nem jogosult állami kamattámogatásra, annak érdemes mielőbb beadnia a hitelkérelmet, a bankok közötti választáshoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
A hazai gazdaságpolitikának változnia kell, hogy az inflációs motorok hűljenek, államháztartási hiány csökkentésre van szükség - mondta Surányi György a Népszavának adott interjújában. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint A választások után - annak eredményétől függetlenül - irányváltásra kerül sor, mert nincs kormány, amely az egyensúlytalanságoknak ezt a szintjét hosszú időn keresztül büntetlenül fenntarthatja.
A Deutsche Bank elemzője szerint a jövő év azoknak fog kedvezni a részvénypiacokon, akik alapos megfontolás után választanak ki egy-egy értékpapírt, a globális pénznyomtatások visszaszorulásával ugyanis nem fog minden részvény egységesen szárnyalni.
Az omikron variáns feltűnése azonnal zavart keltett a piacokon, ami nem véletlen. Ha a mutánsról kiderül, hogy fertőzőképesebb, mint a delta, és a vakcinákkal szemben is sokkal ellenállóbb, akkor nincs mese: a fejlett világ ismét a tavalyihoz hasonló lezárásokról dönthet. Ebben az esetben a gazdaság ismét nagy ütést kapna, holott Európa kibocsátása még a válság előtti szintet sem érte el. A recesszió talán csak átmeneti lesz, de az éves átlagos növekedés egy ilyen forgatókönyv szerint egészen alacsony lenne. Szerencsére vannak ennél kedvezőbb forgatókönyvek is - az ING Bank közgazdászai azt vizsgálták, milyen hatással lehet az omikron a világgazdaságra. Röviden: minden azon múlik, hogy az omikron hogy viselkedik a deltához képest.
Az infláció leszorításáig még hosszú, kiszámítható pályán haladó kamatemelési ciklusra kell készülni - erősítette meg Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Világgazdaságnak.
A teljes fennálló jelzáloghitel-állomány 40 százalékának, mintegy 466 ezer szerződésnek változhat meg a kamata 2021 közepe és 2022 közepe között – közölte a napokban az MNB. Mivel emelkedik a kamatkörnyezet, ez jellemzően törlesztőrészlet-emelkedést jelent az érintetteknek, amire a devizahiteles kataklizma óta alig volt példa, és aminek a várható mértékéről és eloszlásáról most minden eddiginél részletesebb adatokat közölt a jegybank. Jobban fest a makrokép, mint eddig gondoltuk, de a „végkifejlet” azon múlik majd, hol áll meg az infláció és vele a kamatemelések sorozata.
A jövő évben több mint 7 százalékos infláció valószínűsíthető Csehországban, elsősorban a dráguló energiaforrások következtében - mondta Petr Král, a Cseh Nemzeti Bank monetáris szekciójának vezetője abban az interjúban, amelyet hétfőn közölt a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap.
A Fed a decemberi ülése után közölt kamatemelési előrejelzésében legalább két kamatemelés szerepelhet 2022-re vonatkozóan - mondta Mary Daly, a San Francisco-i Fed elnöke. Az amerikai jegybank hangneme egyre szigorúbb, decemberben az eszközvásárlási program kivezetésének felgyorsításáról is dönteni fognak.
A Fed a legfelsőbb szinten ismerte el, hogy a jelenlegi magas inflációt nem szabad többé átmenetinek nevezni, az Európai Központi Bank tisztviselői szinte még aznap reagáltak: ők továbbra is úgy gondolják, hogy az infláció átmeneti.
Ez a cikk arról szól, hogy miért nem fenntartható az az unortodox hazai jegybanki politika, amelyik a növekedés támogatása köré rendezte a stratégiáját az elmúlt években, és ehhez irreálisan alacsony kamatkörnyezetet rendelt. Arról is szól a cikk, hogy milyen szinten tetőzhet a hazai kamatszint, és miért?
A jelenleg tapasztalt magas infláció minden bizonnyal átmeneti lesz, ezért el kell kerülni az idő előtti kamatemelést - ismételte el az EKB mantráját ezúttal Pablo Hernandez de Cos, a jegybank döntéshozója. Ma a központi bank alelnöke, Luis de Guindos is megszólalt: ő az omikron miatt növekvő kockázatokról beszélt.
Az inflációs nyomás már lépésre késztette a Fedet. Az amerikai jegybank elkezdte kivezetni a gigantikus eszközvásárlási programot, és már jövőre kamatot emelhet. Az sem lenne meglepő, ha még idén felgyorsítaná az eszközvásárlási program kivezetését. Nem a Fed volt az egyedüli: a Bank of England is kamatemelést vetít előre, a mi régiónkban pedig egészen markáns kamatemeléseket látunk. Ezzel szemben az EKB azt tervezi, hogy a márciusban kifutó eszközvásárlási programja helyére új programot alkosson, és tartósan jelen legyen a kötvénypiacon. A kamatemelési várakozásokat pedig agresszívan igyekszik letörni az jegybank. Az EKB és a Fed eltérő álláspontja látványosan érződik a devizapiacon, és a divergencia a forint kilátásait is rontja. Pedig nem sok esély van az EKB fordulatára, holott az inflációs nyomás tovább erősödik. De miért evez a széllel szembe a jegybank? A válasz az infláció és a növekedés eltérő szerkezetében keresendő.
Hiteladósok tömegeinek törlesztőrészletét meghatározó BUBOR-adatok láttak napvilágot pénteken: nyolc éve nem látott szintre emelkedtek a bankközi kamatok Magyarországon, miután másfél hét alatt háromszor is kamatot emelt az MNB. Úgy meglódultak a kamatok, hogy számításaink szerint egyre gyakoribb a 10-20% közötti törlesztőrészlet-emelkedés. Megtudtuk: nemcsak a lakossági jelzáloghitelek (36%), hanem a nagyvállalati (31%) és a kkv-hitelek (35%) esetében is mintegy egyharmad azoknak a hiteleknek az aránya, amelyek éven belül változó kamatozású forinthitelek, így rövid távon is megérzik a monetáris szigort.