Összegzésünk a kamatdöntő ülésről
A jegybank a mai ülésen 25 bázisponttal, 6,75%-ra csökkentette az alapkamatot. A lépést alapvetően a javuló globális kockázati étvágy és az amerikai kamatvárakozások csökkenése indokolta. A vártnál kedvezőbb hazai infláció ellenére az inflációs kép változatlan. A piaci szolgáltatások esetén a dezinfláció a vártnál lassabban halad, ezt a jegybank kiemelt figyelemmel követi.
Az MNB reálisnak tartja a piaci elemzők azon várakozását, hogy idén még 1-2 alkalommal csökkenhet az alapkamat, azonban a 2025 végére várt kamatok csak akkor lehetnek reálisan, ha azt a bejövő adatok is támogatják. Ebben egyelőre még bizonytalanság van.
A következő hónapokban a jegybank a tartás és a kismértékű kamatcsökkentés között fog dönteni.
A hosszabb távú kamatvárakozásokról kérdezik az MNB-t
Dot-plot ábra használata megosztja a fejlett világ jegybankjait is, de a feltörekvő jegybankokat még jobban megosztja. Mivel heti szinten jönnek ki fontos hírek, ezért nehéz ilyen közegben hosszabb távú kamatpályát kommunikálni.
De ennek ellenére az MNB folyamatosan és transzparensen kommunikálja a céljait és a kivitelezhető kamatpályát is. Ebben a bizonytalan környezetben a 3-6 hónapos iránymutatás a maximum, amit még reálisan lehet tenni.
A semleges kamatot az MNB és a nemzetközi irodalom szerint is nagyon nehéz megbecsülni, amikor egyszerre keresleti és kínálati sokkok is érik a rendszert. Virág szerint a semleges kamatszint endogén folyamat, hiszen például a kockázati felárat alakító közeg nagyban befolyásolja azt.
Emiatt a jegybankoknak transzparens kommunikációt kell folytatnia.
Az olajpiaci helyzetről (Lukoil) érkezett kérdés
Egyelőre sem az üzemanyagárakban és pénzpiaci folyamatokban nincs következménye. Arra lehet következtetni, hogy a hazai piac egyelőre képes zökkenőmentesen kezelni a helyzetet, de a hosszú távú hatásokat illetően vannak még kérdések.
A hosszú távú hatásokról ebben a pillanatban bármit mondani még túlzottan korai.
A kamatdöntés mélyebb hátteréről beszél az MNB
A mai kamatcsökkentés konzisztens a júniusi kommunikációval, hiszen hónapról hónapra, a beérkező adatok fényében dönt az MNB és a tartás a kamatcsökkentés között dönt. A döntések során figyelembe veszi a monetáris politika szempontjából legfontosabb tényezőket és mérlegeli minden esetben az egyes döntések előnyeit és hátrányait.
A júliusi kamatdöntés konzisztens volt a júniusi kommunikációval, hiszen a beérkező információk (globális kockázati étvágy, globális kamatvárakozások) támogatták a kamatok csökkentését, annak ellenére, hogy a hazai inflációs pályáról alkotott kép változatlan maradt.
A 2025-ös kamatvárakozásokkal kapcsolatban Virág Barnabás az óvatosságot és a körültekintőséget emeli ki. Több adatra van szükség ennek megítéléséhez.
Az MNB alelnöke kérdésekre válaszol
Az első kérdés arra vonatkozik, hogy milyen döntések voltak még az asztalon. Virág Barnabás elmondta, hogy a tartás és a csökkentés között döntöttek. Több Tanácstag az adatvezérelt döntés mellett érvelt és többen a tartás mellett is hoztak fel érveket, de végül konszenzusos döntés született.
Virág összegzi az eddigieket
Nem dőlhet hátra az MNB. Óvatos és türelmes megközelítésre van szükség. Pénzügyi piacok stabilitás kulcsfontosságú, ahogy a monetáris politika szigorú irányultsága. Az országkockázati felár alakulása fontos tényező.
A kamatcsökkentési várakozások fenntarthatóságának megítéléséhez további adatokra van szükség.
Minden alkalommal a tartás, vagy a kismértékű kamatcsökkentés között választ az MNB
Főbb döntési tényezők:
- Pénzügyi stabilitási kérdések
- Inflációs kilátások
- Országkockázati felárak alakulása
- Hazánk relatív helyzete a régióhoz képest
Az MNB olyan kamatpályában gondolkodik, ami a pénzügyi stabilitást és a fenntarthatóan támogatja az inflációs cél elérését.
Továbbra is adatvezérelt a monetáris politika
A globális kockázatvállalási hajlandóság továbbra is nagyon változékony. Ezt minden alkalommal mérlegelni kell, de egyelőre kedvezőek a folyamatok.
A hazai inflációs folyamatok a legutóbbi kedvezőbb adat ellenére nem változtak a júniusi Inflációs jelentéshez képest. Probléma, hogy a piaci szolgáltatások dezinflációja lassú és az inflációs várakozások is csak lassan csökkennek.
A költségvetési intézkedések támogatják a hiánycél elérését, de idő kell a fenntarthatósági hatások megítéléséhez.
Javult a költségvetési stabilitás
A magyar és lengyel hozamfelár közötti különbség érdemben csökkent. Ez részben a költségvetési hiánycélok elérhetőségének alátámasztása is segített.
![](https://pcdn.hu/articles/images-o/m/n/b/mnb-3-692231.png)
Reálgazdasági kilátások
A visszafogott európai konjunktúra egyre inkább érezteti a hatását. Visszafogja az exportot és ezáltal a gazdasági növekedést is.
A folyó fizetési mérleg az év első 5 hónapja alapján a többlet közel 4 milliárd euró. Ez az elmúlt 15 év, de talán historikusan is az egyik legmagasabb érték. Így a GDP arányos folyó fizetési mérleg többlete 2% körül, talán afelett is alakulhat.
A következő hónapokban emelkedhet a maginfláció
Az MNB előrejelzése szerint a következő hónapokban emelkedhet a maginfláció. Alapos elemzést igényel, hogy emögött átmeneti, vagy tartós hatások állnak-e.
A szolgáltatószektor dezinflációja továbbra is lassú, ezért kiemelt figyelmet érdemel.
![](https://pcdn.hu/articles/images-o/1/3/a/13as-692229.png)
Hazai inflációs helyzet
Az év második felében a historikus átlagnál némileg magasabb átárazás mellett is a piaci várakozásoknál alacsonyabb infláció várható. A következő hónapokban a tolerancia sáv felső része közelében alakulhat az infláció.
![](https://pcdn.hu/articles/images-o/m/n/b/mnb-1-692227.png)
Nemzetközi jelenség, hogy mindenhol lassan csökken a szolgáltatószektori infláció
A fejlett országokban is lassan csökken a szolgáltatószektorban az infláció. Egy figyelmeztetés az MNB-nek is, hogy konzervatív megközelítés indokolt.
A globális kockázati hangulat volatilis maradhat, de a kedvező globális kamatvárakozások javulása, javították a feltörekvő piacok megítélését is.
Az olaj és gázárak enyhén csökkentek az előző kamatdöntő óta, de a volatilitás itt is egy kockázati tényező lehet.
A Fed szeptemberi kamatcsökkentése 60%-ról közel 100%-ra emelkedett az előző hónaphoz képest. Az EKB továbbra is a beérkezett adatok alapján dönt a kamatokról.
Virág a globális helyzetről és a hazai makropályáról
A francia és brit választások után csökkentek az európai kockázati felárak. A romló amerikai adatok miatt nőtt a Fed szeptemberi kamatcsökkentésének esélye.
A hazai infláció a jegybanki toleranciasávon belül alakult és a következő hónapokban is a tolerancia sáv felső szélének közelében alakulhat. A folyamatok összhangban állnak a júniusi Inflációs jelentés előrejelzésével.
A hiánycsökkentő intézkedések támogatják az idei és a jövő évi hiánycélok teljesülését. 2024-ben is javuló pálya maradhat a folyó fizetési mérleg.
A mai kamatcsökkentés háttere
Kedvezően alakultak a külső egyensúlyi folyamatok és a fiskális egyensúly is javult. Kedvezőbb lett a globális kockázatvállalási hajlandósg, nőtt az USA-ban a kamatcsökkentés esélye.
A legutóbbi inflációs adat nem változtatja meg a várható inflációs pályát, de az ország kockázati megítélésének erősödése mellett lehetővé tette a kamatcsökkentést.
Továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt az MNB szerint.
Júnustól új szakasz, a mai döntés is ebben a keretben értelmezendő
Az MNB hónapról, hónapra dönt, a döntés a tartás és a kismértékű kamatcsökkentés között dől el.
A jegybank reálisnak tartja azokat az elemzői várakozásokat, amelyek idénre még 1-2 kamatcsökkentéssel számolnak.
Az MNB legfontosabb üzenetei
A szigorú monetáris politikai irányultság továbbra is kulcs a pénzügyi stabilitás fenntartásához és az inflációs cél eléréshez. Ennek sarokpontjai:
- Minden olyan tényező, ami a hazai inflációt érinti
- Országkockázat változása
- Régión belüli relatív pozíciónk alakulása
- Nemzetközi kockázati és monetáris politikai környezet.
Perceken belül kezdődik a háttérbeszélgetés
Az eseményről beszámolunk, a videót itt lehet megtekinteni:
Hamarosan megszólal a jegybank a kamatdöntésről
A Magyar Nemzeti Bank ma délután a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 6,75%-ra csökkentette az irányadó kamatát. A lépés megegyezik a várakozásokkal, a piaci szakértők csaknem teljesen egységesen erre számítottak, miután Virág Barnabás, az MNB alelnöke a múlt héten arról beszélt, hogy nyitott kérdés a júliusi kamatvágás.
A jegybanki kamatdöntés után ma 15:00-kor online háttérbeszélgetést tart Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke. Az eseményről ebben a cikkben tudósítunk, cikkünk 15 óra után folyamatosan frissül.
A jegybank ezzel egy időben közzéteszi a kamatdöntésről szóló közleményét, amelyet külön cikkben részletesen elemzünk.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Kicsit gyengült a forint az MNB döntésére
Az elmúlt hetek forinterősödése kedden nem folytatódott már az MNB kamatdöntése előtt sem, aztán a vártnak megfelelő 25 bázispontos vágás nyomán első reakcióként kissé gyengült a magyar fizetőeszköz.
![Kicsit gyengült a forint az MNB döntésére](https://pcdn.hu/articles/images-xs/t/i/z/tizezer-forint-bankjegy-507009.jpg)
Nem állt le az MNB: itt az újabb kamatcsökkentés
A Magyar Nemzeti Bank 25 bázisponttal, 6,75%-ra mérsékelte irányadó kamatát. A lépés megegyezik a várakozásokkal, a piaci szakértők csaknem egységesen lazításra számítottak, Virág Barnabás, a jegybank alelnöke múlt heti nyilatkozata után.
![Nem állt le az MNB: itt az újabb kamatcsökkentés](https://pcdn.hu/articles/images-xs/m/e/g/megszolalt-az-mnb-a-gyenge-forintrol-321253.jpg)