Lakáshitelesek tömegei számára sorsdöntő BUBOR-adatok láttak ma napvilágot: az MNB monetáris szigorítása révén 6,5 éve nem látott szintre emelkedtek a bankközi kamatok Magyarországon. A gyakran változó kamatozású lakáshitellel rendelkezők vannak a leginkább kitéve ennek, egy 10 milliós tartozás esetében az októberi törlesztőrészlet 3-6 ezer forinttal is magasabb lehet az előzőnél, és számításaink szerint 10%-os emelkedés sem elképzelhetetlen.
A Federated Hermes vezető piaci stratégája, Phil Orlando arra figyelmeztet, hogy az amerikai fiskális és monetáris politikával kapcsolatos bizonytalanság megakadályozza, hogy a piac kitörjön a közelmúltban tapasztalt hullámvölgyből. A hosszabb távon optimista guru szerint a jelenlegi bizonytalansági tényezők nyomán 5-10 százalékos korrekciós is jöhet, a technológiai szektornál pedig még ennél is drasztikusabb esésre lehet felkészülni.
Annak ellenére, hogy a befektetők látszólag minden adandó alkalommal belevesznek a legkisebb piaci korrekcióba is, azon hangok egyre hangosabbak, akik szerint megérett a részvénypiac arra, hogy a forduljon az általánosan pozitív hangulat. Talán a szeptemBEAR késztette rá a piaci medvéket, hogy a nyári hónapok után hangot adjanak aggályaiknak, és legújabban a világ egyik legnagyobb bankjának számító Goldman Sachs is megfogalmazta, hogy milyen kockázatok leselkednek a piacra. A bank szerint egy sor olyan elem került a képbe, amelyek "fékezik" a vakcinák óta tapasztalt rohamos növekedést. Ezek között Goldman a gazdasági ösztönzők kifutását, az ellátási láncok problémáit, a koronavírust, Kínát, valamint a részvények magas értékeltségét emelte ki, amelyek "összeadódnak és nehezebb hátteret teremtenek növekedés számára a következő hónapokban, de legalábbis években".
Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. A tegnap megállapított értékekhez jellemzően csökkentek a hozamok.
Az Evergrande kínai ingatlanfejlesztő e hétre várható csődjével kapcsolatos nagyfokú piaci félelmek világszerte felerősítették a kockázatkerülést és így hétfő estére hathetes mélypontra, 354,5-ig esett a forint, aztán kedden délelőtt a megnyugvás jelei kezdtek megmutatkozni, így erősödni kezdett a forint is. Az MNB délután 2 órási kamatdöntésének hatására azonban új hathetes mélypontra, 355-ig ütötték a forintot, mivel elmaradt a kamatemelés mértéke (15 bázispont) a piac által várttól 25-30 bázispont), igaz 3 órakor kiderült, hogy két másik döntést is hozott még a jegybank. Utóbbiak hírére azonnal erősödni kezdett a forint.
A következő hónapokban még 5% feletti infláció várható és az inflációs kilátásokat felfelé mutató kockázatok övezik, ezért indokolt a kamatemelési sorozat folytatása, de mivel 2022 elejétől majd lassul az infláció, illetve a koronavírus-járvány negyedik hulláma is fékezheti a gazdaságot, ezért mindez „a kamatemelési ciklus havi ütemű, kisebb lépésközzel történő folytatását indokolja” – lényegében ezzel magyarázta meg az MNB Monetáris Tanácsa, hogy az eddig megszokott 30 bázispontosról miért fékezte 15 bázispontosra a kamatemelés ütemét. A "felező" döntés mögött azonban két további lépés is meghúzódik, amelyek a forintpiaci likviditás szűkítésén keresztül a forint árfolyamára és így az inflációs kilátásokra is hatnak.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának ma délután 2 órási kamatdöntési bejelentése után 3 órától Virág Barnabás, a jegybank alelnöke online háttérbeszélgetés tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről - közöle a jegybank sajtóosztálya. Az eseményt a Portfolio élőben tudósítja majd.
Alaposan meglepte a piaci szereplőket és közgazdászokat az információ, amely az Európai Központi Bank berkeiből szivárgott ki csütörtökön. A hír jelentősége elméletben óriási, mert azt állítja, hogy az egy évtizede áhított inflációs cél nincs is olyan messze az eurózónában, mint azt most gondoljuk. Ha ez valóban így lesz, akkor az EKB - a jelenlegi laza kommunikáció ellenére - belátható időn belül kamatemelést hajthat végre, és teljes mértékben eltűnhet az állampapírpiacról, véget vetve ezzel egy több mint fél évtizedes korszaknak. Az EKB nem meglepő módon határozottan igyekezett tagadni a kiszivárgott információ valóságtartalmát, hiszen a jelenlegi előretekintő iránymutatás egészen mást üzen a befektetőknek. A hírnek tehát hatalmas jelentősége van - de csak elméletben.
Főként csütörtökön és pénteken jelentősen gyengült a forint és heti mélypontján, 353-nál zárt az euróval szemben. Összeszedtük a főbb okokat, hogy mi válthatta ki ezt a mozgást és öt főbb tényezőt találtunk. Frissítés: cikkünk eredeti verziójában négy tényezőt soroltunk, fel de kiegészítésként egy ötödik lényeges tényezőre is rávilágítunk.
Az utóbbi hetekben több cikk is napvilágot látott a szigorodó monetáris politika törlesztőrészletekre gyakorolt, „pokoli” hatásáról. Az alapkamat növekedése valóban megemeli a törlesztőrészleteket azon adósok esetében, akik nem védekeztek fixálással a kamatkockázat ellen az elmúlt években. Ezen hitelek esetében e hatás mértéke leginkább a hátralévő futamidő nagyságától függ: minél több év van hátra még az adósságszolgálatból, annál nagyobb mértékben emelkedik a törlesztőrészlet egy kamatemelkedés hatására. Miközben az egyes érintett adósok esetében ez magasabb törlesztőrészletekben tükröződik, a makrogazdaság szempontjából ugyanakkor egyértelműen kijelenthető: a változó kamatozású hitelek mára korántsem jelentenek akkora kockázatot, hogy „pokoli” helyzetre kelljen készülnünk.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke szerint minden inflációs periódus azzal kezdődött, hogy átmenetinek ítélték az infláció emelkedését. Számos tényező utal arra, hogy az inflációval foglalkozni kell, nem szabad ennek megemelkedési kockázatát alulbecsülni – erről egy előadás keretében beszélt a szakértő az Aegon Alapkezelő mai rendezvényén. Az infláció mellett az eseményen szó esett az egyik leggyorsabban terjedő befektetési trendről, az ESG-ről.
A finn jegybank jelentősen felfelé módosította növekedési előrejelzését, és a jegybankelnök figyelmeztetett: bár a kamatemelés még távolabb van, a kormányoknak fel kell készülniük, hogy a költségvetés finanszírozása megdrágul majd.
Infláció, szuperciklus, zöldpénzek, örökké tartó kockázatok. Csak néhány apróság azok közül, amik komoly hatással lehetnek makro oldalon a hazai és a nemzetközi ingatlanpiacra. Hogyan erősítik vagy esetleg oltják ki ezek a hatások egymást? Milyen gazdasági folyamatok hatnak leginkább a hazai fejlesztésekre és befektésekre? A Property Investment Forum 2021 konferencia Makrogazdasági kitekintő beszélgetésében ezeket vitatták meg a szakértők.
A 350 körüli stabil kezdés után kicsit még gyengült reggel a forint, majd azokra a hírekre, hogy az MNB a forintlikviditást szűkítő tendereket tart, az ÁKK pedig tehermentesíteni igyekszik a forintalapú állampapír-piacot, határozott forinterősödés indult el. A jegyzések újra a 350 alatti tartományba buktak, de délutánra megállt a forint menetelése.
Eközben Európában mérsékelt hangulatromlás volt.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Ott folytatná, ahol abbahagyta.
Erőltetett eladási célokat kell teljesíteni.
Igaz, csak fokozatosan csökkenhet az irányadó kamatráta.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
