Idén eddig több mint 1,5 milliárd fontot vontak ki a brit befektetők a nyíltvégű ingatlanalapokból, többet, mint 2016-ban, pedig a Brexit-népszavazás miatt akkor is jelentős tőkekiáramlás volt a piacon – írja a Financial Times.
Több csapás is érte idén a hazai ingatlanalapok piacát: májusban a visszaváltási idő meghosszabbítása, júniusban pedig a szuperállampapír piacra dobása okozott nagy törést. A befektetés, amely június előtt közel két évig hónapról hónapra csak szívta magába a pénzt, mostanra súlyos tízmilliárdokat veszít. Mindezt a lakosság oldaláról, mert ők azok, akik április vége óta folyamatosan veszik ki a pénzüket, nagy valószínűséggel azért, hogy helyette szuperállampapírt vegyenek.
Ha minden így megy tovább, nagyon szép évük lesz a magyar alapkezelőknek: a kezelt portfóliók 90%-a eddig nyereséges idén és a legjobban teljesítő alapok hozama még a 40%-ot is meghaladja alig 11 hónap leforgása alatt. A legkifizetődőbbnek eddig idén az orosz és amerikai részvények zsákolása tűnt, a származtatott piacon viszont többen is buktak. Megnéztük, hogy teljesítettek eddig idén a magyar befektetési alapok és azt is megpróbáltuk felmérni, hogy alakulhat a december.
Vajon milyen eszközök lesznek izgalmasak a következő években az ingatlanbefektetőknek? Hajlandóak nagyobb kockázatot vállalni vagy védekező pozíciót vesznek fel? A mai piacon elérhető legjobb befektetésekről beszélgettek a Property Investment Forum 2019 konferencia szakértői.
A vegyes alapok viszik a hátukon a befektetési alapok piacát – gyakorlatilag így lehet jellemezni a befektetési alapok idei eddigi évét. A BAMOSZ adatait nézve pedig egyáltalán nem állnak rosszul a pénzkeresésben az alapok: a részvényalapok kategóriája októberig már 14%-ot hozott a befektetőknek, az abszolút hozamú alapok 7%-nál tartanak, és mégis, ez utóbbi kategória nem tudott felállni a tavaly év végi sokkot követően.
Ahhoz képest, hogy tavaly év végén még rengetegen a piacok összeomlásától és recessziótól rettegtek, eddig úgy néz ki, hogy 2019-ben nemhogy sikerült megúszni a katasztrófát, hanem kifejezetten jó éve lesz a profi magyar befektetőknek és ügyfeleiknek is. A magyar befektetési alapok 90%-a pluszban van az év eleje óta, 20% esetén ráadásul a hozam már a 10%-ot is meghaladja. Jól teljesítettek a több százmilliárd forintot kezelő magyar gigaalapok is, de a legnagyobbak „csak” 2% körül gyarapították ügyfeleik pénztárcáját. Egyébként, aki nagyot kockáztatott, nagyot is nyert: az orosz alapok 40% körüli hozamot értek el idén alig 10 hónap alatt.
A dél-koreai gazdaság egészére nézve veszélyes lehet az ország legnagyobb hedge fundja körül kirobbant botrány; a 4 milliárd dollárnyi vagyont kezelő Lime Asset Management nem tud fizetni az ügyfeleinek, így több százmillió dollárnyi befektetői tőkét befagyasztottak. Az alap akkor kezdett el szenvedni, amikor egy zártvégű alap kifizetésénél likviditási problémák merültek fel, az ezt követő hatósági vizsgálat pedig valóságos pánikhullámot indított el a befektetetők körében. Most viszont félő, hogy más alapkezelők és a dél-koreai kkv-szektor is megsínyli a kialakulóban lévő bizalmi válságot.
Átlagosan több mint 13%-ot hoztak szeptemberig a részvényalapok, ez a legjobban teljesítő kategória a befektetési alapok között. A friss adatok szerint az abszolút hozamú alapok is 7% felett járnak, mégis folyamatosan áramlik ki belőlük a pénz.
Az augusztus végi adatok szerint közel háromszor annyi megtakarítást vonzottak nyolc hónap alatt a lakossági állampapírok, mint bármely más értékpapír-kategória összesen. A nagy kedvencnek számító bankbetétek is csupán 242 milliárdnyi lakossági megtakarítást vonzottak be év eleje óta, a nagy vesztesei pedig az állampapírrohamnak egyértelműen a befektetési alapok. A friss adatokból az is látszik, hogy folyamatosan csökken a lakossági állampapírokon belül az az állomány, ami nem a lakosság kezében van.
Azzal, hogy megjelent a szuperállampapír a magyar piacon, elkezdett polarizálódni a privátbanki portfólió: az egyik felét az alacsony kockázatú és kockázatmentes termékek teszik ki, ennek nagy részét már a MÁP Plusz foglalja el, a másik részét viszont a jelentősebb kockázatot hordozó befektetések kezdik el betölteni. Izgalmas kérdéseket feszegetett a Portfolio Öngondoskodás konferenciájának harmadik szekciója.
Szinte minden fillér, ami a befektetési alapokból kiáramlott a nyár során, a szuperállampapírban keresett magának helyet. A friss statisztikák szerint az elmúlt három hónapban összesen 264 milliárd forint áramlott ki a befektetési alapokból, az MNB becslése szerint pedig ebből 253 milliárd a MÁP+-ban landolhatott.
A valaha látott legnagyobb ingatlanalapot sikerült létrehoznia a magántőkealap-piacon működő Blackstone Csoportnak, miután a tőkegyűjtést 20,5 milliárd dollárral zárta – számol be a hírről a Reuters.
Néhány hete kiderültek az egyetemi felvételik ponthatárai, így sokan feltették a kérdést: anyagilag megtérülőbb-e a költöző leendő egyetemista gyermeknek saját lakást vásárolni, vagy érdemesebb-e a bérlés mellett dönteni. A témával kapcsolatban számos rejtett kockázat és költség felmerül, amely elsőre elkerülheti a figyelmünket. A cikkben bemutatunk egy olyan szempontot is, amivel az elemzések gyakran nem foglalkoznak, annak ellenére, hogy az lényegesen befolyásolhatja a döntést.
Soha nem vontak ki még annyi pénzt ingatlanalapokból egy hónap alatt, mint most júliusban, a friss adatok szerint közel 74 milliárd forint keresett magának máshol helyet, ami az ingatlanalapok új szabályozása mellett legalább annyira a szuperállampapír hatása is lehet.
Bár még mindig milliárdok áramlanak ingatlanalapokba, korántsem olyan mértékben, mint azt tavaly láthattuk. Ez a Portfolio által megkérdezett alapkezelők szerint csak részben tudható be a májusban bekövetkezett szabályozói változásoknak, másik részében inkább az új szuperállampapír a ludas. A Magyar Állampapír Plusz elszívó hatása leginkább a helyét kereső új pénzeknél mutatkozik majd, így várhatóan az ingatlanalapok által kiépített közel 1700 milliárd forintos vagyont nem fogja érdemben érinteni az új befektetés, mindez ugyanakkor azt is jelentheti, hogy itt a teteje az ingatlanalapok piacának. Mostani cikkünkben utánajártunk annak is, hogy milyen feltétellel vehet ma valaki ingatlanalapot és melyek azok a régi sorozatok, amelyek újra megnyíltak a befektetők előtt.
Nem biztos, hogy jó döntés volt ingatlanalapba való befektetés helyett a szuperállampapírra várni: az első fél évben több alap is 4-5% körüli hozamot hozott befektetőinek, sőt, akadt olyan alap is, amely 10% felett teljesített. A friss adatok szerint továbbra is az Erste Ingatlan alapja a legnagyobb vagyont kezelő magyar alap 526 milliárd forinttal, a legjobb hozamot az év első felében pedig az MKB-Pannónia alapok alapja konstrukciója érte el.
Bővítette ingatlanállományát a Duna House Magyar Lakás Ingatlanalap, a június elején 677 millió forintért vásárolt 11 belvárosi lakással a lakásalapban kezelt ingatlanok értéke meghaladja a 4 milliárd forintot, ezzel az alapban kezelt vagyon töltöttségi mutatója 85 százalékos. Az alap 84 lakásból áll és 96 százalékos a bérbeadottsági mutatója, az elmúlt évek felértékelődésének köszönhetően a pénzügyi termékkel elérhető éves hozam akár 9,1 százalék is lehet.
Május az első olyan hónap az évben, amikor csökkent a hazai befektetési alapokban lévő pénz. A kategóriák közül az abszolút hozamú alapokból áramlott ki a legtöbb tőke, ezeket a kötvény és vegyes alapok követték. A befektetési alapok kezelt vagyonának visszaesése összefügghet a június elejétől vehető Magyar Állampapír Plusz iránt mutatott fokozott kereslettel.
Őrült ütemben öntötték az elmúlt években a pénzt az ingatlanalapokba a magyar befektetők, a legkomolyabb hozamokról viszont úgy tűnik, lemaradtak. Az ingatlanmánia jól láthatóan hozzájárult az egyébként főleg kereskedelmi ingatlanok bérletéből hasznot húzó ingatlanalapok értékesítéséhez, erre a jelenségre pedig tudatosan felültek a bankok és brókerek is.
Bár iparági szinten nőni tudott a befektetési alapokban kezelt vagyon, az abszolút hozamú alapokból már 11 hónapja folyamatosan áramlik ki a tőke, és nagy kérdés, mi lesz az ingatlanalapok sorsa is. Áprilissal bezárólag az tudott a legtöbb pénzt zsebre tenni, aki év elején részvényalapba fektetett.
Érdemes mielőbb oltatni.
Hamarosan kezdődnek a tárgyalások.
Joe Biden visszalépését követően.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Örülhet neki a tech szektor?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
