Új csúcsra, közel 6700 milliárd forintra nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon novemberben, köszönhetően az amerikai elnökválasztást követő piaci emelkedésnek és a kedvező vakcinahíreknek. A kategóriák közül az ingatlanalapok gyűjtötték a legtöbb pénzt, de idén eddig továbbra is a részvényalapok vezetik a legkeresettebb alapok listáját.
Egyre élesebb az árverseny az európai alapkezelői piacon, a szolgáltatók egymásra licitálva csökkentenek díjaikon, a versenyben még az aktívan kezelt alapokat szolgáltatók is részt vesznek – számol be a hírről a Financial Times.
Bár tavaly megemelkedett kissé a magyar befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése, jobban a számok mögé nézve láthatjuk, hogy a nagyobb díjjal működő kategóriák húzták fel az átlagot. Azt, hogy sok alapkezelőnél nőtt a költségterhelés, magyarázhatja, hogy a kockázatosabb eszközökben kezelt vagyon megugrott, ennek okát azonban inkább a vagyonátértékelődésben, semmint a kiugró keresletben érdemes keresni. A friss adatok szerint azok fizetnek a legtöbbet, akik ingatlanalapot vagy alapok alapja konstrukciót vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a likviditási és pénzpiaci alapok.
Közel 750 milliárd forintnyi friss tőkét tettek október végéig állampapírba magyar háztartások, a kereslet a részvények iránt is megvolt, de utóbbi esetben a hozamveszteségek elvitték az idén befektetetett összeget. Az MNB friss statisztikái szerint egyre nagyobb kedvvel fektetnek a magyarok befektetési alapokba is, de sokan vannak, akik inkább a bankszámlájukon parkoltatják a pénzt.
Egy új normarendszer van születőben, amihez előbb-utóbb az egész piac alkalmazkodni fog és be fog épülni a vagyonkezelésbe – mondta el az egyre népszerűbb, fenntarthatósági elveken (ESG) alapuló befektetésekre utalva Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatója. A szakember a Portfolio-nak adott interjúban kitért arra is, hogy az elmúlt években stagnált a befektetési alapok állománya, ami nagyban magyarázható a lakossági állampapírok elszívó hatásával. Ugyanakkor az is látszik, hogy mostanra szinte mindenki portfóliójában van már egy nagy adag MÁP+, e mellé keresnek majd alternatív megtakarítási eszközöket az emberek. Az Amundi vezére beszélt arról is, itthon milyen újítások jönnek ESG kapcsán a magyar alapoknál és melyek lesznek a befektetések világát leginkább meghatározó trendek.
Az ingatlanpiac teljesítményével a legnagyobb befektetők összességében elégedettek, vannak olyan eszközosztályok, amelyek jobban, mások kevésbé jól teljesítettek az elmúlt egy évben. A Property Investment Forum befektetésekről szóló kerekasztal-beszélgetésében a résztvevők elmondták, hogy ők melyik szegmensben látnak potenciált, vagy éppen mi az amit várnak a következő időszakban az iroda, a hotel, vagy a logisztikai ingatlanok piacán.
Hatalmas adósságot halmoztak fel Donald Trump cégei az elmúlt évek alatt, emellett minden jel arra mutat, hogy az elnök újraválasztási kampányának költségvetése is jelentős mínuszba fordult, az elhúzódó jogi csatározás miatt pedig folyamatosan nő a tartozásuk mértéke. Trump milliárdos, de vagyonának nagy része egy évek óta veszteséget termelő ingatlanbirodalomban hever, melyet nem lehet egyik pillanatról a másikra likvidálni. Pedig valamilyen megoldást ki kell majd találnia, hogy gyorsan pénzhez jusson, hiszen 1,1 milliárd dolláros vállalati adósságából mintegy 400 millió dollárt pár éven belül vissza kell törlesztenie. A januárban leköszönő elnöknek állítólag van már néhány új üzleti ötlete, de hosszabb távon nehezeítheti a helyzetét, hogy egy régi, bizalmas üzleti partnere, a Deutsche Bank szakítani akar vele.
Nyolc hónap kellett hozzá, de sikerült felállniuk a magyar befektetési alapoknak a koronavírus okozta gödörből: október végére a szektor kezelt vagyona visszakúszott a február végi szinthez.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (Esma) egy új jelentésében úgy látja, hogy kedvezőtlen likviditási környezetre és eszközértékelési nehézségekre számíthatnak a főként a vállalati kötvényekbe és ingatlanokba fektető alapok, így érdemes erre már most felkészülni.
Egyre biztosabban rajzolódik ki, hogy hiába tesznek havi szinten több tízmilliárdot a magyar háztartások részvényekbe, többségében nem tudják elkapni az irányt: az MNB friss adatai szerint június óta nem nyert részvénybefektetésein a magyar lakosság, sőt, az egész évet tekintve már több mint 200 milliárd a mínusz.
Új tulajdonosa van a kecskeméti Target Center bevásárlóparknak. Egy magyarországi ingatlanalap vásárolta meg a megyeszékhely kiskereskedelmi központját. A befektetési tranzakciót a VLK Cresa ingatlantanácsadó bonyolította le, a cég idén több jelentős adásvételnél játszott főszerepet és továbbiak előkészítését végzi.
Látványosan erőre kaptak az ingatlanalapok, a friss statisztikák szerint egyre több pénz ömlik a lakosság egykori kedvencébe. Mindezt csak fokozza, hogy idén eddig az ingatlanalapok kategóriája hozta a legtöbb, 4% feletti hozamot, míg például a legkeresettebbnek számító részvényalapok még mindig mínuszban vannak idén szektorszinten.
A víruspánik a befektetési alapokat sem hagyta érintetlenül, azonban a legnagyobb alapok szépen átvészelték az időszakot, és ütésállónak bizonyultak a krízis alatt. Pap Ivánnal, a Diófa Alapkezelő Zrt. üzletfejlesztési vezetőjével többek között arról beszélgettünk, hogyan teljesítettek az alapjaik az elmúlt időszakban, mennyire viselte meg a koronavírus-válság a kereskedelmi ingatlanok piacát és vajon mennyire nőtt az igény a zöld befektetések iránt. A szakember elárulta azt is, milyen digitális fejlesztésekre számíthatnak a befektetők.
Már lassan hét hónap telt el azóta, hogy a világ tőzsdéi összeomlottak a koronavírus-krízis súlya alatt és magukkal rántották a magyar befektetési alapokat is. Bár a befektetők nagy része azért még nem bonthat pezsgőt, a jó hír az, hogy még a legdurvábban beszakadt alapok többsége szépen elkezdett visszakapaszkodni az idei mélypontról. Az OTP Supra például, a krízis egyik nagy vesztese, október elejéig közel 15%-os pluszba került a márciusi összeomlás óta, de az év egészére nézve még mindig csúnya mínuszban van.
Több hónappal a koronavírus-járvány kirobbanása után sem sikerült a hazai befektetési alapoknak ledolgozniuk a főként márciusban elszenvedett veszteségeket. A kereslet valamelyest visszatért, köszönhetően elsősorban a lakosságnak, de a hozamok terén nem sok javulást látni. Az adatok alapján úgy tűnik, pont az tulajdonosi kör szenvedte el a legnagyobb hozamcsökkenést, amely továbbra is bizalmat szavaz a szektornak: a lakosság.
Lassan, de egyre határozottabban tér vissza a tőke az ingatlanalapokba a tavaszi visszaváltások után. Az irány nem meglepő, idén eddig ugyanis az ingatlanalapok kategóriája hozott a kezelt vagyonra vetítve a legtöbbet a befektetőknek. Népszerűek a részvényalapok is, de ezek még nem tudták ledolgozni a márciusi visszaesést. Ugyanettől szenvednek az abszolút hozamú alapok is, amire az OTP Supra mélyrepülése csak rátett egy elég nagy lapáttal.
Már szinte nyoma sincs a koronavírus-válságnak a magyar befektetési alapok többségén. Annak ellenére, hogy a piac mintegy 88%-a mínuszba fordult az év elején és akár 20%-os árfolyamveszteségeket is láthattunk, mára a piac többségénak idei hozama már pluszba fordult. A legnagyobb alapok – különösen az ingatlanalapok – szépen átvészelték az időszakot, a legnagyobb abszolút hozamú alap, az OTP Supra viszont még mindig komoly mínuszban van, bár már 13%-ot ledolgoztak az esésből.
A magyar alapkezelők számára a koronavírus legdrámaibb hatása egyelőre a befektetői érdeklődés visszaesése volt. Úgy tűnik, a tavaszi hónapok után kezd visszatérni a kereslet, de az olyan régi kedvencek, mint az abszolút hozamú alapok vagy ingatlanalapok háttérbe szorulhatnak az indexkövető termékekkel szemben. Piaci szakemberek szerint jelentős bevételkiesést hozhat több magyar alapkezelőnél az Esma által belengetett, a sikerdíj-számításra vonatkozó változás, de még kérdés, mit vesz át ebből az MNB. Biró Gergelyt, a Diófa Alapkezelő vezérigazgatóját, Vízkeleti Sándort, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatóját és Varga Zalánt, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatóját a mostani amerikai tőzsdei korrekció hatásáról is kérdeztük.
Január óta nem látott tőkebeáramlás volt a befektetési alapok piacán múlt hónapban, különösen a kötvény, ingatlan és részvényalapok voltak keresettek. Az ingatlanalapok idei legjobb értékesítésüket hozták, de még így is nehezen tudják ledolgozni a koronavírus miatti márciusi tőkevesztést. Pedig a hozamok alapján nincs oka a befektetőknek büntetni a kategóriát: júliusig az ingatlanalapok hozták a legtöbb pénzt a konyhára.
Európában átlagosan kevesebb mint egy évig tartják a befektetők befektetési alapjaikat, pedig többségük ajánlott befektetési időtartama ennél jóval hosszabb. Az Efama friss jelentése szerint a tavalyi részvény- és kötvénypiaci jó teljesítmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy jelentős vagyonnövekedést könyvelhessen el az európai alapkezelői piac, amely így már közel 18 ezermilliárd eurónyi vagyon felett őrködik. Magyarország is kiemelkedett a kötvényalapok értékesítésében, de a számok csalókák.
A magyar elnökség vezetésével megállapodott a tanács a jövő évi büdzséről.
Egyre nagyobb terhet ró a hatóságokra az illegális gyakorlat.
Amerikának fel kell készülnie, véli az új tanácsadó.
Meghozták a közgyűlési határozatot, a források nagy része máshova vándorol.
Kikerültek a felvételek.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
