Egyre biztosabban rajzolódik ki, hogy hiába tesznek havi szinten több tízmilliárdot a magyar háztartások részvényekbe, többségében nem tudják elkapni az irányt: az MNB friss adatai szerint június óta nem nyert részvénybefektetésein a magyar lakosság, sőt, az egész évet tekintve már több mint 200 milliárd a mínusz.
Új tulajdonosa van a kecskeméti Target Center bevásárlóparknak. Egy magyarországi ingatlanalap vásárolta meg a megyeszékhely kiskereskedelmi központját. A befektetési tranzakciót a VLK Cresa ingatlantanácsadó bonyolította le, a cég idén több jelentős adásvételnél játszott főszerepet és továbbiak előkészítését végzi.
Látványosan erőre kaptak az ingatlanalapok, a friss statisztikák szerint egyre több pénz ömlik a lakosság egykori kedvencébe. Mindezt csak fokozza, hogy idén eddig az ingatlanalapok kategóriája hozta a legtöbb, 4% feletti hozamot, míg például a legkeresettebbnek számító részvényalapok még mindig mínuszban vannak idén szektorszinten.
A víruspánik a befektetési alapokat sem hagyta érintetlenül, azonban a legnagyobb alapok szépen átvészelték az időszakot, és ütésállónak bizonyultak a krízis alatt. Pap Ivánnal, a Diófa Alapkezelő Zrt. üzletfejlesztési vezetőjével többek között arról beszélgettünk, hogyan teljesítettek az alapjaik az elmúlt időszakban, mennyire viselte meg a koronavírus-válság a kereskedelmi ingatlanok piacát és vajon mennyire nőtt az igény a zöld befektetések iránt. A szakember elárulta azt is, milyen digitális fejlesztésekre számíthatnak a befektetők.
Már lassan hét hónap telt el azóta, hogy a világ tőzsdéi összeomlottak a koronavírus-krízis súlya alatt és magukkal rántották a magyar befektetési alapokat is. Bár a befektetők nagy része azért még nem bonthat pezsgőt, a jó hír az, hogy még a legdurvábban beszakadt alapok többsége szépen elkezdett visszakapaszkodni az idei mélypontról. Az OTP Supra például, a krízis egyik nagy vesztese, október elejéig közel 15%-os pluszba került a márciusi összeomlás óta, de az év egészére nézve még mindig csúnya mínuszban van.
Több hónappal a koronavírus-járvány kirobbanása után sem sikerült a hazai befektetési alapoknak ledolgozniuk a főként márciusban elszenvedett veszteségeket. A kereslet valamelyest visszatért, köszönhetően elsősorban a lakosságnak, de a hozamok terén nem sok javulást látni. Az adatok alapján úgy tűnik, pont az tulajdonosi kör szenvedte el a legnagyobb hozamcsökkenést, amely továbbra is bizalmat szavaz a szektornak: a lakosság.
Lassan, de egyre határozottabban tér vissza a tőke az ingatlanalapokba a tavaszi visszaváltások után. Az irány nem meglepő, idén eddig ugyanis az ingatlanalapok kategóriája hozott a kezelt vagyonra vetítve a legtöbbet a befektetőknek. Népszerűek a részvényalapok is, de ezek még nem tudták ledolgozni a márciusi visszaesést. Ugyanettől szenvednek az abszolút hozamú alapok is, amire az OTP Supra mélyrepülése csak rátett egy elég nagy lapáttal.
Már szinte nyoma sincs a koronavírus-válságnak a magyar befektetési alapok többségén. Annak ellenére, hogy a piac mintegy 88%-a mínuszba fordult az év elején és akár 20%-os árfolyamveszteségeket is láthattunk, mára a piac többségénak idei hozama már pluszba fordult. A legnagyobb alapok – különösen az ingatlanalapok – szépen átvészelték az időszakot, a legnagyobb abszolút hozamú alap, az OTP Supra viszont még mindig komoly mínuszban van, bár már 13%-ot ledolgoztak az esésből.
A magyar alapkezelők számára a koronavírus legdrámaibb hatása egyelőre a befektetői érdeklődés visszaesése volt. Úgy tűnik, a tavaszi hónapok után kezd visszatérni a kereslet, de az olyan régi kedvencek, mint az abszolút hozamú alapok vagy ingatlanalapok háttérbe szorulhatnak az indexkövető termékekkel szemben. Piaci szakemberek szerint jelentős bevételkiesést hozhat több magyar alapkezelőnél az Esma által belengetett, a sikerdíj-számításra vonatkozó változás, de még kérdés, mit vesz át ebből az MNB. Biró Gergelyt, a Diófa Alapkezelő vezérigazgatóját, Vízkeleti Sándort, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatóját és Varga Zalánt, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatóját a mostani amerikai tőzsdei korrekció hatásáról is kérdeztük.
Január óta nem látott tőkebeáramlás volt a befektetési alapok piacán múlt hónapban, különösen a kötvény, ingatlan és részvényalapok voltak keresettek. Az ingatlanalapok idei legjobb értékesítésüket hozták, de még így is nehezen tudják ledolgozni a koronavírus miatti márciusi tőkevesztést. Pedig a hozamok alapján nincs oka a befektetőknek büntetni a kategóriát: júliusig az ingatlanalapok hozták a legtöbb pénzt a konyhára.
Európában átlagosan kevesebb mint egy évig tartják a befektetők befektetési alapjaikat, pedig többségük ajánlott befektetési időtartama ennél jóval hosszabb. Az Efama friss jelentése szerint a tavalyi részvény- és kötvénypiaci jó teljesítmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy jelentős vagyonnövekedést könyvelhessen el az európai alapkezelői piac, amely így már közel 18 ezermilliárd eurónyi vagyon felett őrködik. Magyarország is kiemelkedett a kötvényalapok értékesítésében, de a számok csalókák.
Százmilliárdok menekülnek a magyar ingatlanalapokból annak ellenére, hogy az alapkategóriát szinte meg sem érintette a koronavírus-válság. A befektetők főleg az alapokra szabott likviditási korlátozás miatt aggódnak, pedig a legtöbb ingatlanalap még mindig jobban hoz az állampapíroknál is, sőt, olyan portfólió is akad, mellyel 10% fölött is lehetett keresni egy év alatt.
A Covid-krízis közepe óta komoly emelkedést láthattunk a világ tőzsdéin, ennek köszönhetően pedig a magyar befektetési alapok is elkezdtek magukra találni. Voltak olyan alapok, amelyek 30-40%-os visszapattanásokat produkáltak az idei mélypontjukról. Sajnos nem minden alap talált magára azok közül, amelyek a Covid-krízis alatt nagyobb ütést szenvedtek el.
A Fitch friss elemzése szerint az idei eddig felfüggesztések a befektetési alapok visszaváltása kapcsán teljesen más képet mutatnak, mint az utóbbi 10 évben: most ugyanis nem arról volt szó, hogy sokan megrohamozták volna az alapkezelőket a pénzükért, hanem egyszerűen nem lehetett beértékelni az eszközöket a koronavírus okozta piaci stresszhelyzetben. A hitelminősítő szerint megoldás lehetne erre akár az is, ha megszűntetnék a napi visszaváltás lehetőségét a befektetési alapoknál.
Úgy tűnik, a befektetési alapok is kezdik lerázni magukról a koronavírus okozta tőkekiáramlást, ami márciusban és áprilisban több mint 300 milliárdos mínuszt eredményezett. Az értékesítési adatok májusban ismét pluszba fordultak, visszatért tehát a magyar befektetők vásárlási kedve. A friss statisztikák szerint a kötvényalapok voltak a legkelendőbbek, de a vegyes és abszolút hozamú alapokba is sok pénz áramlott.
A koronavírus-válság nagyon durva árfolyameséseket hozott a magyar befektetési alapok piacán, de a legnagyobb alapok elég ütésállónak bizonyultak: az év eleje óta alig 4 olyan alap van a top10-ből, ahol veszteséget szenvedtek a befektetők és csak egy alap esetén láthatunk 10% fölötti mínuszt. Ennek ellenére jelentősen csökkent a legnagyob befektetési alapok kezelt vagyona: közel 215 milliárd forint hagyta ott a szektort az elmúlt három hónapban.
A márciusi jelentős vagyonvesztést követően az április már szerény emelkedéssel zárult a befektetési alapok piacán, ami egyértelműen a jobb piaci teljesítménynek köszönhető. Úgy tűnik, sok befektető lát most beszállási pontot a részvénypiacon, a részvényalapok iránt ugyanis jelentősen megugrott a kereslet, annak ellenére is, hogy a kategória egyébként idén még jelentős mínuszban van. A részvényalapoknál sokkal több pénzt vesztettek azonban az abszolút hozamú alapok.
A Fitch Ratings becslése szerint a központi bankok világszerte 90 milliárd dollárhoz való hozzáférést biztosítanak a befektetési alapok számára, hogy ezzel támogassák őket a koronavírus idején. Európában azonban nem nagyon állnak rendelekzésre ilyen lehetőségek.
15 év alatt, tehát amióta gyűjtjük a befektetési alapok havi adatait, nem láttunk olyan vagyonvisszaesést havi szinten, mint most márciusban. A befektetési alapok kezelt vagyona több mint 456 milliárd forinttal esett vissza, ezzel közel három év munkáját törölte ki a szektornak a koronavírus miatti befektetési veszteség és az azzal összefüggő jelentős tőkekivonás.
Az utóbbi napokban a tőzsdéket a koronavírus miatti eladási hullám jellemezte, melynek következtében a világ részvényindexei jelentősen visszaestek. A FED rendkívüli kamatvágásokkal (két hét alatt kétszer nyúlt ehhez az eszközhöz), és eszközvásárlással valamint egyéb eszközökkel csökkenteni próbálta a vírus miatt kibontakozó válsághelyzet hatásait - szerepel a Diófa Alapkezelő közleményében.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
