A valaha látott legnagyobb ingatlanalapot sikerült létrehoznia a magántőkealap-piacon működő Blackstone Csoportnak, miután a tőkegyűjtést 20,5 milliárd dollárral zárta – számol be a hírről a Reuters.
Néhány hete kiderültek az egyetemi felvételik ponthatárai, így sokan feltették a kérdést: anyagilag megtérülőbb-e a költöző leendő egyetemista gyermeknek saját lakást vásárolni, vagy érdemesebb-e a bérlés mellett dönteni. A témával kapcsolatban számos rejtett kockázat és költség felmerül, amely elsőre elkerülheti a figyelmünket. A cikkben bemutatunk egy olyan szempontot is, amivel az elemzések gyakran nem foglalkoznak, annak ellenére, hogy az lényegesen befolyásolhatja a döntést.
Soha nem vontak ki még annyi pénzt ingatlanalapokból egy hónap alatt, mint most júliusban, a friss adatok szerint közel 74 milliárd forint keresett magának máshol helyet, ami az ingatlanalapok új szabályozása mellett legalább annyira a szuperállampapír hatása is lehet.
Bár még mindig milliárdok áramlanak ingatlanalapokba, korántsem olyan mértékben, mint azt tavaly láthattuk. Ez a Portfolio által megkérdezett alapkezelők szerint csak részben tudható be a májusban bekövetkezett szabályozói változásoknak, másik részében inkább az új szuperállampapír a ludas. A Magyar Állampapír Plusz elszívó hatása leginkább a helyét kereső új pénzeknél mutatkozik majd, így várhatóan az ingatlanalapok által kiépített közel 1700 milliárd forintos vagyont nem fogja érdemben érinteni az új befektetés, mindez ugyanakkor azt is jelentheti, hogy itt a teteje az ingatlanalapok piacának. Mostani cikkünkben utánajártunk annak is, hogy milyen feltétellel vehet ma valaki ingatlanalapot és melyek azok a régi sorozatok, amelyek újra megnyíltak a befektetők előtt.
Nem biztos, hogy jó döntés volt ingatlanalapba való befektetés helyett a szuperállampapírra várni: az első fél évben több alap is 4-5% körüli hozamot hozott befektetőinek, sőt, akadt olyan alap is, amely 10% felett teljesített. A friss adatok szerint továbbra is az Erste Ingatlan alapja a legnagyobb vagyont kezelő magyar alap 526 milliárd forinttal, a legjobb hozamot az év első felében pedig az MKB-Pannónia alapok alapja konstrukciója érte el.
Bővítette ingatlanállományát a Duna House Magyar Lakás Ingatlanalap, a június elején 677 millió forintért vásárolt 11 belvárosi lakással a lakásalapban kezelt ingatlanok értéke meghaladja a 4 milliárd forintot, ezzel az alapban kezelt vagyon töltöttségi mutatója 85 százalékos. Az alap 84 lakásból áll és 96 százalékos a bérbeadottsági mutatója, az elmúlt évek felértékelődésének köszönhetően a pénzügyi termékkel elérhető éves hozam akár 9,1 százalék is lehet.
Május az első olyan hónap az évben, amikor csökkent a hazai befektetési alapokban lévő pénz. A kategóriák közül az abszolút hozamú alapokból áramlott ki a legtöbb tőke, ezeket a kötvény és vegyes alapok követték. A befektetési alapok kezelt vagyonának visszaesése összefügghet a június elejétől vehető Magyar Állampapír Plusz iránt mutatott fokozott kereslettel.
Őrült ütemben öntötték az elmúlt években a pénzt az ingatlanalapokba a magyar befektetők, a legkomolyabb hozamokról viszont úgy tűnik, lemaradtak. Az ingatlanmánia jól láthatóan hozzájárult az egyébként főleg kereskedelmi ingatlanok bérletéből hasznot húzó ingatlanalapok értékesítéséhez, erre a jelenségre pedig tudatosan felültek a bankok és brókerek is.
Bár iparági szinten nőni tudott a befektetési alapokban kezelt vagyon, az abszolút hozamú alapokból már 11 hónapja folyamatosan áramlik ki a tőke, és nagy kérdés, mi lesz az ingatlanalapok sorsa is. Áprilissal bezárólag az tudott a legtöbb pénzt zsebre tenni, aki év elején részvényalapba fektetett.
Mától, azaz május 15-től kell megfelelniük az alapkezelőknek azon MNB ajánlásnak, amely szerint az új ingatlanalapok és sorozatok esetében a visszaváltási idő hat hónapra hosszabbodik, ami azt jelenti, hogy visszaváltás esetén fél évet kell várni a pénzre. A meglévő alapok és sorozatok esetében forgalmazási maximumot vezetnek be.
Miközben a befektetési alapokban kezelt vagyon új rekordra ért márciusban, a pénzpiaci alapok gyakorlatilag lenullázódtak, a bennük kezelt vagyon mára alig haladja meg a 82 milliárd forintot, holott pár éve még ez volt a legnagyobb kategória a piacon. Az ingatlanalapok értékesítése továbbra is jól pörög, pedig az év első három hónapjában a részvény, abszolút hozamú és a vegyes alapok is jobban hoztak.
Ugyan a készpénzhasználat ellen hirdetett háborút a kormány, nagy a valószínűsége, hogy végül nem a készpénzre, hanem a pénzügyi szektor saját termékeire gyakorol majd érdemi kiszorítási hatást a lakossági állampapír-értékesítés tervezett felpörgetése. A lekötött betétek visszaszorulása persze nem most kezdődik: már hat éve tart, ennek ellenére még évekig nem lesznek rászorulva a bankok, hogy kamatemeléssel versenyezzenek a megtakarítók kegyeiért. A forrásbőség miatt az állampapírok további térnyerése anélkül lehet kegyelemdöfés az egykor legnépszerűbb megtakarítási formának, hogy ez kicsit is fájna a hitelintézeteknek. Profit szempontból pedig akár hosszabb távon is kapóra jöhet a bankoknak, hogy helyettük is az állam fizeti a lakosság kamatbevételeinek jelentős részét.
Komoly versenyt támasztanak a lakossági állampapírok a befektetési alapokkal szemben, egyes piaci szereplők szerint nem is feltétlenül éri meg versenyezni, inkább azon kell gondolkodni, hogy milyen érdemi alternatívát lehet kínálni az ügyfeleknek. A Portfolio Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciáján az alapkezelői vezérigazgatók elárulták, ők mely konstrukciókban látják a jövő befektetési alapjait.
Újabb tízmilliárdok áramlottak ki februárban a pénzpiaci alapokból egy életbe lépő EU-s szigorítás miatt, de az abszolút hozamú alapoknak sem sikerült megfordítaniuk a negatív trendet: múlt hónapban több mint 10 milliárd forintnyi vagyon hagyta ott a kategóriát. Mindeközben az ingatlanalapok népszerűsége töretlen, a következő egy-két hónap itt még hozhat meglepetéseket.
Nyugdíjpénztárak összevonása, ingatlanalapok visszaváltásának szigorítása, a forgalmazói jutalékok átalakítása, a pénzpiaci alapok nagy részének átalakulása, MiFID 2-nek való megfelelés - egy sor szabályozói változás érte az utóbbi egy-két évben a hazai befektetési alapokat, és napról napra jönnek ki az újabb, az alapkezelők életét megnehezítő javaslatok. Mindez nemcsak az alapkezelők profitját, de működését is megnehezíti, kérdés, hogyan tudnak ezzel megbirkózni a több mint 6000 milliárd forintnyi befektetést kezelő szolgáltatók. A Portfolio március 21-ei Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciáján kiemelten, több szekcióban is foglalkozunk ezzel.
Bombaként robbant a befektetési alapkezelőknél a hír, hogy az MNB T+180 napra emelné az ingatlanalapok visszaválthatósági idejét. Ez azt jelenti, hogy a befektetők a jövőben fél évet is várhatnak arra, hogy pénzükhöz jussanak, cserébe viszont az alapkezelőknek több idejük lesz arra, hogy szükség esetén értékesítsenek egy ingatlant. Az új korlát az MNB szerint nem vonatkozik a már piacon lévő és forgalmazott alapokra, de ezek jövőbeni forgalmazása körül még sok a bizonytalanság. Ráadásul keringenek olyan piaci pletykák is, hogy az MNB a forgalmazói jutalékok környékén is vizsgálódik, az egyelőre csak egyeztetés szintjén álló javaslatok viszont jelentős érvágást jelenthetnek az alapkezelőknek. Minden esetre az biztos, hogy az MNB fenti javaslatai komoly löketet adhatnak a lakossági állampapíroknak.
A Fitch Ratings szerint a következő hetekben leállhat a brit ingatlanalapokkal való kereskedés a Brexit miatti piaci turbulencia következtében. Ez pedig azt jelenti, hogy a befektetők ugyanolyan likviditásproblémával nézhetnek szembe, mint 2016 nyarán, amikor az EU-ból való kilépésről döntöttek a népszavazáson - írja a Financial Times.
Napi szintű jelentést kér a brit pénzügyi felügyelet az ingatlanalapoktól, miután a megállapodás nélküli Brexit miatt aggódó kisbefektetők többszáz millió fontnyi befektetési jegyet váltottak vissza a közelmúltban. Ilyen nagy összegű tőkekivonások legutoljára a Brexit-népszavazást követően voltak.
20 milliárd dollárnyi kezelt vagyonnal indul a világ valaha volt legnagyobb ingatlanalapja. A Blackstone és a kezelésében lévő alap ennyi pénzzel a világ összes kereskedelmi ingatlanjának árazására hatással lesz - írja a Financial News.
Csak szerény vagyonnövekedést tudtak felmutatni egy év alatt a befektetési alapok, egyedül a december 145 milliárd forintot törölt ki az állományból. Az éves számokat nézve az ingatlanalapoké az egyetlen kategória, hol nincs ok a panaszra: annyi pénzt gyűjtöttek 2018-ban, mint amennyit a többi kategória elveszített. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy amennyi pénz kiáramlott a befektetési alapokból, azt mind az ingatlanalapok szívták fel.
A német gazdaság nehéz helyzetben van.
Nagyot ugrott előre a Váci utca.
A volt német kancellár emlékiratai megjelenése kapcsán szólalt meg.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
