Miközben a befektetési alapokban kezelt vagyon új rekordra ért márciusban, a pénzpiaci alapok gyakorlatilag lenullázódtak, a bennük kezelt vagyon mára alig haladja meg a 82 milliárd forintot, holott pár éve még ez volt a legnagyobb kategória a piacon. Az ingatlanalapok értékesítése továbbra is jól pörög, pedig az év első három hónapjában a részvény, abszolút hozamú és a vegyes alapok is jobban hoztak.
Ugyan a készpénzhasználat ellen hirdetett háborút a kormány, nagy a valószínűsége, hogy végül nem a készpénzre, hanem a pénzügyi szektor saját termékeire gyakorol majd érdemi kiszorítási hatást a lakossági állampapír-értékesítés tervezett felpörgetése. A lekötött betétek visszaszorulása persze nem most kezdődik: már hat éve tart, ennek ellenére még évekig nem lesznek rászorulva a bankok, hogy kamatemeléssel versenyezzenek a megtakarítók kegyeiért. A forrásbőség miatt az állampapírok további térnyerése anélkül lehet kegyelemdöfés az egykor legnépszerűbb megtakarítási formának, hogy ez kicsit is fájna a hitelintézeteknek. Profit szempontból pedig akár hosszabb távon is kapóra jöhet a bankoknak, hogy helyettük is az állam fizeti a lakosság kamatbevételeinek jelentős részét.
Komoly versenyt támasztanak a lakossági állampapírok a befektetési alapokkal szemben, egyes piaci szereplők szerint nem is feltétlenül éri meg versenyezni, inkább azon kell gondolkodni, hogy milyen érdemi alternatívát lehet kínálni az ügyfeleknek. A Portfolio Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciáján az alapkezelői vezérigazgatók elárulták, ők mely konstrukciókban látják a jövő befektetési alapjait.
Újabb tízmilliárdok áramlottak ki februárban a pénzpiaci alapokból egy életbe lépő EU-s szigorítás miatt, de az abszolút hozamú alapoknak sem sikerült megfordítaniuk a negatív trendet: múlt hónapban több mint 10 milliárd forintnyi vagyon hagyta ott a kategóriát. Mindeközben az ingatlanalapok népszerűsége töretlen, a következő egy-két hónap itt még hozhat meglepetéseket.
Nyugdíjpénztárak összevonása, ingatlanalapok visszaváltásának szigorítása, a forgalmazói jutalékok átalakítása, a pénzpiaci alapok nagy részének átalakulása, MiFID 2-nek való megfelelés - egy sor szabályozói változás érte az utóbbi egy-két évben a hazai befektetési alapokat, és napról napra jönnek ki az újabb, az alapkezelők életét megnehezítő javaslatok. Mindez nemcsak az alapkezelők profitját, de működését is megnehezíti, kérdés, hogyan tudnak ezzel megbirkózni a több mint 6000 milliárd forintnyi befektetést kezelő szolgáltatók. A Portfolio március 21-ei Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciáján kiemelten, több szekcióban is foglalkozunk ezzel.
Bombaként robbant a befektetési alapkezelőknél a hír, hogy az MNB T+180 napra emelné az ingatlanalapok visszaválthatósági idejét. Ez azt jelenti, hogy a befektetők a jövőben fél évet is várhatnak arra, hogy pénzükhöz jussanak, cserébe viszont az alapkezelőknek több idejük lesz arra, hogy szükség esetén értékesítsenek egy ingatlant. Az új korlát az MNB szerint nem vonatkozik a már piacon lévő és forgalmazott alapokra, de ezek jövőbeni forgalmazása körül még sok a bizonytalanság. Ráadásul keringenek olyan piaci pletykák is, hogy az MNB a forgalmazói jutalékok környékén is vizsgálódik, az egyelőre csak egyeztetés szintjén álló javaslatok viszont jelentős érvágást jelenthetnek az alapkezelőknek. Minden esetre az biztos, hogy az MNB fenti javaslatai komoly löketet adhatnak a lakossági állampapíroknak.
A Fitch Ratings szerint a következő hetekben leállhat a brit ingatlanalapokkal való kereskedés a Brexit miatti piaci turbulencia következtében. Ez pedig azt jelenti, hogy a befektetők ugyanolyan likviditásproblémával nézhetnek szembe, mint 2016 nyarán, amikor az EU-ból való kilépésről döntöttek a népszavazáson - írja a Financial Times.
Napi szintű jelentést kér a brit pénzügyi felügyelet az ingatlanalapoktól, miután a megállapodás nélküli Brexit miatt aggódó kisbefektetők többszáz millió fontnyi befektetési jegyet váltottak vissza a közelmúltban. Ilyen nagy összegű tőkekivonások legutoljára a Brexit-népszavazást követően voltak.
20 milliárd dollárnyi kezelt vagyonnal indul a világ valaha volt legnagyobb ingatlanalapja. A Blackstone és a kezelésében lévő alap ennyi pénzzel a világ összes kereskedelmi ingatlanjának árazására hatással lesz - írja a Financial News.
Csak szerény vagyonnövekedést tudtak felmutatni egy év alatt a befektetési alapok, egyedül a december 145 milliárd forintot törölt ki az állományból. Az éves számokat nézve az ingatlanalapoké az egyetlen kategória, hol nincs ok a panaszra: annyi pénzt gyűjtöttek 2018-ban, mint amennyit a többi kategória elveszített. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy amennyi pénz kiáramlott a befektetési alapokból, azt mind az ingatlanalapok szívták fel.
Egyértelműen az ingatlanalapoké volt 2018, a 360 milliárdos nettó tőkebeáramlás mellett 10% feletti hozamokkal is büszkélkedhettek. A legnagyobb alapok közül az Erste Ingatlan kezelt vagyona meghaladta az 500 milliárd forintot, az második helyen lévő OTP Ingatlan pedig nagy hajrát nyomott le és közel duplázta kezelt vagyonét egy év alatt. Az alapok közül a Raiffeisen alapja hozott a legtöbbet a befektetőknek közel 15%-kal, de a Duna House lakásalapja sem szerénykedhet közel 11%-os éves hozamával.
Kevés olyan befektetési alap volt, amellyel idén magas hozamot lehetett elérni, a lakossági alapok között mindössze háromnak van jelenleg 10% feletti hozama. Az abszolút hozamú, ingatlan és részvényalapok közül a legjobban teljesítők a hektikus részvénypiacok ellenére is fel tudnak azért mutatni 4-8%-os hozamokat, de a legnagyobb alapok között az ingatlanalapoké az egyetlen kategória, ahol nincs negatív hozam a listán.
Közel 360 milliárd forintnyi nettó tőkét gyűjtöttek idén novemberig az ingatlanalapok, ezzel messze lekörözik a többi alapkategóriát, de még a tavalyi egész éves keresletük sem tud labdába rúgni az idei mellett. Mindeközben a befektetési alapok piaca látványosan szenved, ha hozamszerzésről van szó, a legjobban teljesítő ingatlanalapok is csak 3% alatti átlaghozamot tudnak felmutatni idénre, ezenkívül csak az abszolút hozamú és részvényalapok teljesítménye van még pluszban.
Novemberben stagnált a befektetési alapokban kezelt vagyon. Ami a tőzsdéket illeti, a mind a fejlett, mind a fejlődő világ tőzsdéin emelkedést tapasztalhattunk, bár különösebben az előbbi esetében ez nem volt jelentős. Ehhez képest a BÉT igen jól teljesített, hiszen itt csaknem kétszer akkora volt az emelkedés, mint a fejlődő régiót jellemző mutatónál. A devizapiacon mind dollárral, mind az euróval szemben erősödött valamelyest a forint, előzőhez képest nagyobb mértékben.
November végén jelent meg egy kormányrendelet-módosítás, amelynek értelmében az ingatlanalapok szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT) részvényeit is megvásárolhatják. A Portfolio által megkérdezett szakemberek többnyire pozitívan értékelték a változást, miután a SZIT-ek működését jelentősen megkönnyítheti és az ingatlanalapok is új befektetéssel bővíthetik a portfóliót. A jellemzően kisebb likviditás és ezzel párhuzamosan a kockázatok növekedése ugyanakkor bizonytalansági tényező marad, emiatt könnyen lehet, hogy a SZIT-részvényekre fókuszáló új ingatlanalapok jönnek létre Magyarországon.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet-módosítás értelmében az ingatlanalapok mostantól likvid eszköz gyanánt a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT) részvényeit is megvásárolhatják. A módosításnak azok az ingatlancégek örülhetnek leginkább, akik a SZIT-té válást tervezik, de a befektetők oldaláról is vannak pozitívumok.
Január óta október a második olyan hónap, amikor nem az ingatlanalapokból fogyott a legtöbb. Múlt hónapban ugyanis a pénzpiaci alapok nettó értékesítése tarolt, ezzel a kategória kijött az évek óta tartó negatív szériájából is.
Hozamszerzési lázban égnek a befektetési alapok kezelői, legalábbis bízunk benne, mert az idei eddigi teljesítményt a szereplők többsége nem teszi ki az ablakba. A legjobban teljesítő lakossági alapok közül mindössze négy tudott október végégig 10%-ot meghaladó hozamot felmutatni, ezek kivétel nélkül részvény- és ingatlanalapok.
A kormány oldalán tegnap megjelent kormányrendelet módosítás alapján részvényt is vehetnek likvid eszköz gyanánt a nyilvános ingatlanalapok.
6300 milliárd forint fölé nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, mégsem mondhatjuk jó szívvel, hogy minden rendben: érdemi értékesítést idén eddig egyedül az ingatlanalapok tudnak felmutatni, vagy azok a zártkörű alapok, amelyekben ingatlan van, miközben a kötvényalapok és az abszolút hozamú alapok szenvednek, a piaci félelmek pedig ismét a pénzpiaci alapok malmára hajtják a vizet.
Magyarország a középmezőnyben.
Megfigyelői szerepet kaphat a mobilgyártó az igazgatótanácsban.
Egy cégvezetői tiltakozás miatt.
Harapófogóba került a hatalom.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
