gazdaságfejlesztés

Átírja az önkormányzatoknak szóló EU-s programot a kormány

Három uniós Operatív Program kapcsán is módosításokról határozott a legfrissebb Magyar Közlöny szerint a kormány, amelyek közül kettő az idei évre vonatkozó pályázati meghirdetési menetrendet érinti, a harmadik viszont magát az Operatív Programot. Utóbbi kiemelt jelentőségű, hiszen a magyarországi önkormányzatok sokaságát érintheti és az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia a változtatást.

Döntött a kormány: 540 milliárdos pénzesőt kapnak a cégek (korr.)

A tegnap meghirdetett 10 új uniós pályázat keretösszegében nem, csak azok címében, illetve minimálisan a forrásszerkezetében van változás ahhoz képest, mint amit a hivatalos pályázati menetrendekben eddig közzétett a kormány - derül ki a Portfolio vizsgálatából. Cikkünk eredeti verziójában tévesen számítottuk ki, hogy 222 milliárddal több pályázati keretet nyitott meg tegnap a kormány az eddig ismert menetrendekhez képest, mivel azokban a számításokban nem vettük figyelembe a kombinált termékekhez tartozó vissza nem térítendő források éppen 222 milliárd forintos mértékét. Annyiban viszont van eltérés az eddigi menetrendekhez képest, hogy a szóban forgó pályázatokat október-novemberre ígérte a kormány, de a megjelenés végül most decemberben lesz.

540 milliárd forintos karácsonyi ajándékot kapnak a magyarok a kormánytól

Ma közel 540 milliárd forint értékben jelenik meg 10 új európai uniós hitel- és kombinált hitelprogram - jelentette be Rákossy Balázs, Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) és az NGM közös sajtótájékoztatóján. A termékeket a vállalkozások 2017 februárjától igényelhetik jelenleg 442 MFB ponton keresztül.

A bemelegítés után belehúz a pénzosztásba a kormány

Novemberben nagyon felpörgött a kormány EU-pénzes kifizetési számlálója, hiszen az októberi 84 milliárdos növekedést 241 milliárd forintos ugrás követte, így idén már átlépték a 2014-2020-as kifizetések a bűvös 1000 milliárdos határt is. A nagy hajrá ellenére is teljesíthetetlen a kormány által egész évre kitűzött cél, de azt a számot jó eséllyel meg lehet "csípni", amit az utóbbi hetekben elkezdtek kommunikálni.

Junckerék keze van az európai fellendülés mögött?

Bár az Európai Bizottságnál hisznek abban, hogy az utóbbi időszak kedvező makrogazdasági fejleményeinek van némi köze a Juncker-tervnek is mondott Európai Beruházási Terv tavaly nyári elindulásának, egyelőre a számok és az eltelt idő ezt nem támasztják alá. Semmiképpen sem szabad lebecsülni azonban azt a potenciális beruházás élénkítő hatást, amit a terv a következő években kiválthat. Ez egyes országokban a GDP fél-egy százalékát is elérheti, és Magyarországon is cégek ezrei fogják megérezni a programot, hiszen már négy pénzügyi megállapodás is született az európai intézményekkel - igaz egyelőre csak kettő nyilvános belőle.

Cégek százai sértették meg a magyar állam pénzügyi érdekeit

Közel 1500 cég követett el olyan súlyos szabálytalanságokat a magyar állammal szemben a 2007-2015-ig tartó időszak gazdaságfejlesztési pályázatainál, hogy amiatt 54 milliárd forintot kellett visszakövetelnie a magyar hatóságnak - figyelt fel a Portfolio a hivatalos pályázati oldalon feltöltött összefoglalóban. Fontos, hogy ennél jóval több cég sértette meg a magyar állam pénzügyi érdekeit, de ezeknél az eseteknél egyéb retorziót alkalmazott a hatóság. A mostani ciklus cégvezetőinek lényeges tanulság lehet az alábbi elemzésünkben összegyűjtött 15 leginkább tipikus hiba, amelyek elkerülésére érdemes különösen odafigyelni, azoknak, akik nyertes gazdaságfejlesztési pályázattal rendelkeznek.

Még mindig benne van a pakliban az EU-pénzeink teljes blokkolása

A Portfolio megbízható információi szerint a minapi jogszabály módosítás ellenére két területen még mindig olyan horderejű vitáink maradtak az Európai Bizottsággal, amelyek lényegében blokkolhatják az EU-támogatásaink brüsszeli kifizetését. Az egyik vitánk az állami pályázatértékelési rendszerhez kötődik, aminek feloldása törvénymódosítást is szükségessé tehet, a másik pedig a bőkezű magyarországi szállítói előleg rendszerhez kapcsolódik, ami a határozott brüsszeli ellenállás miatt jelentős itthoni deficitnövelő következményekkel járhat.

Az EU pénzcsapjától függnek a magyar cégek

Azoknak, akik az elmúlt években EU-támogatást nyertek Magyarországon, a 70 százaléka nem használ más finanszírozási forrást, így tehát erősen függ a közös uniós kasszából elérhető pénzektől - mutatott rá egy múlt heti konferencián a a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Nagy Márton a magyar vállalati körben látott finanszírozási kockázatok kapcsán arra is kitért, hogy az EU-támogatásokat elnyerő cégek viszonylag jelentős aránya veszteséges volt tavaly. Azóta megkaptuk a jegybanki alelnök prezentációját, amelyből az alábbiakban néhány, a témához kapcsolódó látványos ábra következik.

Belement a kormány az MNB EU-s pénzkifizetési javaslatába?

Az idei évi mintegy 1600 milliárd forint után jövőre mintegy 2000 milliárd forintnyi uniós támogatást fizethet ki a magyar állam a nyertes pályázóknak - jelezte egy mai egri sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkárának jövő évre vonatkozó jelzése 500 milliárddal kevesebb, mint amit egy hónapja Lázár János, a tárca vezetője vázolt. Az alacsonyabb célszám mai bemondása azután történt, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tegnap azt javasolta: megfontolandó lenne egyenletesebbé tenni az egyes évekbeli EU-s pénzkifizetés tempóját.

Már véleményezhető az új uniós ingyenhitel, amiből felújíthatod a házad

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) társadalmi egyeztetésre bocsátotta a lakóépületek energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelpályázati felhívását - közölte Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára csütörtökön.

Lázár: beszéljünk őszintén Magyarország korruptságáról

Mivel van politikai stabilitás Magyarországon, így őszintén beszélhetünk a problémákról is: Magyarország versenyképessége brutálisan romlott az elmúlt években - többek között ezt a határozott kijelentést tette Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője az EU-s fejlesztésekről szóló kormányzati konferencián. Azt a kérdést is körbejárta, hogy valóban korrupt országnak tekinthető-e Magyarország az EU-források terén. Hírfolyamunkban a konferencia főbb üzeneteit mutatjuk be.

Csepreghy: jöhet még egy fontos változás a brüsszeli alku után

Azon a három területen túl, amit egy múlt heti jogszabály-változásban rögzítettünk, jöhet még egy változás az EU-pénzek területén - jelezte a Miniszterelnökség által szervezett fejlesztéspolitikai konferencián a tárca miniszterhelyettese. Csepreghy Nándor tájékoztatása szerint ez a változás a pályázatok kiírása körüli vitákat lezáró módszert takarja, azaz ha a minisztériumok egymás közötti vitájában nem sikerül megállapodni, hogy egyes források potenciális kedvezményezettje ki legyen, akkor a döntés a kormány elé kerül.

Parragh: hihetetlenül nagy nyertese Magyarország az EU-csatlakozásnak

Elképesztő téveszmék vannak a magyar gazdasági elit fejében arról, hogy Magyarország milyen gazdasági mérleget produkált eddig a 2004-es EU-csatlakozás óta, hiszen a rövidesen megjelenő elemzésünk szerint "mi hihetetlen módon vagyunk nyertesei az EU-csatlakozásnak" - jelentette ki a mai fejlesztéspolitikai konferencia keretében Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mindezt Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének jelenlétében mondta, aki korábban többször is arra célzott, hogy mindent figyelembe véve végülis Magyarország vesztese az EU-csatlakozásnak. Lázár beszédének főbb üzenetei:

Nagy Márton: túlzottan függnek a magyar cégek az EU-pénztől

Az MNB vállalati adatbázisa szerint sok cégnek rendkívül nagy mértékű az EU-forrásoktól való függősége, ami fontos kihívás, és át kellene fordítani a figyelmüket a piaci alapú finanszírozási lehetőségek irányába - többek között ezt hangsúlyozta a Miniszterelnökség által szervezett mai EU-forrásos konferencián Nagy Márton. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a kormány valóban a ciklus első felében hívja le az EU-forrásokat, akkor annak szerteágazó hatásai vannak a gazdaságban, többek között a devizatartalékokra is, így érdemes lenne simítani a forráslehívást. A konferencia nyitóelőadását Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője tartotta, az alábbi főbb üzenetek mentén:

Aggódnak értünk Londonban: megüthetjük a bokánkat a Brexit miatt

Különösen aggódunk a kelet-közép-európai országok kapcsán amiatt, hogy a 2019 körül bekövetkező brit EU-kilépés lyukat üt a közös uniós költségvetésen, ami visszaeső EU-forrásokat okoz 2020-tól a mi régiónkban és így ez még inkább feljebb tornászhatja a hosszabb futamidejű állampapírhozamokat - mutat rá szerdán kiadott régiós elemzésében a Citi londoni stratégiai csapata. Az aggodalom megalapozottnak tűnik abból a szempontból, hogy miket mondott egy múlt heti brüsszeli konferencián a német pénzügyminisztérium államtitkára a Brexit utáni világról. Ennek lényege, hogy a brit kilépéssel ütött költségvetési lyukat nem szívesen pótolják a németek, és valószínűleg más sem, így viszont a mi régiónknak jóval kevesebb EU-támogatás juthat 2020 után.

Adjanak már végre egy kis időt Magyarországnak!

Egyáltalán nem támogató az Európai Bizottság hozzáállása Magyarország irányába, noha érdemes lenne "engedniük, hogy a legkisebb fiú valamilyen módon végigvigye az ötleteit" - hangsúlyozta a Brüsszellel folytatott fejlesztéspolitikai viták kapcsán a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint nincs gond a vállalkozói szempontból kifejezetten előnyös magyar előleg rendszerrel, és a két éve kialakított új intézményrendszert is hagynia kellene Brüsszelnek. Bár tapasztalatuk szerint számos szakmai területen meghallgatják a kormányzati intézmények a javaslataikat, de az állami pályázatértékelői rendszert például rossz időzítésűnek tartja, ami jelentősen lassította a támogatások kifizetési tempóját is. Jövőre egyébként kifizetési dömpingre számít, ami kapacitáskorlátokat hozhat elő a gazdaságban. Továbbra is szorgalmazza, hogy a kkv-k feltőkésítése érdekében induljanak el tőkeprogramok, a rendkívül sok visszatérítendő uniós támogatás elosztásába pedig még inkább javasolja a bizonyított pénzügyi közvetítők bevonását.

Gyakornokok foglalkoztatásához pályázhatnak uniós pénzre a vidéki cégek

Elsősorban mikro-, kis- és középvállalkozások számára indított támogató projektet több város szakképzési centruma, összefogásukkal a pályakezdőket segítő Gyakornoki programban való részvételt kívánják előmozdítani. Az 1,2 milliárd forint költségű projekt, amelynek nyitórendezvénye kedden volt Győrben, száz százalékos európai uniós támogatással valósul meg.

Meghátrálás helyett győzelem - Csak a küzdőtér téves

"Meghátrált a kormány" - olvashattuk pénteken számos mértékadó hírportálon az EU források brüsszeli kifizetésének feltételekhez kötése kapcsán. Kellő távolságból és higgadtsággal értékelve a helyzetet azonban inkább az látható, hogy a magyar kormány ügyesen manőverezve, marginális változtatásokkal, győztesen zárhatja le a tárgyalássorozatot.

Nagy bejelentésekre készül csütörtökön Lázár

A csütörtöki uniós fejlesztéspolitikai konferencia keretében nagy bejelentésekre készül Lázár János és felfedi a teljeskörű uniós pénzfelfüggesztés elkerülése érdekében Brüsszellel kötött alku hátterét is - hívta fel a Portfolio figyelmét Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese úgy fogalmazott, hogy a miniszter minden lényeges kérdést érint majd csütörtök reggeli beszédében, ami a fejlesztéspolitika terén az elmúlt hónapokban lényeges volt, illetve az előttünk álló időszakban fontos lesz.

Év elejére tervezi a brüsszeli pénzesőt a kormány

Eddig még nem küldött ki Brüsszelbe 2014-2020-as EU-támogatással kapcsolatos kifizetési igénylést a magyar kormány, így nem is kapott még pénzt onnan az előleg fizetésén felül - erősítette meg a Portfolio korábbi információit a Miniszterelnökség mai részletes írásos válasza. A Brüsszel felőli pénzhiány és az itthoni lendületes támogatás-kifizetések együttesen vezettek oda, hogy a minap 800 milliárd forinttal felfelé meg kellett nyitni az idei állami költségvetés uniós fejezetét. Azt is megtudtuk, hogy a kormány nem számol az EU-támogatások teljeskörű felfüggesztésének forgatókönyvével, sőt arra épít, hogy a jövő év elején nagy összegben ki tudja küldeni az itthoni számlákat kifizetésre, azaz jövő tavaszig igen jelentős EU-támogatások érkezhetnek majd meg Magyarországra.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újult erővel támad a fertőzés, ami Magyarországon is halálozással járt - Már a hazai járványhatóság is figyelmeztet
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.