gazdaságfejlesztés

Kimondta May azt, ami rendkívül fájhat Magyarországnak is

Nagy-Britannia teljes mértékben kilép az Európai Unióból, így megszűnik az EU-büdzsébe való "hatalmas befizetési kötelezettsége" is - mondta ki mai beszédében a brit kormányfő azt, ami a közös kassza nagy haszonélvezőjeként Magyarországnak is negatív üzenet. Ez ugyanis reális veszéllyé teszi azt, hogy a 2019 tavasztól elmaradó brit befizetések miatt már a most futó 2014-2020-as uniós ciklusban is forrásokat veszít például Magyarország. Theresa May szavaiból és a magyar kormány igyekezetéből azonban még mindig nem lehet biztosra venni ezt a forgatókönyvet. Az viszont biztos, hogy a 2020 utáni új uniós kasszába már nem fizetnek be érdemi pénzt a britek, így a Magyarország által potenciálisan elhozható újabb források mérete bizonyára csökken a Brexit miatt.

Repkednek a tavalyi brutális EU-támogatás kifizetés számai

Tavaly végül 1987 milliárd forintnyi EU-támogatást fizettek ki a hatóságok a nyertes pályázók számára - közölte a Világgazdaság kérdésére a Miniszterelnökség sajtóosztálya. A mai lapban megjelent szám immár a harmadik, amit hivatalos jelzésekből ismerünk tavalyról, és a lap szerint a 2048 milliárdos éves kifizetési céltól való elmaradás miatt, a takarékosság jegyében, nem is fizeti ki a tárca a beígért 12 havi célprémiumot az érintett dolgozóknak. Mi úgy tudjuk, ettől eltér a tényleges helyzet, hiszen a második és harmadik negyedévi teljesítmény alapján már történtek prémium kifizetések, így csak a negyedik negyedévre történhet meg az, hogy egy-egy területen elesnek a dolgozók az újabb prémiumtól.

Szeretnél már egy problémamentes EU-projektet? - Itt a 10 legnagyobb!

A Richter és az Egis által vezetett konzorcium végzett annak a listának az élén, amely a tavaly leszerződött 10 legnagyobb, problémamentes uniós gazdaságfejlesztési projektet állítja rangsorba. A nemzetgazdasági tárcától kapott kimutatáson állami helyett csak piaci alapú nyerteseket (konzorciumvezetőket) találunk és az NGM adatai szerint problémamentesek, azaz nem volt ellenük panasz, illetve szabálytalansági eljárás sem.

Rendkívül fontos brüsszeli jelentés jön holnap Magyarországnak

Nemcsak a tagállamokban beszedett áfa egy részét kellene 2020 után befizetni az Európai Unió közös kasszájába, hanem a társasági adónak, az üzemanyagok jövedéki adójának és a szennyező gépjárművek adójának egy részét is - többek között ez áll abban a 100 oldalas reformcsomagban, amelyet holnap hoznak nyilvánosságra Brüsszelben, de az EurActive már ma szivárogtatott belőle részleteket. A Mario Monti volt olasz kormányfő által vezetett szakértői csoport tehát újra nekifut a tagállamokban gyűjtött társasági adó egy része közös kasszába való befizetési tervének, és ha ez most valóban átmegy a gyakorlatba, akkor nagy kérdés, hogy megmaradhat-e 2020 után az idén januártól 9%-ra csökkentett magyar társasági adókulcs (és kedvezményrendszer). A magyar kulcs ugyanis az EU-n belül a legalacsonyabb, sőt világszinten is kirívóan kedvező.

Megkapja az EU-kasszát a kínos pesti látogatáson járt uniós biztos

A hétfői brüsszeli meghallgatása alapján gond nélkül megkaphatja majd csütörtökön a teljes Európai Parlament támogatását Günter Öttinger, hogy az EU költségvetésért és humánerőforrásért felelős biztosává válhasson - írja a Bruxinfo. Közben az EUrológus azt is megjegyzi, hogy az EP költségvetési és jogi szakbizottságának tegnapi meghallgatása csak formalitás volt, és a rövidesen megtörténő kinevezés azért is lényeges Magyarország számára, mivel Öttinger "keze alatt" formálódik majd az EU 2020 utáni közös kasszájának mérete és belső szerkezete, azaz azok az EU-támogatások "múlnak" rajta, amelyek a magyar gazdaságnak is fontos hajtóerőt jelentenek.

Lecserélte egyik fontos emberét Orbán

Szilveszteri dátummal Homolya Róbertet leváltotta és január elsejétől Vitályos Esztert kijelölte a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság elnökének Orbán Viktor kormányfő - derült ki egy minapi miniszterelnöki határozatból.

105 ezer magyar köszönheti az állását ennek a brüsszeli pénzcsapnak

Magyarországon 411 ezren sikerrel végeztek el különböző képzéseket, több mint 105 ezren helyezkedtek el a munkaerőpiacon, és 98 ezren szereztek képesítést az elmúlt években az Európai Szociális Alap (ESZA) keretében megvalósult programok segítségével - derült ki egy csütörtökön közzétett brüsszeli jelentésből. Ez a 2007-2013-as időszak eredményeit vizsgálta az ESZA esetében, amelynek programjai összesen 4,25 milliárd eurót tettek ki Magyarországon és ennek a 85%-a jött az EU közös kasszájából.

Csúcsra pörgette az uniós pénzosztást a kormány

Decemberben annyi új uniós pályázatot hirdetett meg a kormány (56 darabot), mint előtte júliustól novemberig összesen, amelyek keretösszege annyi (950 milliárd forint), mint a május és november között megjelent felhívásoké együtt - derül ki a Portfolio szokásos hó eleji összesítőjéből. Mindkét decemberi adat természetesen történelmi csúcs, de a pénzosztás későbbi fázisaiban is nagy hajrát produkált a magyar államigazgatás. Szilveszterig ugyanis már a 7 évre járó teljes keretösszeg háromnegyedére kiírták a pályázatokat és a keret közel felére már ki is hirdették a nyerteseket. Nagy az esély tehát arra, hogy tartható a kormány azon ígérete, miszerint tavaszig, de legkésőbb június végéig az összes EU-pályázatot kiírják Magyarországon. Mindezek mellett decemberben minden rekordot megdöntött az államigazgatás az uniós pénzek kifizetése terén is, amelyről már külön elemzésben megemlékeztünk:
2017.01.03 17:34 Elképesztő átutalást hajtott végre az év utolsó napjaiban a kormány

Elképesztő átutalást hajtott végre az év utolsó napjaiban a kormány

Tavaly decemberben rendkívül nagy összegű, 541 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt ki a magyar állam a nyertes pályázóknak, amivel a Portfolio 2,5 éves adatbázisa szerint messze megdőlt minden eddigi rekord. Az elképesztő év végi hajrát jól jellemzi, hogy december 27-től szilveszterig 107 milliárdos volt a kifizetés, ami összefügg a negyedik negyedévre előírt kifizetési célokkal is. Cikkünk megjelenésével éppen egy időben közölte a Miniszterelnökség, hogy végülis hat területen 100% felett teljesültek az éves kifizetési célok. Ettől azonban még nem biztos, hogy mind a hat területen számíthatnak az érintett állami dolgozók a negyedik negyedéves célprémiumra is.

A kormány idén elárasztja az országot uniós pénzzel

Hideget és meleget is mondtak a 2016-os év tapasztalatairól a Portfolio évértékelő pályázati körképében megkérdezett uniós szakértők. Nagyon sokan örülnek annak, hogy a pályázatok többsége meghirdetésre került, de ezzel szemben az értékelési rendszer és a bírálat lassúságát emlegetik. Továbbá egyetértenek abban is, hogy a pályázati rendszerben kritikus tényező a közbeszerzések szabályszerű lebonyolítása. A szakértők szerint a közvetlen brüsszeli források a 2020 utáni időszak egyik lehetséges kitörési pontja lehet. Körképünkben piaci és banki pályázati szakértők vettek részt, és mindegyiküknek ugyanazt az öt kérdést tettük fel, a válaszokat pedig abc-sorrendben mutatjuk be.

A kormány csúcsra futtatta az EU-pénzek osztását

Az év utolsó munkanapjáig 1557 milliárd forintra emelkedett a 2014-2020-as uniós ciklus itthoni támogatás-kifizetési számlálója, azaz november vége óta már 540 milliárddal, míg karácsonyhoz képest közel 150 milliárd forinttal ugrott meg. Jó esély van arra, hogy ez a szám akár még el is érheti a kormány legfrissebb 1600 milliárd forintos kifizetési célját, hiszen a számláló még most is pörög.

Jövőre 105 milliárddal több EU-pénz jut gazdaságfejlesztésre

A kormány 105 milliárd forinttal megemelte a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) éves keretösszegét, ezzel a 2017-ben megjelenő, gazdaságösztönző pályázati keret több mint 2430 milliárd forintra emelkedett - ismertette Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára.

Nagyon verjük a régiót az EU-pénzek lekötésében

Nemcsak nyáron vezette a régiós országok mezőnyét Magyarország az EU-pénzek szétosztása terén, hanem azóta is őrzi ezt a pályázatok meghirdetésében és a kifizetéseknél is - derül ki a Magyar Idők Miniszterelnökségtől megszerzett adataiból. A tárca továbbra is azt hangsúlyozza, hogy jövő tavaszig az összes uniós pályázatot meghirdetik.

Krisán: a magyaroknak is rá kellene ugrania a Juncker-tervre

Ha ennyi régiós ország nem ugrott rá eddig a nagy lehetőségeket kínáló Juncker-tervre, akkor az rosszul volt kommunikálva, de egyúttal Magyarországon is át kell gondolni a gyér érdeklődés okait - jegyezte meg a program fejleményei kapcsán a Portfolio-nak adott kommentárjában Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint mindenképpen komolyan kellene venni itthon is az Európai Stratégiai Beruházási Alap kis- és középvállalkozásoknak szóló "lábát", mert azon keresztül olyan garanciavállalási lehetőségeket lehet igénybe venni, amelyekre itthon nagy szükség lenne a kis- és középvállalkozói szektor magasabb kockázatú projektjeinek megvalósításához.

A kormány 3 milliárdot ad e-közbeszerzésre

A kormány hazai forrásból biztosít 3 milliárd forintot az e-közbeszerzési rendszer beszerzéséhez és üzemeltetéséhez. A Miniszterelnökséget vezető miniszternek részletes előterjesztést kell készíteni a közbeszerzésről és a hatályos irányelvnek megfelelő központi, egységes, állami elektronikus közbeszerzési rendszer kialakításának végrehajtásáról.

Csalás miatt 100 milliárdos büntetést fizethetünk Brüsszelnek

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése szerint Magyarországnak közel 300 millió eurót (több mint 93 milliárd forintot) kellene visszafizetnie, miután komoly aggodalmak merültek fel a budapesti 4-es metró projekttel kapcsolatban. A jelentésből kiderül, hogy 228 millió eurót kellene az Európai Bizottságnak visszafizetni, míg 55 millió eurót pedig az Európai Beruházási Banknak. Még folyamatban van a jogi ajánlások vizsgálata mind a Bizottság, mind pedig a Bank részéről.

Hozzávágnak 100 milliárdot az élelmiszeriparhoz

Jövő februártól lesz elérhető a középvállalkozások számára az egyetlen uniós kombinált hiteltermék - derült ki a minap közzétett pályázati dokumentumból. A cégek rendelkezésére 100 milliárd forintos keretösszeg áll, melyet élelmiszeripari komplex beruházásokra igényelhetnek hitel és vissza nem térítendő támogatás formájában. A pályázóknak tehát mintegy másfél hónapjuk van arra, hogy felkészüljenek a pályázat beadására és beszerezzék a szükséges dokumentumokat.

EIB-hitelből fizetjük a vidékfejlesztési EU-pályázatok önrészét

400 millió eurónyi, mintegy 125 milliárd forintnyi hitelkeretet írt alá ma a magyar állam képviseletében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Európai Beruházási Bank alelnökével, amelyből a vidékfejlesztési EU-pályázatok állami önrészét fizeti ki az állam. Ezt az önrészt költségvetési deficit esetén egyébként is hitelből fizetné az állam adósságot keletkeztető tételek kibocsátásával. Az EIB-hitelkeret igénybe vétele viszont azt jelenti, hogy most 1-3%-os forintpiaci állampapír kamatok helyett ennél olcsóbban adósodik el az állam euróban. A pályázatok nyertesei viszont semmit nem éreznek az egészből: a pénz hozzájuk ugyanazzal az ütemezéssel érkezik majd, mintha az állam a háttérben nem "üzletelt" volna az EIB-vel.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újult erővel támad a fertőzés, ami Magyarországon is halálozással járt - Már a hazai járványhatóság is figyelmeztet
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.