Az Európai Bizottság a napokban 576 millió eurót utalt át az aszfaltügyi megállapodás eredményeként, és még ehhez az ügyhöz kapcsolódóan ezen a héten további 21 millió eurónyi kifizetést teljesít a magyar hatóságok felé - tudta meg a Portfolio brüsszeli forrásokból. A Miniszterelnökség tegnap este csak az 576 millió eurós tétel megérkezéséről szólt a közleményében:
Pont került az aszfalt-ügy végére - 176 milliárd forintot kapott vissza Magyarország címmel adott ki közleményt kedd délután a Miniszterelnökség.
Miután múlt héten arról jelent meg magyar sajtóinformáció, hogy külön húszfős egység alakulhatott az Európai Csalás Elleni Hivatalban (OLAF) a 2007-2013-as uniós ciklusbeli magyarországi visszaélések kivizsgálására, ma vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy korábban a NAV által már feltárt ügyben, illetve az ügyészség ma kiadott egy külön közleményt is. Utóbbiban azt összesítette, hogy az OLAF 2012 óta összesen 24 ajánlást tett a Legfőbb Ügyészségnek olyan ügyekről, amelyek az OLAF közigazgatási vizsgálatai alapján felvetették a bűncselekmény gyanúját.
Összesen 70 milliárd forinttal emelte meg az idén meghirdetendő uniós gazdaságfejlesztési pályázatok keretösszegét a kormány, legnagyobb mértékben a vállalkozásoknak szóló támogatások terén - derül ki a Portfolio vizsgálatából, amelyben összevetettük a friss kormányhatározatot a szeptember elején közzétett menetrenddel. Vizsgálatunk szerint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) az eddig ismert menetrendhez képest 10 új pályázati felhívás várható. Rákossy Balázs, a GINOP-ot is koordináló Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes államtitkára azt jelezte a Portfolio-nak, hogy az idén meghirdetendő pályázatok keretének megemelése két okkal függ össze: "a piaci igényeknek leginkább megfelelő pályázati kiírások szülessenek és az európai uniós forrásokkal nagy lendületet adjunk a magyar gazdaságnak".
Az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) egy-egy tagállammal 2-3 ember foglalkozik, ezzel szemben a közelmúltban felállítottak egy külön 20 fős egységet, ami csak a magyar ügyeket vizsgálja - írja az atv.hu. Az OLAF a portálnak küldött válaszában csak azt hangsúlyozta, hogy a nyomozóik különféle felállásokban dolgozhatnak a vizsgált ügy jellemzőitől, komplexitásától és határokon átnyúló jellegétől függően és ez "a magyar esetekben sincs másként, minden vizsgálatot ugyanolyan gondossággal végeznek el". A portálnak egy miniszterelnökségi forrás azt jelezte, hogy a magyarországi kvótanépszavazás után a kormány többféle csatornán keresztül is számít Brüsszel bosszújára.
A verseny növelése és az úgynevezett "egyajánlatos" eljárások csökkentése érdekében csak az a közbeszerzési eljárás lehet eredményes, amelynek keretében legalább három ajánlat érkezik - jelezte a készülő közbeszerzési törvénymódosítás egyik fontos változását egy mai konferencián a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára.
Hat megyei jogú város (Kaposvár, Tatabánya, Zalaegerszeg, Dunaújváros, Szombathely, Veszprém) együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) csütörtökön Budapesten, a dokumentum értelmében konzorciumi formában nyújtják majd be az energiahatékonyság, energiatakarékosság javítását, az energiafüggőség csökkentését célzó pályázataikat az Európai Unióhoz az Európai Helyi Energia Segítségnyújtás (ELENA) programban.
Magyarország EU-tagsága megingathatatlan, de a tagság nyomán kapott uniós támogatások csak részben ellensúlyozzák, hogy "a többi EU-ország hatalmas tőkéje legázol bennünket" - fejtette ki álláspontját a minap Münchenben járt Orbán Viktor kormányfő a mai Passauer Neue Presse című lapban megjelent interjúban.
Idén decemberig szeretné a kormány elérni az 5000 milliárd forintos kötelezettségvállalást 2017-es évre, melyből 2500 milliárd forint kifizetése a cél - mondta Lázár János. Ha ez a kifizetési cél megvalósulna, akkor minden idők legnagyobb összegű uniós pénzkifizetése realizálódna. A Vidékfejlesztési Programban eddig 38 jogcímen 942,5 milliárd forintnyi pályázatot írtak ki, 476 milliárdnyit zártak le, illetve függesztettek fel.
Várhatóan már jövő tavaszig kiírja a kormány az összes európai uniós pályázatot - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Magyar Időknek. Az államtitkár kissé későbbi céldátumot jelzett a pályázatok meghirdetésére, mint múlt héten Lázár János a kormányinfón. A miniszterhelyettes azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak most nem kell tartania az uniós kohéziós pénzek megvonásától, de 2020 után az is lehet, hogy ilyen pénzeket már nem kap Magyarország és a régió se, erre pedig felkészült a kormány. Tájékoztatása szerint eddig a teljes hét éves keret több mint 70 százalékára írtak ki pályázatokt, a meghirdetett 276 pályázati forrás összértéke meghaladja a 6400 milliárd forintot. Jelzése szerint a Bizottság vitatja továbbra is az előlegfizetési rendszerünket és az új pályázatértékelési szisztémánkat.
Amint azt a Portfolio múlt kedden Brüsszelből jelezte, valóban megszületett az Európai Bizottság nagy horderejű döntése a 3 éve húzódó aszfaltügyi vitában. A Bruxinfo friss értesülései szerint ugyanis múlt pénteken a testület úgy döntött, hogy azonnal kifizet mintegy 700 millió eurónyi aszfaltügyi számlát és a magyar hatóságoktól érkező további számlákat is kifizeti a pénzügyi bírsággal csökkentett mértékig. Utóbbi összesen 160 millió eurót tesz majd ki, azaz kb. 49 milliárd forintot, ami összhangban van a magyar hatóságok korábbi jelzésével.
Az Európai Unió összes régiójából a nyugat-dunántúli térség gazdasági fejlettsége nőtt 2008-2014 között az egyik legnagyobb mértékben, miközben Közép-Magyarország stagnált - derült ki az Eurostat minap bemutatott regionális évkönyvéből. A magyar és a cseh fővárosi régió szenvedése mellett Varsó térsége villám sebességgel fejlődik, az egy főre eső jövedelmi adatokat nézve pedig egészen megdöbbentő a közép-magyarországi régió fokozódó lemaradása, hiszen a pozsonyi és a bukaresti régió nagyon elhúzott mellettünk.
A Magyarországnak 7 évre járó 8900 milliárd forintnyi uniós pénzkeretből jelenleg 71%-ot hirdetett meg pályázatok formájában a kormány és nagyon úgy néz ki, hogy már az év végéig le tudja kötni a kormány a teljes keretet - jelezte a mai Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ezzel jóval gyorsabb pályázati meghirdetési menetrendet vázolt, mint ami az eddigi hivatalos tempó volt. Lázár utalt két minapi Portfolio-cikk tartalmára is, amelyek közül az egyik a brüsszeli pénzek felfüggesztési veszélyére hívta fel a figyelmet, a másik pedig azt mutatta be, hogy nemzetközi összevetésben is viszonylag gyorsan osztja el az új uniós pályázati pénzeket a kormány.
Az Európai Számvevőszék ellenőreinek becslése szerint tavaly a 145,9 milliárd eurónyi uniós kifizetésből 5,5 milliárd eurónyi, azaz 3,8%-nyi volt szabálytalan, azaz az elfogadható 2,2%-os aránynál jóval magasabb, de a 2014-es 4,4%-nál alacsonyabb - ez derült ki az intézmény által ma nyilvánosságra hozott 2015-ös éves jelentésből. Az 5,5 milliárd eurónyi kifizetés nem az esetleges csalás, gyenge hatékonyság vagy pazarlás mértékére utal, hanem arra a becsült pénzösszegre, amelyet nem kellett volna kifizetni, mivel felhasználására nem az uniós jogszabályoknak teljes mértékben megfelelő módon került sor. Példaként egy 2013 végén kiírt magyar mezőgazdasági pályázat körülményeit is bemutatja az éves jelentés.
Miután a hét elején a Széchenyi Forgóeszközhitel igényelhető felső határa 50 millió forintra duplázódott, szerdán megjelent egy földművelésügyi miniszteri rendelet, amely a bajban lévő tehén- és sertéstartók számára kínál átmeneti támogatást az akár 50 millió forintnyi felvehető Agrár Széchenyi Folyószámlahitelükhöz. A segítség csak azokhoz az új hitelkérelmekhez jár, amelyeket mától december 31-ig benyújtják, a segítség pedig 100%-os kamattámogatást, kezességi díjtámogatást, illetve költségtámogatást jelent.
Magyarország idén június 30-án az uniós tagállamok között a hatodik helyen állt az elosztott új EU-források arányát tekintve - derül ki azokból az adatokból, amelyeket a Portfolio Brüsszelben szerzett meg. A 2014-2020-as ciklus forráselosztásában tehát jól elkapta a rajtot a kormány, hiszen a brüsszeli adatok szerint a nyár közepéig a magyar hatóságok a 2014-2020-as ciklusra járó keret 27,2%-ára hirdettek már győztest. Az akkori állapot szerint az írek voltak az elsők 54,7%-kal, de azóta már egy friss jelzés szerint az ő rátájuk 80% közelébe ugrott, míg a legutóbbi magyar adatok szerint már 34%-on járunk. Fontos persze hangsúlyozni, hogy Magyarország sokkal nagyobb forrástömeget oszthat el, mint az előtte lévő öt másik uniós tagállam, így tehát ezt is figyelembe véve lényegében a magyar kormány osztja el a leggyorsabban az új EU-ciklus forrásait a pályázók között.
A következő napokban-hetekben dönt az Európai Bizottság arról, hogy egy újabb magyar aszfaltügyről van-e szó, azaz visszaszivárogtak-e az idei magyar útépítések feltételei közé a korábban már "megtiltott" versenykorlátozó feltételek - tudta meg a Portfolio brüsszeli forrásokból. A döntés azért fajsúlyos, mert legalább 215 milliárd forintnyi, korábban már felfüggesztett uniós támogatás azonnali kifizetése múlik rajta és ezzel párhuzamosan a 2014-2020-as újabb útépítési pénzek kifizethetőségét is befolyásolja. Kiderült, hogy betonfalba ütközött a kormány azzal a kezdeményezéssel, hogy az eredetileg a lakosságnak ígért 90 milliárd forintnyi energiahatékonysági pályázati pénzt középületekre szánná, mert utóbbi felhasználással nem tudna akkora CO2-kibocsátás csökkenést elérni, mint ígérte. Azt is megtudtuk, hogy mi az igazi baja Brüsszelnek a rendkívül bőkezű magyarországi szállítói előleg rendszerrel, ami miatt százmilliárdos méretű átmeneti költségvetési terhet vesz a nyakába Magyarország.
Nem igaz az a gyakran hallott kritika, hogy az összes uniós tagállam lassan indította el a 2014-2020-as uniós ciklus pénzügyi keretének kiosztását, hiszen Írország már a saját 7 éves keretének 80%-ára nyertest hirdetett odahaza és további 5-6 tagállam is 50% feletti arányt produkált - jelezte egy mai brüsszeli konferencia keretében Corina Cretu. Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős uniós biztosa hozzátette, hogy a tagállamok jelenleg átlagosan a 7 évre szóló keretük mintegy negyedét kötötték le otthon. Amint múlt heti elemzésünkben rámutattunk: a magyar hatóságok a keret 34%-ára hirdettek eddig nyertest, így tehát a meglepően gyors ír eredménytől messze elmaradunk, míg a 25%-os EU-átlag felett járunk. Fontos persze azt is tudni, hogy az írek a csekély keretük nagy részét osztották el mostanáig, míg a magyar kormány egy sokkal nagyobb torta egyharmadát, hiszen ebben a ciklusban Magyarország az egyik legnagyobb kedvezményezettje a közös uniós kasszának.
Tavaly év végén a magyar GDP 5%-kal volt magasabb, mint ha egyáltalán nem használtunk volna EU-pénzt a 2007-2015 közötti időszakban - mutatott rá egy pénteken kiadott európai bizottsági jelentés. Ez azonban nem verte nagy dobra, hogy az említett 5% egyértelműen EU-csúcsot jelent, azaz a magyar gazdaságon lendítettek a legnagyobbat az uniós támogatások. Ez persze nem meglepő annak tükrében, hogy mi kaptuk az egyik legtöbb pénzt a gazdaságunk méretéhez képest. Az viszont kevésbé ismert, hogy az EU-tagok közül a magyarok egy főre jutó reáljövedelme nőtt meg a második legnagyobb mértékben az uniós támogatások hatására. Igaz közben nálunk romlott messze a legnagyobb mértékben a külkereskedelmi mérleg, mivel a kiosztott uniós milliárdoknak masszív importgeneráló hatása volt.
Magyarországon volt a legmagasabb a kohéziós finanszírozás aránya a 28 tagország közül, mely az állami beruházási kiadások 57 %-át tette ki a 2007-2013-as ciklusban - derült ki az Európai Bizottság most közzétett független értékeléséből. Az eredmények között kiemelendő, hogy az uniós támogatásoknak köszönhetően több mint 108 000 munkahely létesült hazánkban, amelyből közel 41 ezer teljes munkaidős állást jelent. Érdemes azt is tudni, hogy míg Magyarország egy főre vetítve évente 304 eurónyi uniós támogatást kapott a 2007-2013-as ciklusra, addig ez a szám a 12 új kelet-közép-európai uniós tagállam átlagában csak 207 euró.
A Bankmonitor videósorozata, a Pénzügyi fröccs az elmúlt hét érdekes történéseit, híreit dolgozza fel. Tarts velünk...
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Korábbi cikkemben bemutattam, hogy nyilvános forrásokból, mit érdemes megnézni egy ingatlanon. Most pedig azt járom...
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
