Lényeges fejlemények zajlottak a napokban a gazdaságfejlesztési célú uniós pályázatok terén, hiszen megjelent 17 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatási keretösszeggel egy kkv-knak szóló eszközbeszerzéses pályázat, öt másik korábbi pályázat szabályrendszerében pedig kisebb-nagyobb változásokat hajtott végre a kiíró. Ezekre hívjuk fel alábbi összeállításunkban a figyelmet.
Az uniós tagállamok nagy száma támogatja, hogy az eurózónának legyen egy stabilizációs célú külön költségvetése - jelezte a hétfői tanácskozás után Jeroem Dijsselbloem. Ő elég furcsa státuszból mondta mindezt, hiszen egy szűkebb csoportnak, az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsának a rövidesen leköszönő vezetője. Az általa tett kijelentés és az eddig napvilágot látott információk azonban mégis különösen fontosak és a formálódó terv hatásai olyannyira messzire vezetnek, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium rögtön kiadott egy szűkszavú közleményt. Ebből kiderült, hol lát poteniális kockázatokat a tárca a magyar érdekek érvényesülésére.
"Az építőipari árak mintegy harminc százalékkal emelkedtek, s ennek a folyamatnak nem tudjuk, hogy hol a vége", így az ország legnagyobb fejlesztési programjának, a Modern Városok Programnak az eddigi 3388 milliárd forintos indikatív keretösszege is tovább emelkedhet - jelezte a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős új tárca nélküli miniszterként Kósa Lajos a Hajdú Online-nak.
Egy nyári figyelmeztetés után egy keddi finnországi beszédében is azt javasolta az EU igazságügyért felelős biztosa, hogy a 2020 utáni EU-s támogatások kifizetését a jogállamiság meglétének feltételéhez kellene hozzákötni.
Megmaradna a gazdák jövedelmének jelentős részét kitevő közvetlen jövedelemtámogatás 2020 után, de azok nyújtását környezetvédelmi és éghajlatváltozási intézkedések vállalásától és végrehajtásától teszik majd függővé - többek között ezek vannak benne abban a közleménytervezetben, amelyet az Európai Bizottság majd csak november 29-én tesz közzé, de a Bruxinfo már megszerezte. Lényeges, hogy az Bizottság agrárpolitikai főigazgatósága elutasítja a közvetlen jövedelemtámogatások nemzeti társfinanszírozásának bevezetési ötletét, amely egy nyári bizottsági vitaindítóban is benne volt. A tervek szerint kötelező felső határt szabna Brüsszel az egyes gazdaságok számára folyósítható közvetlen kifizetéseknek, de ezzel párhuzamosan a kisméretű gazdaságok megemelt támogatása is tervben van.
Az Európai Unió összes régiója közül a nyugat-dunántúli produkálta a tizedik legnagyobb gazdasági fejlődést 2008 és 2015 között és részben az uniós források miatt az EU-átlaghoz történő gyors felzárkózás 2030-ig is folytatódhat - derült ki egy friss brüsszeli anyagból. Ezzel párhuzamosan a közép-magyarországi régió egy viszonylag magas fejlettségi szintről elkezdett relatív lecsúszni és mivel kevés EU-s pénzre jogosult a 2014-2020-as ciklusban, így ez nem is nagyon változik, de Pest megye szétválasztása majd segíthet hosszabb távon. A térségi országok közül egyébként az egyik legnagyobb mértékben a magyar GDP-t fogják majd 2023-ig megemelni az uniós források, de itt is látszik az a kettősség, hogy a közép-magyarországi régió lassabban fog fejlődni, mint a többi magyar régió.
A magyar kormány idén nyáron három másik mellett a "2020 után feleződő uniós támogatások" témájában is tanácsadási szerződést kötött a Rotschild bankház német társelnökével, aki a magángépén fuvarozta tavaly az EU jelenlegi költségvetési biztosát - tudta meg a HírTv közérdekű adatigényléssel. Ez azt tükrözi, hogy a kormány egy meglehetősen pesszimista forgatókönyvre is készül a 2020 utáni EU-pénzek területén.
Gyorsan fogynak az MFB Pontokon elérhető uniós visszatérítendő pénzügyi eszközök keretösszegei, így nem érdemes várni, "itt az idő" élni ezekkel a kivételesen kedvező lehetőségekkel - többek között ezeket hangsúlyozta az MFB Pontok termékeiről szóló országos rendezvénysorozatunk múlt csütörtöki kecskeméti állomásán Szűcs Sándor, a Fókusz Takarék értékesítési igazgató-helyettese. Kerekes Andor, az MFB szenior szakmai támogatója arra mutatott rá, hogy a mostani kamatkörnyezetben "nem akkora durranás" a 0-2%-os MFB-s termékekről beszélni, de utóbbiak a futamidő teljes hossza alatt fixek, míg az egyéb konstrukciók kamata idővel emelkedhet.
Kárpát-medencei tőkealap létrehozásáról született döntés a közelmúltban, amelynek célja a Magyarországon bejegyzett vállalkozások Kárpát-medencei terjeszkedésének elősegítése - többek között ez hangzott el a Magyar Állandó Értekezlet gazdasági és önkormányzati szakbizottsága pénteki budapesti ülésén.
Nem kell aggódnia a 27 másik uniós tagállamnak, hogy a britek EU-ból való kilépése miatt pénzt veszítenek a most futó 2014-2020-as uniós keretköltségvetésből, mivel Nagy-Britannia minden kötelezettségvállalását teljesíti - többek között ezeket hangsúlyozta mai brüsszeli sajtótájékoztatóján Theresa May brit kormányfő. Ez akár Magyarország számára is nyugtató üzenet lenne, de van azért még bizonytalanság. Közben az EU 27 állam- és kormányfője felhatalmazást adott arra, hogy az Európai Bizottság szervei megkezdjék a belső felkészülést a Brexit második fázisára, azaz a kereskedelmi kapcsolatokról szóló tárgyalásokra. Ez fontos gesztus volt, hogy ezzel is segítsék Theresa Mayt, hogy ne tűnjön úgy: üres kézzel távozott Londonba.
Az eddigi eszközorientáltság után most már emberorientáltságra, a humánkapacitások átfogó fejlesztésére van szükség jelentős állami források mellett, hogy a legmodernebb technológiákat átvéve Magyarország versenyképessége akár 10 helyet is javulni tudjon 10 év alatt az EU-ban - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója úgy látja: ha a hatékonyság és így a versenyképesség széles körben javul, akkor ez magasabb fizetésekhez vezet, ami boldogabbá és kiegyensúlyozottabbá tudja tenni az évszázadok óta kesergő magyarokat. Ehhez a nagy átálláshoz, társadalmi kultúraváltáshoz tudásközpontokra, támogató vállalkozásokra is szükség van és egy ilyet Essősy is létre akar hozni, sőt idővel a tőzsdére is be szeretné vezetni. Meglátása szerint azért is lényeges az oktatásba-képzésbe jelentős forrásokat fektetni, mert a digitális forradalom sok magyar munkahelyet meg fog szüntetni, ami elméletileg enyhíti majd a munkaerőhiányt, de valójában átképzés és a képességek javítása nélkül ez nem fog megtörténni.
A visszatérítendő pénzügyi eszközök valamelyikére már több mint 5800 kérelem érkezett az MFB Pontok országos hálózatában és közülük több mint 1200 igénylővel már a szerződést is megkötötték - jelezte az MFB Pontokról szóló keddi győri rendezvényünkön Tárnok László. A Magyar Fejlesztési Bank szenior szakmai támogatója rámutatott, hogy lényeges a különbség a hitel és a kombinált hitel termékek igénylési folyamata között. Részben emiatt Horváth Angyalka, a Pannon Takarék Bank Zrt. értékesítési vezetője azt mondta: érdemes külső tanácsadót igénybe venni főként a kombinált hitelkérelmek benyújtásához, de ebben is tudnak segíteni az érdeklődőknek. Országos rendezvénysorozatunk ma Szegedre, csütörtökön Kecskemétre látogat, ahol hasznos gyakorlati tanácsokat kaphatnak a résztvevők.
Miközben az egész EU-ban Magyarország halad a leggyorsabban a 7 éves fejlesztési keretének nyertesekkel való lekötésével, aközben még mindig nagyon kevés pénzt kértek a magyar hatóságok Brüsszeltől, ami az EU fővárosában is fejtörést okoz - tudta meg a Portfolio megbízható forrásból. Az EU-pénzek gyors magyarországi kifizetési tempója és a csordogáló brüsszeli kifizetések együttes következménye egyébként jól látszik a magyar államháztartás hatalmasra ugró deficitjén is, és ezért is nehezen értik Brüsszelben a magyar hatóságok stratégiáját. Azt egyébként EU-szerte meg lehet figyelni, hogy nagyon lassan halad a 7 éves ciklus keretének lehívása, és éppen emiatt igencsak nehéz alátámasztani, hogy miért is maradjanak meg a 2020 utáni újabb EU-s büdzsében nagy súllyal a kohéziós források.
"Nem az embereket kell büntetni a tagállami kormányok viselkedéséért", így továbbra is ellenzem a kohéziós támogatásokon keresztüli pénzügyi büntetést a jogállami keretek megsértéséért - hangsúlyozta a 7. Kohéziós Jelentés mai brüsszeli bemutatója során Corina Cretu. A regionális támogatásokért felelős uniós biztos ezzel megismételte azt az üzenetet, amit például júniusban a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban is hangsúlyozott, amikor egy német kormányzati felvetés után Brüsszelben is terjedni kezdett az a gondolat, hogy a jogállami keretek megsértését a 2020 utáni újabb EU-s költségvetésben a strukturális és kohéziós támogatásokon keresztül is meg lehetne "torolni". Nemcsak Corina Cretu szállt síkra a minél nagyobb arányban megmaradó, de szerkezetében változó kohéziós támogatások mellett, hanem Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Bizottságának új elnöke is, aki a Kohéziós Szövetség jegyében konkrétan azt szeretné elérni, hogy a kohéziós pénzek egyharmados aránya legalább maradjon meg a 2020 utáni büdzsében is.
A magyar kormány számára csak a többsebességes Európai Unió modellje az elfogadható, azaz mindenki úgy haladjon a különböző integrációs területeken, ahogy akar - hangzott el a csütörtöki Budapest Economic Forum EU-integrációról szóló panelbeszélgetésén a kormány képviselőjétől. A volt magyar uniós biztosok azt hangsúlyozták, hogy minden tagállam valójában saját maga határozza meg a helyét az EU-n belül, így a maga döntése, ha esetleg a perifériára szorul, a kamarai érdekképviseleti vezető pedig azt szorgalmazta, hogy ez utóbbit mindenképpen el kell kerülni. Az euróbevezetés szükséges és lehetséges időzítéséről is megoszlott a panelbeszélgetés résztvevőinek véleménye. A szakmai közönség szerint nem kell annyira rohanni vele, de nem is célszerű elhúzni. A konferenciáról szóló anyagaink:
Ha Magyarország és Lengyelország az eddigi vonakodás után hajlandó belépni az új Európai Ügyészség hatálya alá, akkor az Európai Bizottság hajlandó egyszerűsíteni és lazítani az EU-s pénzfelhasználás szabályait a következő uniós keretköltségvetésben - ezt ajánlotta ma fel a testület igazságügyért felelős uniós biztosa az EurActive tudósítása szerint. Vera Jourová mai hozzáállása első ránézésre jelentős változást tükröz a néhány hónappal ezelőttihez képest, amikor még azzal "fenyegetett", hogy azok a tagállamok eleshetnek a 2020 utáni EU-pénzektől, akik nem lépnek be az új ügyészség hatálya alá. A jelek szerint azonban nem arról van szó, hogy tényleg részben a "kedvünkért" lazítanának és egyszerűsítenének a szabályokon az eddig tervezetthez képest, hiszen akik belépnek, azokra eleve kedvezőbb szabályok vonatkoznak. Így a mai jelzés inkább csak egy "kommunikációs trükköt" takarhat, amelyben jobban kidomborították a belépés előnyét.
Már pályázhatnak a felvidéki mezőgazdasági-, illetve mikro-, kis- és középvállalkozók a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program forrásaira, melynek keretösszege 2,425 milliárd forint. Többek között eszközbeszerzésre lehet pályázni és akár 15 ezer euró (közel 4,7 millió forint), legfeljebb 70%-os intenzitású, vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak a gazdálkodók.
Ha nem lesz semmiféle fiskális stabilizációs eszköz az eurózónában, akkor sincs halálra ítélve az euróövezet - állapította meg a Budapest Economic Forumon tartott előadásában Darvas Zsolt. A Bruegel Intézet vezető kutatója egyúttal jelezte: nagyon szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy ha kapnának egy kis pénzt az eurót még nem használó tagállamok, akkor lelkesebben hajtanák-e végre a pénzcserét. Kijelentette azt is: nem sok értelmét látja egy olyan eurózóna pénzügyminiszteri posztnak, aki lényegében csak a gazdasági ciklusokat koordinálná és csak kis költségvetés felett rendelkezne.
Szeptemberben sem mutatott nagy számokat a havi kifizetési számláló, de elemzésünk szerint a kormány 143 milliárd forintos havi kiutalást teljesített. Így összességében az uniós pénzek kifizetése már 2965 milliárd forinton áll, mely azt jelenti, hogy, a 7 éves ciklusra járó keretösszeg több mint harmadát már átutalták a nyerteseknek. Ebből az idei évben a kormány már 1402 milliárd forintos kifizetést teljesített, ami a 2017-es évre előírt kifizetési cél 68%-át teszi ki. Ez azt jelenti, hogy az államigazgatásban dolgozóknak 3 hónapjuk maradt arra, hogy kiutalják a fennmaradó 662 milliárdos összeget. Mindemellett már több mint 48 ezer nyertes örülhet közel 5900 milliárd forintos megítélt támogatásnak.
A Brexit hatására kevesebb pénz, de több munka marad az EU tagállamaira, köztük a mi régiónkra. Felértékelődik a visszatérítendő forrásokat közvetítő pénzügyi eszközök szerepe, amelyekben az Európai Beruházási Bank nagy szerepet kíván betölteni - többek között erről beszélt Vazil Hudák az intézmény alelnöke a Budapest Economic Forumon tartott előadásában.
A Bankmonitor videósorozata, a Pénzügyi fröccs az elmúlt hét érdekes történéseit, híreit dolgozza fel. Tarts velünk...
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Korábbi cikkemben bemutattam, hogy nyilvános forrásokból, mit érdemes megnézni egy ingatlanon. Most pedig azt járom...
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
