Míg Emmanuel Macron francia elnök akár 500 milliárd eurós közös eurózóna költségvetést szeretne felállítani, addig Angela Merkel német kancellár semmiképpen sem gondolkodik százmilliárd eurós méretű büdzsében, azaz nagyságrendi különbség látszik a két vezető elképzeléseiben.
Ha lesz is közös eurózóna költségvetés, az Angela Merkel német kancellár tegnapi kijelentése alapján egyelőre inkább "csak" néhány (tíz)milliárd eurós méretű lesz, így kevésbé tűnik esélyesnek, hogy érdemi plusz forrásokkal csábítanák be Magyarországot az eurózónába. Erre utal az EurActive mai információja is, miszerint az Európai Bizottság elnöke nem is tartja fontosnak a külön eurózónás költségvetést, hiszen a britek kilépésével az eurózóna súlya már eleve 85% körülre ugrik az Európai Unió összgazdasági teljesítményében. A friss információk alapján, azaz érdemi pénzügyi csábítás nélkül, továbbra is kis esélyűnek tűnik, hogy 3-4 éven belül pénzcsere lesz Magyarországon. A 2020 utáni újabb EU-s büdzsé felhasználási szabályrendszerét persze lehet még úgy csavarni, hogy legyen benne anyagi ösztönző és jogi retorzió is, de mindezekről egyelőre lényegében semmilyen konkrét információnk nincs.
A kkv-k ipari digitalizációhoz (IPAR 4.0) kapcsolódó fejlesztéseinek támogatására 5 milliárdos keretösszegű pályázat biztosít forrást a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében. A támogatás alapfeltétele, hogy a vállalkozás az előminősítési eljárás keretében megszerzett minősítő tanúsítvánnyal rendelkezzen. Azt fontos kiemelni, hogy a minősített projekttervek nem részesülnek automatikusan támogatásban. A fontosabb tudnivalókat, teendőket és dátumokat alábbi cikkünkben foglaltuk össze.
A mai naptól nyújthatják be a támogatási kérelmeiket a Pest megyei települések önkormányzatai az egészségügyi alapellátást nyújtó intézményeik fejlesztésére - jelentette be Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. A rendelkezésre álló 4,8 milliárd forint támogatási keretből egyenként 10-200 millió forintos támogatásra pályázhatnak.
A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban közel 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési forrás érkezett Magyarországra, melyek egyik fő kedvezményezettje a kkv-szektor volt. A jövedelmezőbb vállalatok pályáznak szívesebben EU-s forrásra, és a jobban teljesítő vállalatok nagyobb eséllyel nyernek. A forrásokat a vállalkozások elsősorban kapacitásbővítésre használták fel, ami megmutatkozott többek között a létszám, a tárgyieszköz-állomány, illetve az árbevétel növekedésében. A források azonban nem javították a vállalatok termelékenységét.
Mivel idehaza gőzerővel zajlanak az EU-pályázatokhoz kapcsolódó kifizetések, de Brüsszelbe még nem küldött ki számlacsomagot kifizetés céljából a kormány, ezért likviditáshiány lépett fel egyes uniós programoknál, így összesen 700 milliárd forintos mozgástérnövelésről döntött a kormány egy minapi határozatban.
Mától igényelhetik a Pest megyei önkormányzatok a felszíni csapadékvíz-elvezetés létesítményeinek fejlesztésére és a települési vízgazdálkodás korszerűsítésének támogatására szánt vissza nem térítendő költségvetési forrást, melynek keretösszege 4 milliárd forint. A keretből egyenként 40-300 millió forintos támogatásra pályázhatnak a Pest megyei települések.
A kormány jól behúzta a kéziféket az uniós pénzek kifizetése terén, ugyanis az előző hónap több mint 500 milliárdos utalásához képest, júliusban csak 105 milliárdos összeget produkált - derül ki havi összesítőnkből. Ez a szám azt eredményezte, hogy az összes kifizetésszámláló 2638 milliárd forintra ugrott fel, azaz a 7 éves ciklusra szánt keret harmada (29,6%) már a nyertesek zsebében van. A megítélt támogatások aránya pedig már több mint 60 százalék. Már több mint 40 ezer nyertes örülhet közel 5500 milliárdnyi megítélt támogatásnak.
Több ezer magyarországi cég juthat összesen mintegy 200 milliárd forintnyi uniós támogatáshoz augusztus végén, szeptember elején, amikor lehull a lepel két slágerpályázat nyerteseiről - írja a vg.hu. Szeptember végén, október elején pedig indulhatnak a munkahelyi képzési pályázatok.
Súlyos hibákra bukkantak Magyarország legnagyobb keretközbeszerzésének eddigi lebonyolítása során az Európai Bizottság auditorai és ha nem sikerül kimagyarázni az ügyet, illetve ha Brüsszel nagyon ellenséges lesz végig velünk, akkor a Portfolio értelmezése szerint több ezermilliárd forintnyi EU-támogatásunk kifizetésének felfüggesztése is bekövetkezhet. Az biztos, hogy a kormány ezt nem fogja annyiban hagyni és már most látszik, hogy komoly (jogi) csata készül.
Igencsak megbontaná a visegrádi országok egységét az, ha az egyébként minden gazdasági feltételt teljesítő Csehország rövidesen úgy döntene, hogy elkezdi az eurózónába való belépés folyamatát. Tavasz óta elhangzott egy-két fontos jelzés ebbe az irányba és az ország közvéleményére nagy hatással bíró cseh jegybanknál is jöhetnek olyan személyi változások, amelyek a most még egyértelműen eurószkeptikus hangulatot elkezdhetik megváltoztatni. Saját helyzetértékelésünk és az Erste Bank minapi elemzése azonban mindezzel együtt is azt vázolja: nincs igazán esély arra, hogy 4 éven belül pénzt cseréljenek a csehek, hacsak nem veszik rá erre például Brüsszelből az országot. A Citi, a Societe Generale és a Nomura minapi cseh elemzései fel sem hozzák a pénzcsere témáját, így nagy lenne a meglepetés, ha a csehek mégis az euró mellett döntenének.
Egészen durva kijelentéseket tett a ma megjelent FAZ-interjúban az osztrák kancellár a magyar és lengyel kormány felé, amelyeknek az a lényege: mivel ezeket a "rezsimeket" belülről nem igazán lehet leváltani, ezért le kell vágni a 2020 utáni EU-pénzeiket, hogy így lehessen rábírni őket arra, lényegében meggyengíteni, hogy "betagozódjanak egy közös európai politikába". Az elmúlt napokban megszaporodtak a jövőbeli EU-támogatásokhoz kötődő üzengetések, illetve fenyegetések.
Az EU költségvetési biztosa úgy látja, hogy a nagy nettó befizető tagállamok készek lehetnek a brit kilépés miatt kieső összeg nagyjából felének a kipótlására 2020 után cserébe azért, hogy a jelenleginél több feltételhez kössék az uniós támogatások kifizetését - írja egy mai sajtóbeszélgetés alapján a Bruxinfo. Günther Öttinger közben úgy látja, hogy csaknem elkerülhetetlen a kohéziós és az agrártámogatások "elfogadható mértékű" csökkentése, és a cseh kollégája által ma szorgalmazott "árukapcsolásra" is nyitott. Utóbbi azt jelentené, hogy politikai feltételeket, például jogállamisági kritériumok meglétét, kötnék hozzá a 2020 utáni EU-s kifizetésekhez.
Egy júniusi brüsszeli vitaindító anyagban csak felvetésként szerepelt az az "árukapcsolás", hogy 2020 után össze kellene kötni a jogállamiság általános kritériumait az EU-támogatások kifizethetőségével, ma viszont elég egyértelműen emellett szállt síkra az Európai Bizottság jogi biztosa. Vera Jourovát nyugtalanítaná, ha olyan országoknak juttatnák az európai adófizetők pénzét, ahol nem működik a jogállam - számolt be a Bruxinfo. A lengyel igazságügyi törvények kapcsán Vera Jourová belengette, hogy ha az eddig tervezett átalakítások átmennének, akkor azzal kérdésessé válna a lengyeleknél születő bírósági döntések uniós elismerése. Ez pedig azt jelentené, hogy a 2020 utáni EU-pénzeiket kockáztatják a lengyelek, bár a cseh biztos ennyire direkten nyilván nem fogalmazhatott. Közben az is kiderült, hogy az EU költségvetési biztosa is támogatja ezt az árukapcsolást, illetve egy névtelen forrás utolsó kemény figyelmeztetést adott a lengyeleknek a bírósági törvény végrehajtása kapcsán:
Az elsőkörös pályázati döntéshozatalban már 16,5 milliárd forintnyi pályázati forrás felhasználásáról döntés született, ma pedig arról tartott sajtótájékoztatót a Komárom-Esztergom megyei önkormányzat elnöke, hogy egy újabb döntési körben ezúttal 2,3 milliárd forintnyi projektről született támogató határozat. Ez azt jelenti, hogy a megyének járó 26 milliárd forintos Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretből már 72%-ra döntés született, pontosabban a projektek megvalósítása mellett a megyei önkormányzat politikai elkötelezettséget is felvállalt, amelyre egy jogszabály kötelezi a települések vezetését.
Lassan indult el a mostani uniós ciklus pénzosztása, sok hónapos csúszások voltak döntéshozatalban, de közben az nagy érdem, hogy márciusig már a 7 éves keret 100%-ára meghirdette a kormány a pályázatokat, jövő tavaszig pedig az összes nyertest ki is hirdetik - ez a felemás kép rajzolódik ki a ciklus félidejénél készített körképünkből. A mintegy 9000 milliárd forintos teljes keret közel kétharmadára már megvannak a nyertesek, és közel harmadát már ki is fizették (jórészt előleg formájában) a nyerteseknek. Gőzerővel halad tehát az EU-pénzek elosztása, de most a piaci szakértők véleményére voltunk kíváncsiak, így mindenkinek ugyanazt az öt kérdés tettük fel, a beérkezett válaszokat pedig abs-sorrendben mutatjuk be.
Az uniós pályázatok tavaszi meghirdetési rohama után jelenleg 35 felhívásra lehet beadni támogatási igényeket a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban, amelyek teljes keretösszege több mint 850 milliárd forint. Néhánynál már a keretösszeg jelentős részére érkeztek be pályázatok, de számos olyan található alábbi összegzésünkben, amelyre még bőven van lekötetlen keret. Nem kell tehát aggódni, hogy lemaradnak a cégek a számukra kiírt sokféle forrásról, de azért érdemes résen lenni és az alábbi táblázatban található dátumokat fel kell jegyezni.
Németországnak többet kell költenie otthon gazdaságfejlesztésre és arra is fel kell készülnie, hogy többet fizessen be az EU közös kasszájába a britek távozása után, de azok a tagállamok, akik nem vesznek részt a menekültek arányos elosztásában, pénzügyi következményekkel kell számolniuk - ez volt az SPD kancellárjelöltjének, Martin Schulz vasárnapi kampánybeszédének fő üzenete, amelyben konkrétan nevesítette Magyarországot és Lengyelországot. A menekültválságbeli szolidaritás hiánya miatt Schulz már többször nyilvánosan bírálta Magyarországot, ma pedig belengette az EU újabb közös költségvetésének megvétózását is a szolidaritás hiánya esetére. Ezek miatt nem véletlen, hogy a minap Orbán Viktor kormányfő egy budapesti rendezvényen úgy fogalmazott: imádkozni kell Angela Merkel győzelméért. Merkel egyébként tegnap mondott szintén fontosakat az EU-s integráció témájában:
A tavalyi brit népszavazás és az idei holland és francia választási eredmények megváltoztatták az Európai Unióval kapcsolatos megítélésemet és megéri harcolni a még erősebb EU-ért - többek között ezeket jelentette ki egy szombati választási gyűlésen Angela Merkel német kancellár. Az EU melletti nagyon határozott kiállás időzítése nem véletlen: csütörtökön volt a közös német-francia kormányülés, amelyen fontos döntések születtek, ma vasárnap pedig Merkel fő kihívója mondja el az EU és Németország jövőjével kapcsolatos beszédét. Erről külön cikkünk:
A túlbonyolított pénzfelhasználási szabályok drasztikus leegyszerűsítését javasolja az Európai Bizottságnak a 2020-at követő kohéziós politikában a testület által felkért szakértőkből álló csoport - derült ki a napokban megjelent jelentésből. A következő ciklusban az Unió már csak a stratégiai beruházási prioritásokat és a kiadásokra vonatkozó elveket szabályozná. A szabályok egyszerűsítésével hatékonyabban lehetne fellépni a csalás és korrupció ellen.
A Bankmonitor videósorozata, a Pénzügyi fröccs az elmúlt hét érdekes történéseit, híreit dolgozza fel. Tarts velünk...
Korábbi cikkemben bemutattam, hogy nyilvános forrásokból, mit érdemes megnézni egy ingatlanon. Most pedig azt járom...
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
