gazdaságfejlesztés

Csepreghy: rosszak az előjelek, Brüsszel magyar politikai beavatkozásra készül

A fejlesztéspolitika sokkal többről szól, mint csak a rendelkezésre álló uniós és magyar költségvetési források célba juttatása, a versenyképesség javításának ezen felül további dimenziói is vannak - hangsúlyozta a mai Budapest Economic Forum konferencia nyitó előadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese ezzel együtt rámutatott, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus főbb előrehaladási számaiban mind a nyolc régiós országot tekintve az első helyen áll Magyarország, de egyúttal azt is hangsúlyozta: a kormány nem dőlhet hátra, a választásokig is még sok feladatot kell elvégezni.

Az előadás főbb üzenetei:

• "A bürokráciacsökkentés tekintetében a kormány egyik szeme sír, a másik nevet", de "az állami, gazdasági és társadalmi versenyképesség lényegében sínre van téve", így érdemes előrenézni.
• Olyan vitákra lehet számítani 2018 tavaszig, amelyek a magyar választásokat is érdemben befolyásolhatják. "Brüsszel a belpolitikába be akar avatkozni kötelezettségszegési eljárásokkal".
• Ami Emmanuel Macron javaslatából kirajzolódik, az korántsem rózsás kép a kelet-közép-európai régió számára
• A magyar kormány nem szeretné engedni, hogy a régió csak hátországa legyen a nyugat-európai országoknak és kemény vitákat vetített előre.

Fellélegezhet Magyarország? - 2021 végéig tarthat a Brexit átmeneti periódusa

A brit kormányzó Konzervatív Párt keddi konferenciáján több befolyásos miniszter is amellett érvelt, hogy a 2019. márciusi brit EU-kilépés után 2021 végéig tartson az átmeneti periódus, ami hosszabb, mint a kormányfő-aspiráns Boris Johnson külügyminiszter által lefektetett maximum 2 éves időszak - hívta fel a figyelmet ma reggeli összefoglalójában a Financial Times. Ha valóban 2021 végéig tartana a brit átmeneti időszak, az azt jelentené, hogy az egységes piachoz való hozzáférésért cserébe Nagy-Britannia 2021 végéig várhatóan hozzájárulna az EU közös költségvetéséhez is, így a 2014-2020-as EU-ciklusban nem lenne menetközben költségvetési lyuk és magyar forrásvesztés sem, sőt a várhatóan 2021-től induló újabb EU-ciklus első évére is lenne még brit befizetés.

Juncker: még korai a magyarok EU-pénzének elvonásáról beszélni

"Amíg a párbeszéd szakaszát nem zártuk le", helytelen lenne pénzügyi szankciókkal sújtani Lengyelországot és Magyarországot - hangsúlyozta a német Bildnek adott interjúban Jean-Claude Juncker az MTI tudósítása szerint.

Több tucat közép-magyarországi cégbe száll be tőkével a kormány

Budapesten és Pest megyében közel 50 ipari kis- és középvállalkozás versenyképességét kívánja erősíteni a szeptemberben elindított Irinyi II. Kockázati Tőkealap - tájékoztatott Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár. A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. által kezelt alap a nemzeti iparfejlesztési stratégiában, az Irinyi Terv kiemelt ágazataiban működő, hosszú távú növekedésre képes ipari cégeket fogja támogatni tőkebefektetéssel. A tőkealap teljes futamideje 15 év, ez alatt a kihelyezhető 8 milliárd forint mellett a sikeres kilépésekből visszaforgó összegeket is újra befektetheti.

Több ezren futhatnak bele a pofonba, ha ezeket elrontják

Nem egyszerű a közbeszerzés világa, hiszen rengeteg, különféle beszerzés zajlik országszerte, melyeknél kulcsfontosságú a becsült érték, hiszen az ajánlatkérők ez alapján dönthetik el, hogy kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatniuk, és azt is, hogy melyik eljárásrend szabályait alkalmazzák. Hiszen ha nem a jó eljárásrendet választják ki, akkor jogszabálysértést követnek el. Ennek apropóján dolgoztuk fel és foglaltuk össze a becsült érték számításáról, a részekre bontás tilalmáról és a beszerzési igények mesterséges egyesítéséről szóló útmutatót, illetve az ehhez kapcsolódó példatárat. Az útmutató felhívja a figyelmet arra, hogy tilos a közbeszerzési kötelezettség vagy a szigorúbban szabályozott uniós eljárásrend alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani.

Évtizedes tabunak menne neki Macron, aggódhat Magyarország

Kitartott az eddig is szorgalmazott kétsebességes Európa modellje mellett keddi beszédében Emmanuel Macron francia államfő, de közben számos új javaslatot is "bedobott" az Európa jövőjéről szóló gondolkodásba. 2024-re például teljesen egységesítené a német és francia piacot a vállalati adó- és jogszabályok segítségével, közben egységes európai társasági adósávot és ehhez kötött EU-pénzeket is akar, ami a magyar adóelőnyt akár meg is szüntetné, ráadásul sok évtizedes francia tabut megdöntve megváltoztatná a túlzottan bőkezű és nem hatékony uniós agrártámogatási rendszert is. Utóbbi kifejezetten fontos és egyúttal nyugtalanító jelzés a magyar kormányzati agrárstratégia számára is, amely eddig arra épített, hogy a francia agrárlobbi majd "úgyis kikaparja a gesztenyét" például a minél magasabb szinten megmaradó közvetlen (földalapú) támogatási rendszer érdekében.

Nagy csatára készül Lázár János

A földtörvény kapcsán komoly csatára számít a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti meghallgatásán mondta ezt a Magyar Idők szerint.

Még tíz év múlva se lenne eurónk, de kutyaszorítóba kerülhet a kormány

Egyelőre nem látunk érdemi esélyt arra, hogy tíz éven belül belép az eurózónába Magyarország és Lengyelország, de a 2020 utáni EU-pénzek döntő része csak a fizetési övezet tagjainak lesz elérhető, így a nagy kép gyorsan megváltozhat és ez nyugtalanságot okoz a régió fővárosaiban - fejti ki meglátását Peter Attard Montalto. A Nomura londoni elemzője szerint az idegesség érthető, hiszen igencsak kellemetlen helyzet elé néznek a régiós kormányok az EU-pénzek, a jogállamiság, a pénzcsere, és az azzal kapcsolatos társadalmi támogatottság "négyszögében". Arra számít azonban, hogy a 2018-as magyar parlamenti választások után enyhül majd a kormány és az EU viszonya, de ezzel együtt is úgy gondolja, hogy a bolgárok és a horvátok előttünk fogják bevezetni az eurót.

Van olyan EU-pénz, amit nem a kormánytól kapunk

Ugrásszerűen megnőtt a beadott és nyertes pályázatok száma a közvetlenül pályázható európai uniós programokon az elmúlt két évben - mondta a Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (MKF) ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.

Megszólalt a bennfentes: nem kell félni, hogy gyors euróbevezetést akar Brüsszel

Az Európai Bizottság elnöke a múlt heti beszédében nem a következő év(ek), hanem a következő évtizedek nagy feladatairól beszélt, így sokan tévesen értelmezték, hogy az eurózóna néhány éven belüli bővítését akarná - hangsúlyozta az Eurócsoport előkészítő testületének nagy befolyású osztrák elnöke.

Szaporodnak a vészjelek a magyar EU-pénzeknél is - Megfontolandó az euró

Az, hogy a múlt heti Juncker-beszédben egy szó sem esett az uniós kohéziós politika jövőjéről, még inkább erősíti azt a kilátást, hogy az ilyen célokra szánt pénzek aránya csökkenni fog a 2020 utáni EU-büdzsében és a cégeknek juttatott vissza nem térítendő támogatások felől a kifinomultabb pénzfelhasználási módszerek felé fog eltolódni a rendszer - hívta fel a figyelmet kedd esti előadásában Andor László. Az Európai Bizottság volt magyar uniós biztosa, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szerint sokan félreértik, hogy a német-francia közeledésből valamiféle föderációs ugrás fog bekövetkezni néhány éven belül. A magyarországi euróbevezetés kapcsán pedig azt mondta: a fizetési övezetbe később belépett régiós országok példái biztatóak, főként a szlovákoké, így ezen Magyarországnak is érdemes elgondolkodnia.

A kormány szerint Merkel zsarol - Nem sietünk az euróbevezetéssel

Politikai zsarolásnak tekinti a magyar kormány nemzetközi szóvivője Angela Merkel német kancellár hétvégi nyilatkozatát, amely a 2020 utáni uniós támogatás kifizetések megvonását, vagy csökkentését helyezte kilátásba a kvótadöntés végrehajtásának megtagadására hivatkozva - jelezte a hétfőn Brüsszelben járó Kovács Zoltán. A szóvivő szerint a 2020 utáni következő uniós keretköltségvetésről szóló bármilyen döntésnek a tagállamok konszenzusán kell alapulnia és azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak még sok a tennivalója, mielőtt csatlakozna az eurózónához.

Merkel pénzügyi retorzióval fenyegeti Magyarországot, Szijjártó visszaszólt

Nem marad következmények nélkül az európai uniós tagállamok közötti szolidaritás megtagadása a 2020 utáni uniós támogatásokról szóló tárgyalások során - mondta Angela Merkel német kancellár szombati lapinterjúkban a menekültek tagországok közötti elosztásával kapcsolatban. Az üzenet után néhány órával Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy Magyarország igenis szolidáris a menekültügyben, és az EU-támogatási rendszer végülis mind a német cégeknek, mind Magyarországnak előnyösnek.

Hatszor akkora EU-s hitelt kérnek a cégek - Rövidesen elfogy a pénz

Az előző uniós ciklushoz képest a mostaniban átlagosan hatszor akkora összegű EU-s pályázati hitelt igényelnek a magyarországi kis- és középvállalkozások, így a rendelkezésre álló keretek rövidesen kimerülhetnek - derült ki abból a prezentációból, amelyet Dr. Nyikos Györgyi egyetemi docens, a Magyar Fejlesztési Bank EU Kompetencia Központjának vezetője mutatott be a múlt heti Közgazdász Vándorgyűlésen. Az adatok alapján egyúttal az is felmerül, hogy módosítani kell a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot, mert a megugró hitelméret miatt nem tudnak annyi cégnek forrást nyújtani a magyar hatóságok, mint amennyit 2023 év végéig vállaltak.

Nem tart a Brexit miatti nagy forrásvesztéstől 2020-ig a magyar kormány (2.)

Erősen bízunk benne, hogy idővel a britek is belátják, hogy a 2014-2020-as ciklusra előre vállalt befizetéseiket a ciklus végéig, azaz a 2019. márciusi kilépés után is teljesíteniük kell, így a magyar kormány arra számít, hogy a Brexit mellett is el tudja hozni Magyarország az előre megállapított 7 éves keretösszeget - jelezték a Közgazdász-vándorgyűlésen a Miniszterelnökség vezetői a Portfolio kérdésére.

Hatalmas veszteség érheti Magyarországot a mai brit húzás miatt!

Egy korábban már belengetett, aztán háttérbe szorult, Magyarország számára is jelentős uniós forrásvesztéssel fenyegető forgatókönyv derült ki a ma befejeződött harmadik EU-brit kilépési tárgyalási forduló sajtótájékoztatóján. Ennek lényege, hogy a britek csak 2019. március végéig, a brit kilépés dátumáig hajlandók befizetni azt az uniós tagdíjat, amit egyébként korábban a 2014-2020-as ciklus teljes időhosszára vállaltak. Az EU főtárgyalója is láthatóan ingerülten tartotta a sajtótájékoztatót - számolt be az eseményekről a Bruxinfo. Az eseményen egyébként úgy tűnt, hogy a két fél teljesen más filmet néz:

Brüsszel már a kiküldött számláink 90%-át kifizette

Eddig a magyar hatóságok összesen 596 millió eurónyi, EU-pályázatokhoz kapcsolódó (teljesítési alapú) számlát küldtek ki az Európai Bizottságnak a 2014-2020-as ciklus terhére, amelyből eddig összesen 542 millió eurónyit, azaz mintegy 90%-nyit ki is fizetett - derül a Miniszterelnökség és az Európai Bizottság egybehangzó adataiból. Ma jelentett be a kormány egy újabb kifizetési kérelmet 400 millió eurós összegben, de ennek valójában nincs köze az EU-pályázatok világához.