Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Audi Hungária 30 éves jubileumi rendezvényén és új elektromotor-gyáregységének termelésindításán vett részt, Győrben. A tárcavezető elmondta, hogy a kormány célja az, hogy 2030-ra megduplázódjon a külföldi működőtőke állománya (FDI).
A híreket követve könnyen azt hihetnénk, hogy a világ szétesik: gondoljunk a klímaváltozásra, a politikai megosztottságra, az államcsínyekre, a világjárványra, Oroszország Ukrajna elleni könyörtelen háborújára, a Hamász igazolhatatlan gyilkosságaira és a közel-keleti helyzet széles körű erőszak felé tolódására. Mielőtt pánikba esnénk, érdemes egy kicsit hátrébb lépni, hogy megfelelő perspektívából szemléljük a jelenlegi helyzetet. A média által gerjesztett félelem demoralizál bennünket – különösen, ha fiatalok vagyunk –, és szörnyű politikai döntéseket vált ki azáltal, hogy blokkolja a dolgok jobbá tételére vonatkozó képességünket.
Az energiatermelés és -felhasználás megváltozásának egyik meghatározó mozgatórugója a környezetileg tisztább technológiákra való váltás szükségessége, amelyet a villamosenergia-felhasználás gyors növekedése jellemez. Ehhez egyre nagyobb szükség lesz biztonságos, hosszú távon és mindenki számára jól hozzáférhető energiatárolási technológiákra. Ebből szempontból az akkumulátorok kézenfekvő megoldásnak számítanak, amelyek az energiatárolás terén a mindennapi életünkben mára szinte egyeduralkodóvá váltak. A jövő pedig elvezethet az Enernet (az internetet és az energiafelhasználást ötvöző új, XXI. századi technológia) korszakába, ahol a dolgok internetének világa találkozhat a dolgok akkumulátorának világával.
Már meghallgatható a Telepesek, a Portfolio hatrészes podcast sorozatának harmadik epizódja. A sorozat arra a kérdésre keresi a választ: miért épp Kínában lett különösen sikeres a 2013 és 2017 között élő magyar letelepedési kötvényprogram. A harmadik részben Kai – podcastünk főhősének – társadalmi felemelkedését mutatjuk be az elképesztően kompetitív kínai oktatási rendszer, a gyilkos munkaerőpiaci tempó és a kínai középosztályra jellemző involúciós folyamatok segítségével.
Egyre népszerűbb a K&H mesterséges intelligenciája, a Kate nevű program, amelynek használatával befektetési tanácsokat is kaphatunk, de akár utasításokat is adhatunk neki. A pénzintézet folyamatosan dolgozik a robot fejlesztésén, a jövőben Magyarországon egyre több funkció várható.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy milyen hatást gyakorolhat a magyar termelékenységre, ha megvalósulnak a tervezett akkumulátorgyárak, és milyen irányt vehet a magyar gazdaság, ha ezeket az üzemeket domináns helyzetbe hozzák. A témával kapcsolatban vendégünk volt Madár István, a Portolio vezető makrogazdasági elemzője. A második részben azt jártuk körül, hogy milyen változások zajlanak a hazai ingatlanpiacon, erről Futó Pétert, a Portfolio ingatlanügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük.
Megerősítette a közös szándékot Oroszország és Kína szuverenitásának megvédésére, és egy igazságosabb, többpólusú világrend közös építésére Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője és Ma Csao-hszü kínai külügyminiszter-helyettes csütörtöki moszkvai találkozóján - közölte az orosz külügyminisztérium.
Nem teljesítenek jól a román cégek az ESG-adatok jelentésében, derül ki a Global ESG Monitor nevű kutatócég erre vonatkozó jelentéséből – írja a Romania-Insider.com.
Az M1 Abrams harckocsi újabb típusváltozatát, az M1A2-est küldi az Egyesült Államok az ukrán haderőnek – jelentette be a Biden-kormány védelmi minisztériuma.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán védelmébe vette azt a nemrég elfogadott vitatott törvényt, amelynek alapján a jövőben három évig terjedő börtönnel sújthatják a hamis információkat terjesztő újságírókat és közösségi médiafelhasználókat.
Szinte semmi sem fejleszti olyan gyorsan és hatékonyan a legkisebbek agyát, mint a társasjáték, arról nem is beszélve, hogy teszi mindezt játékos formában, miközben még szórakoznak is a gyerekek. Nem csoda, hogy mára milliárdos iparág épült a táblajátékok köré, népszerűségük folyamatosan nő.
A 4iG távközlési portfóliójának és az Antenna Hungáriának egyesítésével lezárult az a transzformációs folyamat, amelynek eredményeként a vonatkozó sajtóközlemény alapján a 4iG informatikai rendszerintegrátor vállalatból nemzetközi infokommunikációs vállalatcsoporttá alakult. A 4iG igazgatósága megkezdi távközlési vállalatainak integrációját, amelynek célja a csoporton belüli együttműködések kiaknázása, az üzleti működés összehangolása, a szinergiák kihasználása és a társaságok konszolidációja.
Az uniós felzárkóztatási politikának vannak kimutatható sikerei, de ha megkapargatjuk a felszínt, akkor bizony azt is látjuk, hogy az elmúlt két évtized jelentős részében fejlődési csapdában volt Magyarország, sőt a visegrádi országok régióinak nagy része és Románia, Horvátország, illetve Bulgária egésze is – derült ki az Európai Bizottság által minap kiadott nyolcadik kohéziós politikai jelentésből. Ebben a dél-dunántúli régió a fejlődési csapda szempontjából nagyon kedvezőtlen színkódot kapott, és Közép-Magyarország is kilógott a térségből, de míg előbbire a kormány által tervezett hatalmas pénzeső, utóbbira Budapest és Pest megye közigazgatási szétválasztása (és az abból Pest megyének várható pénzeső) jelentheti az egyik kiutat, amellett, hogy az innováció, a foglalkoztatás, a zöld és digitális átállás terén is sok feladat vár még az országra.
A hosszú távú gazdasági növekedés legfőbb tényezői a technológiai fejlődés és a tudás felhalmozása, amelyekhez a gazdasági szereplők közötti együttműködés érdemben hozzájárul. Az együttműködésben résztvevők információkat osztanak meg egymással és ezáltal beindul egy tanulási folyamat, amely végső soron hatékonyabb termelési folyamatokhoz vezet. A témához köthető újabb szakirodalom azt hangsúlyozza, hogy a térbeli közelségből fakadó tudás-terjedés mellett (részben annak alapjaként) fontos tényező a szereplők közötti „valódi kapcsolatok” kialakulása, például kutatási együttműködési projekteken keresztül. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy az egyes európai és magyar régiók milyen intézményeken keresztül férnek hozzá a régión kívüli tudáshoz, illetve a régiókon belül mely intézmények között alakultak ki intenzívebb kapcsolatok.
Durván napi 300 milliárd email csapódik be az emberek postaládájába, aminek a nagy része szemét. Az instant messaging forradalmat simán túlélte az őskövület email, és máig talán a legfontosabb pozíciót foglalja el a munkahelyi interakciókban. Keveset beszélünk róla és kevesen kutatják, pedig a fellelhető vizsgálatok szerint a folyamatos emailezés egy nagyon káros gyakorlat, ami nem csak a produktivitásunkat vágja tönkre, hanem még stresszt is okoz. Érdemes ezzel tisztában lenni és megpróbálni kialakítani egy számunkra ideális stratégiát, amiben limitált időközönként dolgozzuk fel a kötelező emaileket. Ebben a cikkben a téma körebejárása után megpróbálunk még néhány praktikus tanáccsal is szolgálni.
Orbán Krisztián és Zsiday Viktor is egyetértettek abban, hogy Magyarország EU-tagságának nincs alternatívája, a gazdasági fejlődésünkhöz elengedhetetlen, hogy az EU tagjai legyünk.
Az Összkép 2020. októberi cikkében bemutatott adatok azt mutatták, hogy Magyarország gazdasága kiemelkedően jól teljesített az elmúlt egy évszázadban, a cikket pedig mi is átvettük. Az adatbázist viszont frissítette azóta a világ vezető gazdaságtörténeti központja, a Maddison Project, így a portál korábbi fő állítása, hogy a magyar gazdaság az átlagnál jobban erősödött 1920 óta, már nem igaz. Akkor mi is történt 1920 óta? - veti fel a kérdést a lap.
A versenyképesség szoros kapcsolatban áll a gazdaság fejlettséggel, mert egyrészt előrejelzi annak várható jövőbeni alakulását, másfelől segít megérteni a jelenbeli fejlettség okait. E kapcsolat azonban nem lineáris. Az MNB Versenyképességi indexét és a gazdasági fejlettséget egyidejűleg vizsgálva az Európai Unióban öt, egymástól jól elkülöníthető országcsoport azonosítható, amelyek között a távolság nem egyenletes. Minél inkább meg kívánja közelíteni a magyar gazdaság fejlettsége a fejlett országokat, annál nagyobb erőfeszítésre van szükség a versenyképesség javulásában. A tartós és egyenletes felzárkózás tehát teljes versenyképességi fordulatot igényel.
Múlt év végén nagy szakmai figyelmet kapott az a felfedezés, miszerint Magyarország vállalkozásainak fejlődési üteme az elmúlt három évben ötször gyorsabb volt, mint az uniós átlag. Az elmúlt évek gyors fejlődésének köszönhetően cégeink ledolgozták lemaradásukat a visegrádi országokhoz képest. A fejlődés azért óriási meglepetés, mert abban korábban erős konszenzus volt a közgazdászok között, hogy a hazai fejlődés egyik legfontosabb gátja a magyar cégek (különösen a kkv-k) makacs és óriási termelékenységi lemaradása. Szepesi Balázs és Pogácsás Péter a meglepő adatok ismertetése után annak járt utána, hogy mi lehet az oka a hirtelen javulásnak.