Miután a bolgár pénzügyminiszter arra utalt, hogy az orosz Lukoil eladhatja a tulajdonában álló Neftohim finomítót, az orosz cég cáfolta ezt csütörtöki közleményében. A téma azért érdekes, mert kihat a magyar gázszállításokra is, hiszen ahogy írtuk: a bolgárok részben azért emelték meg durván gáztranzit díját, hogy az oroszokat kiszorítsák a finomítóból.
Igencsak nagy mozgásokkal teltek az utóbbi hetek a gázpiacon, miután előbb a Balticconector vezeték kiesése, majd az izraeli konfliktus aggasztotta a piaci szereplőket. Ezt követően azonban egyfajta noramlizálódás indult el a piacon, és ismét eltávolodni látszik a jegyzés a múlt héten látott 50 euró körüli árszintektől.
Megkezdődött a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. 2 MW teljesítményű naperőműparkjának a kivitelezése. A mintegy 11 millió eurós beruházási programnak köszönhetően a tápiószelei gyáregység energiaszükségletének jelentős részét napenergia fogja biztosítani 2024 második negyedévétől – közölte a vállalat.
Közzétette legfrissebb elemzését az Alteót követő Kalliwoda szakértője, aki a vállalat előtt álló nehézségek és lehetőségek részletezése mellett kifejezetten magas célárat határozott meg a részvényre vonatkozóan.
Magyarország azért tartózkodott egyetlen tagállamként kedden az Energia Tanács ülésén az árampiac szerkezeti átalakításáról szóló döntéskor, mert az „veszélyezteti a magyar rezsicsökkentési intézkedést, és csorbítja a tagállami hatásköröket” – indokolta meg Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a döntést Facecook-oldalán. Steiner személyesen vett részt az ülésen.
„Magyarország barátságtalan lépésként értékeli, hogy Szófia az orosz gáz tranzitdíjának megemelését jelentette be. A bolgár intézkedés a magyar gazdaságra, a magyar ellátásbiztonságra nézve is kockázatokat rejthet magában” – ezt posztolta ki Steiner Attila energiaügyi államtitkár szerdán az Energia Tanács ülése után, amire ráerősített a tárca a hivatalos Facebook-oldalán is.
Mi is bűnösök vagyunk azzal, hogy orosz gázt továbbítunk Bulgárián keresztül, és azért vezetjük be a jelentős „energia-hozzájárulást”, hogy egy kicsit fájjon a Gazpromnak, miközben arra kényszerítjük Szerbiát és Magyarországot, hogy másfelé tekintsenek – ezt mondta az ügyre rálátó névtelen forrás a Financial Timesnak. A téma nagyon összetett, és számos forgatókönyv azonosítható, amelyek közül egyesek a Magyarországra érkező orosz gázszállítást is érinthetik.
Nagy fejlődés előtt áll Magyarországon is a rugalmassági aggregációs piac, amely segíti a villamosenergia hálózat stabilitását, és mérsékli a kiegyenlítési szolgáltatások árait, így „a villanyszámlákban is tükröződni fog”, mert „az emberek kevesebbet fognak fizetni a villamos energiáért” – hangsúlyozta a cseh hátterű Nano Energies ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban. Stanislav Chvála rámutatott, hogy minden olyan eszközt díjmentesen lehet csatlakoztatni egy virtuális erőműhöz, amely képes időben eltolni a villamosenergia termelését, vagy fogyasztását, így a rugalmasság biztosításával a tulajdonosok nemcsak költséget takaríthatnak meg, hanem „akár extra bevételre is szert tehetnek” anélkül, hogy a csatlakoztatott eszközök működését korlátozni kellene. A szakértővel a magyar piacra lépés első közel egy évének tapasztalatairól, a szabályozási keretekről, a piac fejlődésének főbb irányairól, és a régiós tapasztalatokról is beszélgettünk. A Nano Energies magyarországi tevékenysége kapcsán rögzítette: „célunk, hogy óránként több tíz megawattnyi rugalmasságot tudjunk felajánlani, elsősorban az áramot fogyasztó eszközökön keresztül.”
Megszületett kedd este az uniós tagállamok közötti megállapodás a villamosenergia-piaci reform főbb kereteiről. Ezt a német–francia alku tette lehetővé, amivel mindkét nagy tagállam elért számára fontos eredményeket. Mindez lényeges következményekkel jár az atomerőművek és az új megújuló energiás kapacitások állami támogatási lehetőségeire. A keddi megállapodást 26 tagállam támogatta, egyedül Magyarország tartózkodott a spanyol soros elnökség vezetőjének nyilatkozata szerint.
A Gazprom kínai vezetékes gázexportja hamarosan elérheti a Nyugat-Európába irányuló szállítások szintjét - jelentette ki Alekszej Miller, a Gazprom vezetője az Rosszija-1 tévécsatornán szerdán.
A világ energiafogyasztása és az energiaszektor karbonkibocsátása tovább növekszik 2050-ig, mivel a globális népesség és gazdaság növekedése kioltja az energiahatékonyság javulásának és a tiszta technológiák terjedésének hatásait - áll az Egyesült Államok Energiainformációs Ügynökségének (EIA) jelenlegi trendeken és érvényben lévő szakpolitikákon alapuló elemzésében. E szerint bár az elektromos járművek értékesítései tovább emelkednek, nem tudják majd kiszorítani a benzines és dízeles járműveket, mivel a folyamat a következőkben lassulni fog.
Szerda reggel ismét emelkedik az olajár, miután a vártnál nagyobb mértékben csökkentek az amerikai nyersolajkészletek, valamint az izareli konfliktus is további aggodalmakat szül a piacokon az igencsak szűkös kínálat miatt - írja a CNBC.
Magyarország nem tudja támogatni a villamosenergia-piac szerkezetének átalakítására vonatkozó uniós javaslatot, az ugyanis veszélyezteti a magyar rezsicsökkentési intézkedést, és csorbítja a tagállami hatásköröket - jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára Luxembourgban kedden.
A klímaváltozás elleni harc fókuszában jelenleg a megelőzés, a mitigáció szerepel döntő súllyal, de csak a kommunikációban, a gyakorlatban szinte semmit nem tesz a világ azért, hogy a felmelegedést megpróbáljuk lassítani – ezt állították a szakértők a Budapest Economic Forum kerekasztal-beszélgetésén. Abban viszont már nem volt egyetértés köztük, hogy a felmelegedést képesek lehetünk-e még lelassítani, és abban sem, hogy egyéni, vagy globális szinten kell kezelni a válságot.
Vége azoknak az időknek, amikor alacsony kamatok és infláció mellett magas volt a növekedés, és most a költségvetésnek sincs tere a gazdaság élénkítésére, emiatt a korábbi évekbe látott 5% körüli növekedés sem reális már - mondták el a közgazdászok a Portfolio Budapest Economic Forumán. A konferencián a magyar munkaerőpiac kilátásairól is szó volt, ahol a beszélgetésben részt vevők egyetértettek azzal, hogy a magyar munkavállalók helyzete a magas nominális béremelkedés ellenére sokat romlott az elmúlt 1-2 évben, és abban is egyetértés mutatkozott, hogy a munkaerőhiány problémáját nem lehet egyhamar orvosolni. Az egyik panelbeszélgetésen szó volt a globális kilátásokról, és itt sem volt rózsás a hangulat: a nagygazdaságokban csak lassú helyreállás várható, miközben jelentős a kockázata egy újabb ársokknak. Ha ez megtörténik, annak súlyos következményei lesznek.
Dübörög a világban a zöld átállás és a közlekedés elektrifikációja, amelyből Magyarország is alaposan kiveszi a részét, egyrészt a hazai autógyárak, másrészt az itthoni akkumulátoripari törekvések révén. Ugyan utóbbi keserű mellékízt kapott - részben a téma átpolitizálódása miatt -, abban nem lehet kérdés, hogy a Magyarországra érkező akkumulátorgyárak a technológia csúcsát képviselik. A határok viszont folyamatosan kitolódnak, az ágazat gyors fejlődésével egymás után jelennek meg az új technológiai megoldások. Ezekről az akkumulátoripari megatrendekről, a legújabb fejlesztésekről, és hazai helyeztől kérdeztük Kun Róbertet, a Természettudományi Kutatóközpont (TTK), Anyag- és Környezetkémiai Intézet, Szilárdtest Energiatárolók Kutatócsoportjának vezetőjét.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója adott elő a Portfolio által rendezett Budapest Economic Forum 2023 konferencián. A vezető Európa helyzetéről beszélt a kialakulóban lévő kétpólusú világrendszerben: elmondta, hogy szerinte milyen hozzáállásra és lépésekre lenne ahhoz szükség az iparban, hogy ne szakadjon el látványosan a kontinens a világ versenyképes országaitól. Emellett a zöld átállásra is kitért a vezető, amit egy bár szinte lehetetlen, de mindenképpen szükségesen elvégzendő feladatnak nevezett.
Nyugat-Európában nem látszanak veszélyei az ár-bér spirálnak, de Kelet-Európában nem lehet elhanyagolni ennek a nem kívánatos jelenségnek a veszélyét – mondta Laura Papi, az IMF európai igazgató-helyettese a Budapest Economic Forumon. Papi az európai növekedési kilátásokról is beszélt, amelyek az IMF szerint nem túl fényesek, de a zöld átállás hosszú távon támogathatja az európai növekedést. Rövid távon viszont komoly költségekkel jár majd. Emellett óvatosan kritizálta az európai kormányok fiskális politikáját, szerinte ugyanis azok nem hatékony támogatásokra fókuszálnak, miközben az emelkedő hozamkörnyezetben jobban oda kéne figyelniük a fiskális fegyelmezettségre.
Az idei első három negyedévben 11,8 százalékkal kevesebb motorbenzin és 21,1 százalékkal kevesebb gázolaj fogyott Magyarországon, mint az előző év azonos időszakában, az üzemanyagfogyasztás így átlagosan 17,7 százalékkal csökkent a tavalyi első három negyedévhez képest - tette közzé honlapján a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) hétfőn.