Miközben a világgazdaság a koronavírus-válság negatív hatásait nyögi, a szupergazdagok pénzét kezelő svájci bankároknak ez az időszak a nagy pénzszerzésekről szólt – számol be a hírről a Financial Times.
Joe Biden gazdaságpolitikai programját sok kritika éri a jelentős adóemelések miatt, míg Donald Trump adócsökkentéseit általában a növekedéspárti gazdaságpolitikával azonosítják. Az UniCredit számításai szerint viszont ezt a képet végleg ki kell vernünk a fejünkből, mert Joe Biden költségvetési expanziója akkora lökést adna az amerikai gazdaságnak, amelyhez Trump további adócsökkentéseinek hatásai messze nem érnek fel.
Ezermilliárd euróhoz közeli szintre emelkedhet a 19 euróövezeti ország idei együtt költségvetési hiánya a koronavírus-járvány miatt megugrott kiadások miatt - írja a Financial Times hétfői számában.
Amerika november 3-án elnököt választ, és a piacpárti Donald Trumppal szemben az egyre inkább balra tolódó demokrata párt Joe Bident jelölte elnöknek. Biden programja szemmel láthatóan baloldali, Trump ezért sokszor szocialistának láttatja őt, összemosva az egyébként centrista jelöltet a párt balszárnyával, valamint olyan, markánsan baloldali politikusokkal, mint Bernie Sanders (aki nem is tagja a Demokrata Pártnak). Bidennek markáns tervei vannak a pénzügyi piacok szabályozására is, amelyekkel nem a lazítás irányába mozdulna el. Valóban van okuk félelemre a vállalatvezetőknek, alapkezelőknek és a vagyonos rétegnek? A helyzet nem ennyire egyértelmű.
A Trump adminisztráció első három évében kis mértékben csökkent a szegények és gazdagok közötti jövedelmi egyenlőtlenség, mivel a növekvő jövedelmek és a csökkenő munkanélküliségi ráta segített a szegényebb osztályok felzárkózásában – derül ki a Fed frissen közzétett adataiból.
1,15 milliárd dollár értékű programot indít a Citigroup azzal a céllal, hogy szűkítse az Egyesült Államok különféle rasszai közt tapasztalható vagyonbeli különbséget - írja a CNN.
Az elmúlt 10 évben egyszer sem lehetett látni olyan vagyonnövekedést a világban, mint tavaly, a piacok jó teljesítménye a friss pénzeket is bevonzotta. Idén azonban a koronavírus elterjedése egy teljesen más képet fest: felerősödött az elszegényedés, milliók kerültek mélyszegénységbe. Bár a háztartások globális vagyona a második negyedévben valamelyest kiheverte a tavaszi koronavírus-sokkot, Magyarországon visszaesés várható idén a megtakarításokban – derül ki az Allianz friss tanulmányából.
A Föld népességének leggazdagabbjai több mint kétszer annyi klímakárosító szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, mint az emberiség szegényebb része - állapította meg az Oxfam nemzetközi civil szervezet jelentésében, melyet az ENSZ-közgyűlés 75. ülésszakának kedden kezdődő általános vitája előtt mutatott be.
A gazdasági fejlődés fő motorja az innováció (legfőképp a technológiai innováció). Ugyanakkor az újdonságok generálása és adaptálása is a nagyvárosokban koncentrálódik, ezért a földrajzi régiók közötti egyenlőtlenségekhez vezet, ami hosszú távon károsan hat egy ország fejlődésére, mert sokan nem tudnak bekapcsolódni az innovációs folyamatba. Az innovatív gazdaság kialakítása és erősítése ezért régiókra szabott állami beavatkozást kíván. A regionális tudomány módszertanának segítségével mutatunk rá arra, hogy a helyi társadalom, és a régió gazdaságának adottságai hazánkban is hangsúlyozottan fontosak az innovációpolitika számára. Az innovatív fejlődés kulcstényezői, például a vállalkozókészség vagy az újdonságokra való nyitottság mélyen a helyi társadalom kultúrájában, hagyományaiban gyökereznek. A magyar régiók innováción alapuló fejlődése csak lassan érhető el, és a helyi történetek ismerete szükséges hozzá.
Az amerikai statisztikai hivatal friss adatai szerint az elmúlt évtized gazdasági fellendüléséből minden amerikai profitált, de a gazdagok tudták a legtöbbet kihozni belőle – írja a Bloomberg.
Nagyvonalú ígéretekkel és milliárdos kártalanítással próbálja visszafordítani azt a gazdasági katasztrófát Zimbabwe kormánya, amit a 2000-es évek „gyorsított földreformja” okozott. Afrika egykor szinte legélhetőbb országa ma már a világ egyik legszegényebbje: a lakosság 70%-a mélyszegénységben él, az ország több mint fele éhezik, a munkanélküliség szinte felbecsülhetetlenül magas. A történelem legdurvább hiperinflációját végigszenvedő ország kormánya most 3,5 milliárd dollárból kártalanítaná azokat a fehér telepeseket, akiket a „földreform” ideje alatt elüldöztek, de ez önmagában aligha varázsolja vissza „Afrika kenyereskosarát” régi pompájába.
Gyakran a rendkívül gazdag és kiváltságos közösségek csak néhány méterre vannak a nyomorúságos körülményektől, a kunyhóktól és bádogházaktól. Mégis van, hogy nehéz a földről látni, hogy valójában mekkora szakadék van az egyes csoportok életkörülményei között. Több száz méter magasból viszont már megjelennek azok a hihetetlen társadalmi egyenlőtlenségek, amit Johnny Miller fotós az "Egyenlőtlen helyek" című képsorozatában meg akart mutatni a világ számára.
Joe Biden immár hivatalosan is a demokraták jelöltje a novemberi elnökválasztáson, és a felmérések szerint sima győzelmet arathat Donald Trump felett. Biden gazdaságpolitikai programja kifejezetten baloldali: nagyvállalati adóemeléseket, magasabb állami újraelosztást, szigorúbb munkajogi szabályokat ígér, utóbbiakat a nemzetközi kereskedelemben is elvárná. Elsőre meglepőnek tűnik, de a Biden-program egyértelműen protekcionalista, az állami vásárlások során az amerikai termékeket részesítené előnyben, az ellátási láncokat pedig hazahozná a fejletlen országokból, és erre buzdítaná kereskedelmi partnereit is. Ha a program ígéretei teljesülnének, akkor Amerikának ritkán látott szociáldemokrata vezetése lenne, ezt azonban nem vehetjük előre készpénznek - a vállalások baloldali elemeit kompromisszumok eredményeképp vette át az egyébként centrista Biden, és a hangzatos baloldali elemek mellett kifejezetten kevés a konkrétum.
Ha valamit, hát ezt meg lehet állapítani az elmúlt évszázad nagyobb járványairól: minden esetben növelték a vagyoni egyenlőtlenségeket. Az IMF és Világgazdasági Fórum is azt becsüli, hogy a mostani koronavírus-járvány sosem látott szegénységet hozhat a világban, mindeközben pedig maréknyi ember vagyona rekord szinteken mozog.
Az eddig véltnél régebben léteztek komoly vagyoni egyenlőtlenségek - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport egy 6600 éves lengyelországi temetkezési hely leletei alapján. Amerikai, svéd és lengyel tudósok egy csoportja az Antiquity című szaklapban számolt be az ősi temetőben talált csontok és más leletek vizsgálatának eredményeiről.
Mindenki ünnepel: sikerült elfogadni az Európai Unió elkövetkező hét éves ciklusára vonatkozó költségvetést! A jogállamiságot számon kérő klauzula bekerült a szabályozásba, ugyanakkor a szavazási rendet figyelembe véve ennek számonkérése teljesen valószínűtlenné vált. Sok egyéb vitatott részlet mellett a közép-európai országok számára ez a kérdés volt a legfontosabb a költségvetési vitában. Naivnak tűnik a kérdés: Miért? Mégis fel kell tenni, mert ezen a kérdésen keresztül jutunk el a két eltérő álláspont hátterében található rendszerszintű különbözőségekhez, ami ennek az elemzésnek a tárgya.
Miközben a közelmúltban az amazonasi erdőtüzektől volt hangos a világsajtó, kevesen tudják, hogy 1990 és 2015 között Magyarországon csaknem 15%-kal nőtt az erdőborítás, ezzel hazánk 29. helyen szerepel az erdők kiterjedését bemutató képzeletbeli világranglistán. Némiképp árnyaltabb a kép, ha az erdők mennyisége mellett azok minőségét is tekintetbe vesszük, ezzel együtt is elmondható, hogy hazánkhoz hasonlóan a világ számos pontján kedvező erdősülési trendek (is) zajlanak. Vajon mi lehet ennek az oka? És mennyiben hozható mindez összefüggésbe az országok gazdasági helyzetével?
Törésponthoz érkezett a világ az emberek közötti egyenlőtlenségek miatt, ezek és a koronavírus-járvány együtt váltotta ki az Egyesült Államokból kiinduló, rasszizmusellenes tömegtüntetéseket - jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár abban a szombati előadásában, amelyet a Nelson Mandela Alapítvány felkérésére tartott.
A koronavírus mindeddig több mint félmillió emberéletet követelt világszerte, az Oxfam által kiadott friss jelentés szerint azonban a vírus miatt rosszabbodó éhínségben több ember hal meg naponta, mint magában a koronavírusban – számol be a hírről a CNN.
A koronavírus-válság több tízmillió munkahelyet szüntetett meg az OECD tagállamokban, és legalább 60 millióan dolgoznak valamilyen bértámogatási rendszerben. A szervezet szerint a magas munkanélküliség tartósan velünk marad, és ha egy esetleges második járványhullám is érkezik, akkor akár 12%-ra is felszökhet. 2021 végére minden valószínűség szerint még biztosan nem éri el a fejlett világ a 2019-es foglalkoztatottsági szintet.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Történelmi pillanatok Washingtonban.
A francia elnök figyelmeztette Európát, ne csak amerikai fegyverekre költsön.
Kirúgások és drasztikus költségcsökkentés jöhet.
Mégis elfogadna moldovai gázszállítmányokat a Dnyeszter Menti Köztársaság.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
