Amerika milliomosainak a titka: miért csak az idősek gazdagodnak?

Amerika milliomosainak a titka: miért csak az idősek gazdagodnak?

Régen minden jobb volt, szokták mondani. Igaz ez a milliomossá válásra is. A friss adatok ugyanis azt mutatják, hogy az amerikai milliomosok átlagéletkora 2022-től 61 évre emelkedett, holott 1992-ben ez még csak 57 év volt. Nem könnyíti meg a fiatalabb munkavállalók helyzetét, hogy nehezen tudnak vagyont felhalmozni, így egyre jobban az örökségekre kell támaszkodnia annak, akik vagyonos szeretne lenni. Csakhogy egészen más húszéves korban örökölni néhány millió dollárt, mint hatvanévesen.

Íme a térkép: ezekben a magyar megyékben pusztít leginkább a felmelegedés

Íme a térkép: ezekben a magyar megyékben pusztít leginkább a felmelegedés

A klímamodellek előrejelzései szerint Magyarországon az évszázad végére az átlaghőmérséklet három fokkal is emelkedhet, a csapadék mennyisége pedig az ország keleti és délkeleti részén csökkenhet, míg a nyugati részen akár növekedhet is. Azonban a hőmérséklet és a csapadékmennyiség változásaiból fakadó hatások súlyosságát számos társadalmi és gazdasági tényező befolyásolja. E tényezők a kitettséggel együtt meghatározzák az egyes területek sérülékenységét. Jelen cikkben arra teszünk kísérletet, hogy hazánk klímasérülékenységét úgy tárjuk fel hogy közben fokozott figyelmet fordítunk a klímaváltozással szembeni kitettségben, érzékenységben és adaptációs képességben mutatkozó területi, regionális különbségekre.

Meghökkentő számok: drága, stresszes, idegtépő, mégis egyre többen csinálják

Meghökkentő számok: drága, stresszes, idegtépő, mégis egyre többen csinálják

Az emberek több mint felét teljes munkaidőben visszarendelték az irodába munkáltatóik, ami jelentősen növelte a bejárók költségeit, a hatékonyságot és a társas kapcsolatokat azonban sok esetben előre lendítette, derült ki a Deloitte kutatásából. A hibrid munkarend tűnik az ideális megoldásnak - a Z- és az Y-generáció tagjai számára legalábbis mindenképp.

Sven Smit: az európai életmódot is fenyegetik a versenyképességi gondok

Sven Smit: az európai életmódot is fenyegetik a versenyképességi gondok

Európa versenyképessége számos kihívástól szenved, amelyek közül az egyik legfontosabb a piaci széttagoltság és a túlszabályozottság, amely visszafogja a cégek növekedését és profitabilitását – állítja Sven Smit, a McKinsey Global Institute vezetője. Smit kiemeli, hogy az európai vállalatok kevesebbet fektetnek kutatás-fejlesztésbe és innovációba, mint amerikai és kínai versenytársaik, ami gátolja a növekedést. Az EU-nak át kellene gondolnia szabályozási megközelítését, hogy az inkább ösztönözze az innovációt, ne csak megkövetelje azt. Smit hangsúlyozza, hogy Európának proaktívabb üzleti környezetet kell teremtenie, a bürokrácia csökkentésével és a szabályozás egyszerűsítésével, hogy vonzóbbá váljon a globális vállalatok számára, miközben biztosítani kell, hogy a társadalmi jólét fenntartása érdekében a növekedés és az innováció egyaránt prioritás maradjon.

Félrementek a kínai lakástámogatások

Félrementek a kínai lakástámogatások

Kína ingatlantámogatási intézkedései fellendítették ugyan a tranzakciókat a nagyvárosokban, de a kisebb településeken továbbra is gyenge az aktivitás. Az ország ingatlanpiaca egyenlőtlenül reagál, és további támogatásokra lehet szükség.

Lesújtó számok: 134 évet kell várni, hogy megszűnjön a férfiak és nők közötti egyenlőtlenség

Lesújtó számok: 134 évet kell várni, hogy megszűnjön a férfiak és nők közötti egyenlőtlenség

A Világgazdasági Fórum szerint a 2024-es választási év egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy előrelépést érjünk el a nemek közötti globális szakadék megszüntetésében. Szükség is lenne rá, mivel a friss adatok szerint 134 évre lenne szükség ahhoz, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőtlenséget felszámoljuk – írja a CNBC.

Sok magyar csúszhat lejjebb, ahogy a fejlődés utat tör magának

Sok magyar csúszhat lejjebb, ahogy a fejlődés utat tör magának

A digitalizáció jelentősen javíthat a versenyképességen, de fokozhatja a digitális kompetenciákkal nem rendelkező csoportok – főként akik jelenleg a feldolgozó iparban dolgoznak – lemaradását. Magyarországon az jelenthet problémát, hogy pont azokban a munkakörökben foglalkoztatják a legtöbb embert, amelyek a leghamarabb szűnnek meg, ha a digitalizáció beindul. Az egész EU-ban a felnőttképzési rendszerek és a közszolgáltatások átalakítására lesz szükség, hogy a technológiai fejlődés ne növelje a társadalmi egyenlőtlenséget – írják legújabb elemzésükben a Centre for European Political Studies (CEPS) szakértői.

A jövőben sokkal tovább fognak élni az emberek, mint ma

A népesség várható élettartama világszerte csaknem öt évvel hosszabb lesz 2050-re - állapította meg a Lancet tudományos folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmány. Az elemzés szerint 2022 és 2050 között a férfiak körében a várható élettartam 71,1 évről 76 évre nő, a nők körében pedig 76,2 évről 80,5 évre emelkedik.

Ami összeköt, az elválaszt? A digitalizáció területi egyenlőtlenségei a magyar feldolgozóipar tükrében

Ami összeköt, az elválaszt? A digitalizáció területi egyenlőtlenségei a magyar feldolgozóipar tükrében

A digitalizáció a 2010-es évek során egyre nagyobb jelentőséget kapott a társadalmi-gazdasági tényezők között egyrészt a digitális eszközök alkalmazásának terjedése, másrészt a gazdasági életben betöltött szerepe révén. Ennek a folyamatnak, amelyet az Ipar 4.0 időszak első hullámának is tekinthetünk, része, hogy ezek az eszközök és megoldások fokozatosan megjelennek a magyar feldolgozóiparban is. Kutatásunk révén arra kerestük a választ, hogy a magyar feldolgozóipar ágazati szerkezete és a digitalizáció térbeli mintázata között vannak-e összefüggések és amennyiben igen, ezek milyen formában jelennek meg egyes ágazattípusok között.

Óriási veszélyre figyelmeztet Acemoglu, nagy bajban lesznek a dolgozók

Óriási veszélyre figyelmeztet Acemoglu, nagy bajban lesznek a dolgozók

David Ricardo – aki az 1800-as évek elején a modern közgazdaságtan egyik alapítójának számított – felismerte, hogy a gépek nem szükségszerűen jók vagy rosszak. Nem is lehetne aktuálisabb napjainkban az a meglátása, miszerint a gépek munkahelyeket számolnak fel vagy teremtenek. Mindez alkalmazásuk módjától, illetve attól függ, hogy ki hozza meg az erre vonatkozó döntéseket.

25 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket az MFB

25 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket az MFB

Közel 25 milliárd forintnyi forrást vont be a Magyar Fejlesztési Bank első társadalmi célú kötvényeinek aukcióján, a kibocsátással olyan projekteket szeretnének finanszírozni, amelyek pozitív társadalmi hatást fejtenek ki - közölte a Magyar Fejlesztési Bank közleményéből.

Fájdalmas új adót vetnének ki a ketyegő biológiai bomba miatt, csak a mód a kérdés

Fájdalmas új adót vetnének ki a ketyegő biológiai bomba miatt, csak a mód a kérdés

A baby boomer generáció öregedése miatt egyre nagyobb vita indult az örökösödési adók kivetéséről. A becslések szerint 2045-ig csak az Egyesült Államokban 90 000 milliárd dollárnyi vagyont fognak átruházni, egy akárcsak 10 százalékos teher kivetése is jelentősen segíthetne a költségvetéseken. Az örökösödési adó azonban politikailag kényes téma, és az 1970-es évek óta visszaszorulóban van, sokan a megtakarítások csökkenésétől tartanak, ha kivetik, mások szerint már adózott jövedelmeket sarcolnának meg így újra. Friss kutatások azt mutatják, hogy az adóelkerülés fokozódna csak tőle. Az EU-n belül egy másfajta vagyonadó bevezetését szorgalmazzák, ami alól elvileg nem lehet kibújni.

Villanyautók: kudarcot vallhatott Európa

Villanyautók: kudarcot vallhatott Európa

Teljes kudarcnak bizonyult eddig Európában (is) az az elképzelés, hogy a villanyautók elterjesztésével csökkentik a közlekedés széndioxid-kibocsátását. Ezt világosan mutatják a személygépkocsik számának alakulására vonatkozó statisztikák.

Acemoglu: nagyobb rombolás következhet be, mint amire számítunk

Acemoglu: nagyobb rombolás következhet be, mint amire számítunk

Ahelyett, hogy vakon bíznánk a történelmi változások természetéről szóló elegáns, de leegyszerűsítő elméletekben, sürgősen arra kell összpontosítanunk, hogy a diszruptív (teremtve romboló) innováció következő hulláma milyen hatással lehet a társadalmi, demokratikus és polgári intézményeinkre. Ha ezt a technológiai vállalkozókra bízzuk, akkor az azzal a kockázattal jár, hogy több rombolást – és kevesebb teremtést – fogunk előidézni, mint amire eredetileg számítottunk.

Környezetbarátabbak-e a női gazdák?

Környezetbarátabbak-e a női gazdák?

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások (AKG) bevezetése az Európai Unió (EU) Közös Agrárpolitikájában (KAP) fontos lépés volt az éghajlatváltozás kezelése és a fenntartható mezőgazdaság előmozdítása felé. Noha számos tanulmány vizsgálta az AKG-k hatását a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségére, a mezőgazdasági üzemek teljesítményére és más aspektusokra, kevés figyelmet szenteltek eddig a nemek közötti egyenlőség kérdésének. Az e cikk alapjául szolgáló kutatás célja az volt, hogy feltárja a nők által vezetett gazdaságok szerepét a zöld mezőgazdasági gyakorlatokban Szlovéniában. A vizsgálat nemcsak az AKG-k elfogadásának és intenzitásának mozgatórugóit kívánja feltárni a nemek közötti egyenlőség szempontjából, hanem betekintést nyújt a női gazdálkodók tapasztalataiba és kihívásaiba is ebben a kontextusban.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nemzetgyűlési választások: hatalmas győzelmet aratott Le Pen pártja, Macron súlyos vereséget szenvedett
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.