Bernie Sanders meginvitálta a világ leggazdagabb emberét, Jeff Bezost, hogy beszéljen a szenátus előtt a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségekről – írja a Bloomberg.
Régiónkban a fejlettebb és a kevésbé fejlett országok árnyékgazdaságainak GDP-arányos méretei között óriásiak a különbségek. Míg az árnyékgazdaság például Ukrajnában a GDP 43 százalékát teszi ki (amely nagyjából megegyezik az Elefántcsontparton tapasztalttal), Csehországban ugyanez az arány csupán 10 százalék (így e tekintetben például Luxemburggal áll azonos szinten). Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet tudományos munkatársa és Vékás Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa a Statisztikai Szemle 2021. februári számában írt az árnyékgazdaságról részletesen Az árnyékgazdaság okai Kelet-Közép-Európában című kutatásukban.
Kiábrándítóan hathat a Világgazdasági Fórum egyik friss tanulmánya azokra, akik esetleg azt gondolták, hogy a koronavírus után végre fellélegezhet a világ. Pont, hogy a koronavírus hozott el egy sor olyan negatív változást, amelyek 10 éven belül komoly kockázatokat jelenthetnek. A tanulmány szerint a klímavédelmi harc pengeélen táncol, a jövedelmi egyenlőtlenségek az emberek között, a digitális fejlődés elcsúszása az országok között épít lassan már átugorhatatlan akadályokat. És ott vannak azok a fiatalok, akik most, a foglalkoztatás jégkorszakában készülnek belépni a munka világába.
Az 1300 milliárd dollárt kezelő norvég vagyonalap azt kéri a vállalatoktól, hogy ültessenek több nőt vezető pozíciókba, sőt, legyenek különféle célok és tervek arra az esetre, ha bármelyik nem aránya kevesebb mint 30% - számol be a hírről a Reuters.
Mégsem függesztik fel a minneapolisi rendőrség finanszírozását – jelentette be a napokban a városi tanács. A kérdés azután került napirendre, hogy George Floyd meghalt rendőrségi őrizetben tavaly nyáron, majd többek közt ezt a várost is tömegtüntetések bénították meg, mely során a rendőri brutalitás és a faji egyenlőtlenségek ellen tiltakoztak.
Mennyit számít ha szegényebb településen élsz? Magyarországon a 2010-es években jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek. Arról azonban viszonylag kevés tudásunk van, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek hogyan függenek olyan fontos dolgokkal, mint az egészségi állapotunk vagy az egészségügyi rendszerhez való hozzáférésünk. Ennek oka, hogy sokáig nem álltak rendelkezésre megbízható adatok, amik az egészségi állapotot és az egészségügyi rendszer használatát összekötötték volna a jövedelmekkel.
A magyar kormány itthon és nemzetközi fórumokon egyaránt elszánt harcot folytat a hagyományos konzervatív családeszmény védelmében és a „gender-ideológia” ellen. A háborús háttérzajban elvesznek azok a tények, amelyek valóságos problémákról szóló párbeszédet tennének lehetővé. Ennek ellenére szükség van az erről szóló értelmes diskurzusra, különösen a nemek közötti egyenlőtlenségek újratermelődésében komoly szerepet játszó oktatással kapcsolatban.
A szülővel együtt aludjon a gyermek, vagy külön? Hagyjuk sírni vagy vegyük fel? Melyik óvodát válasszuk? Melyik iskola lesz a legmegfelelőbb? Milyen programok segítik legjobban fejlődését? – olyan kérdések ezek, amelyek 20-30 évvel ezelőtt még kevesebb téttel bírtak, a mai szülők számára viszont létfontosságú választásokká váltak. A szülőséggel és gyermekneveléssel foglalkozó kutatások már a 90-es évek végétől jelzik, hogy jelentős átalakulások zajlanak a gyermeknevelés terén. A változások nagyban átírják a szülőkkel szemben támasztott elvárásokat, magát a szülő-gyermek viszonyt, valamint az állam és a gyermekes családok kapcsolatát. A változásokat a kutatók szélesebb, globális léptékű gazdasági és politikai folyamatokkal kapcsolják össze, amelyek a nemzet-állami politikákon keresztül leszivárognak a magánélet egyik legintimebb szférájába: a gyermeknevelés hétköznapi gyakorlataiba.
Kilenc hónap alatt visszaszerezte a koronavírusban elvesztett vagyonát a világ 1000 leggazdagabb embere az Oxfam friss becslései szerint, miközben ugyanez a művelet a világ szegényebbik részének évtizedekbe kerülhet – számol be a hírről a CNBC.
Bár Svédország egyike a társadalmi egyenlőségre törekvő országoknak, 2019 eleje óta ott is folyamatosan emelkedik a gazdag emberek vagyona. A svéd pénzügyi miniszter szerint, ha K-alakú kilábalás lesz a gazdaságban, csak tovább növeli a gazdagok és szegények közötti vagyoni különbséget – számol be a hírről a Bloomberg.
Esküt tett Joe Biden, az Egyesült Államok 46. elnöke. Beszédében egységet ígért, illetve fellépést a klímaváltozás, a hazai terrorizmus, a rasszizmus, illetve a koronavírus ellen. Üzent a világ országainak is: azt ígérte, hogy Amerika ismét dialóguspárti lesz és azonnal hozzáfog szövetségi rendszereinek helyreállításához.
Aggódik Ray Dalio, a világ legnagyobb hedge fundjának, a Bridgewater Associates-nek vagyonkezelője az Egyesült Államok társadalmának vagyoni egyenlőtlenségei miatt – írja a CNN. A sztárbefektető figyelmeztetett: Amerika politikai vezetőinek muszáj lesz valamit kezdeni a helyzettel, mert "valamilyen polgárháborút" kockáztatnak azzal, ha nem találnak a vagyoni különbségekre valamilyen "okos" megoldást.
Egy ideális világban a nemek közötti egyenlőség minden tekintetben érvényesülne, így a gazdaságban is: egyenlő munkáért egyenlő bér járna, és kiemelt munkakörnek minősülne a gyermeknevelés, a családtagok gondozása és a házimunka is. De mi a helyzet a nyugdíjak terén?
Elterjedt nézet, hogy a gazdagok a jó szerencséjükből keveset adnak vissza másoknak. De vajon ez tényleg így van? A rendelkezésre álló amerikai statisztikákból arra lehet következtetni, hogy ez egy nagy tévedés. Az elemzések ugyanis azt mutatják, hogy akinek több pénze van, az általában gyakrabban és többet is adakozik. Jó kérdés persze, hogy ez vajon Magyarországon is így van-e, hazánkban ugyanis átlag alatti a jótékonykodás mértéke. Itthon ez még közel sem annyira a kultúra része, mint nyugaton.
A jövő év humanitárius katasztrófába torkollhat - figyelmeztetett az ENSZ Élelmezési Világalapjának (WFP) vezetője az ENSZ-közgyűlésnek a koronavírus-járványról tartott rendkívüli ülésszakán pénteken. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója pedig hangsúlyozta, hogy a gazdag országok az oltásért tolongásban nem tiporhatják el a szegényeket.
Az elmúlt négy évtizedben a legjobban kereső 1%-ban lévő amerikaiak bérjövedelme 160%-kal ugrott meg, míg a jövedelmi létra alsó 90%-ában lévők bére visszaesett – írja a Yahoo Finance az Economic Policy Institute-ra hivatkozva.
Azt már tudjuk, hogy a 2020-as amerikai elnökválasztás a történelem szemétdombjára hajította a hivatala viselésére minden józan és tisztességes mérce szerint alkalmatlan és méltatlan Donald Trumpot. Tudjuk azt is, hogy a Demokrata Párt nem fog többséget élvezni a Szenátusban az elkövetkező két évben, igaz, a republikánusokkal azonos számú mandátumot még elérhetnek januárban, a Georgiában megismételt szenátorválasztásokon. Azonban ezek eredményétől függetlenül világos, hogy az idős Joe Biden elnöksége során vagy a kompromisszumok kivételesen nagyformátumú mesterének bizonyul, vagy kormányzásától nem remélhető több, mint az elődje által okozott borzalmas, felmérhetetlen károk egy részének reparálása – semmiképpen sem lebecsülve ezzel az utóbbiak akár történelminek is nevezhető jelentőségét.
A hátrányos helyzetű fiatalok kisebb valószínűséggel mennek egyetemre, mint jobb sorba született társaik. A világ számos országában célzott szakpolitikai eszközökkel igyekeznek segíteni azokat, akik a családjukból elsőként szereznének diplomát. Az írásban bemutatott kutatás azt vizsgálja, hogyan érdemes az elsőgenerációs diákok részvételét növelni a felsőoktatásban.
Tavaly folytatódott a magyarországi háztartások jövedelmi helyzetének javulása, a fogyasztás értékében és volumenében minden fogyasztási csoportban bővült. 2019-ben a teljes népesség 17,7%-át, 1 millió 695 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata. Ugyanakkor mindkét releváns mérőszám az egyenlőtlenség kismértékű növekedését mutatta.
A koronavírus hatására világszerte átrendeződtek az emberek megtakarításai, a korábban részvényekben tartott vagyon jelentős része landolt készpénzben és bankbetétben. Bár március végégig jelentősen visszaesett a háztartások globális vagyona és a hitelállomány is megugrott, a második negyedévben sikerült ezt a veszteséget ledolgozni, a globális háztartási vagyon összességében tehát nem sínylette meg az év első felének történéseit – derül ki a Credit Suisse Global Wealth Reportjából. A tanulmány azt is megnézi, melyek azok az országok, ahol a legtöbbet nyertek és vesztettek az emberek a koronavíruson.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Történelmi pillanatok Washingtonban.
A francia elnök figyelmeztette Európát, ne csak amerikai fegyverekre költsön.
Kirúgások és drasztikus költségcsökkentés jöhet.
Mégis elfogadna moldovai gázszállítmányokat a Dnyeszter Menti Köztársaság.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
