A világ 62 leggazdagabb emberének vagyona felér a teljes népesség felének, azaz 3,5 milliárd ember vagyonával, ami azt jelenti, hogy a leggazdagabbak még gazdagabbak, a szegények pedig még szegényebbek lettek az utóbbi években - számolt be az Oxfam nemzetközi jótékonysági szervezet. Öt évvel ezelőtt még 388 fő vagyona tette ki a népesség feléét.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnökét erősen nyugtalanítja a gazdasági egyenlőtlenség folyamatos növekedése, amelyet ellentétesnek tart az Egyesült Államok hagyományos értékeivel.
A vártnál is rosszabb a helyzet a társadalmi egyenlőtlenségek terén az Oxfam szerint, szinte hihetetlen, de a leggazdagabb 67 ember vagyona ugyanakkora, mintha a világ lakosságának szegényebbik felének a vagyonát összeadnánk. A szervezet beavatkozást sürget, az IMF és a Világbank figyelmét is felhívták arra, hogy nem elegendő megmaradni a szavak szintjén, ajánlásokra van szükség és komplett stratégia kidolgozására. Mindez azért is nehéz, mert a sok országban látott megszorítások csak rásegítenek a társadalom kettészakadására - áll az intézmény közleményében.
Sehol máshol nem olyan magasak a vagyonegyenlőtlenségek az eurózónában, mint Németországban - derül ki egy szerdán publikált tanulmányból. Az átlag német nettó vagyona 83 ezer euró körüli, de a lakosság több mint negyedének semmilyen vagyona nincs, vagy csak adóssága van.
Többet kellene tudnunk arról, hogy a rendszerváltás után lezajlott társadalmi és gazdasági folyamatok hogyan érintették Magyarország különböző régióit. Arról, hogy egy tájegység, régió, vagy kistérség helyzete hogyan változott az eltelt 20-23 évben. Hogyan változtak az itt élők munkalehetőségei, jövedelme, hogyan alakult át az ipar szerkezete, a mezőgazdaság és mennyire egy adott térséget a felzárkózás vagy a leszakadás jellemzi-e inkább. Az MKIK GVI legújabb tanulmánya (Magyarország régióinak társadalmi-gazdasági profilja) néhány társadalmi és gazdasági indikátor segítségével próbálja felrajzolni a magyarországi régiók, megyék társadalmi és gazdasági fejlettségét és felvillantani az általuk megtett utat a rendszerváltástól napjainkig. A kutatás egyrészt az egyes régiók helyzetének értékelését és összehasonlítását, másrészt belső tagoltságuk feltárását tűzi ki célul. Az alábbi írás a Viharsarok - nem éppen szívderítő - fejlődési mintáit vizsgálja.