• Megjelenítés

bérek

Úgy nőttek 30%-kal a fizetések Magyarországon, hogy szinte senkinek nem nőtt ennyivel a fizetése

Úgy nőttek 30%-kal a fizetések Magyarországon, hogy szinte senkinek nem nőtt ennyivel a fizetése

A KSH mai adatai szerint több mint 30%-kal nőtt az átlagkereset Magyarországon. Reggeli cikkünkben jeleztük, hogy a legtöbb dolgozónak nem nőtt ennyivel a fizetése, csak a rendvédelmi dolgozók fegyverpénze húzza fel az átlagot. Bemutattuk, hogy 500 ezerről 1,3 millió fölé emelkedett a havi keresetük a rendvédelmiseknek. Most azt is megmutatjuk, hogy a "közigazgatás, védelem, kötelező tb" ágazaton kívül - amibe a fegyverpénzt kapott dolgozók tartoznak - csak az egészségügyben nőtt több mint 30%-kal a fizetés, az összes többi szektorban sokkal alacsonyabb a béremelkedés.

Hogy mi van?! Egészen hihetetlen fizetési adatok érkeztek Magyarországról!

Hogy mi van?! Egészen hihetetlen fizetési adatok érkeztek Magyarországról!

Nemcsak az átlagember, de az elemző is csóválja a fejét és ráncolhatja a szemöldökét akkor, amikor a KSH februári kereseti adatait nézi meg. A hivatal szerint ugyanis közel 32%-kal (!) nőtt az átlagkereset februárban. Az emberek döntő többsége azonban egészen biztos, hogy nem kapott ekkora béremelést. Az adatok mélyére nézve kiderül, hogy a rendvédelmi dolgozóknak juttatott fegyverpénz dobja meg az egész nemzetgazdasági átlagkeresetet. Ennek hatására ebben a szektorban közel háromszorosára ugrott az átlagkereset, míg a többi iparágban leginkább 6 és 20% közötti béremelést láthatunk.

Megszületett a megállapodás a béremelésről a BKV-nál

Megszületett a megállapodás a béremelésről a BKV-nál

Átlagos 15 százalékos alapbérfejlesztésben állapodtak meg a BKV munkáltatói és munkavállalói oldalának képviselői csütörtökön - tájékoztatta a társaság az MTI-t. A BKV közleménye szerint a 2022-es végleges bérmegállapodás az igazgatóság jóváhagyásával lép majd életbe.

A multi tényleg többet fizet, de nemcsak ezért éri meg ott dolgozni

A multi tényleg többet fizet, de nemcsak ezért éri meg ott dolgozni

Még ha igaz lenne is, hogy a multik a megtermelt vállalati jövedelem nem kis részét kimenekítik az országból, van a mérlegnek egy másik serpenyője: a munkavállalóik által megkeresett és zömmel itthon elköltött, a hazai szektorénál magasabb bér. A cikk alapjául szolgáló tanulmány rámutat arra, hogy a magas bér mögött többlettudás (is) áll, ami ráadásul a multik elhagyása után, a hazai szektorban is értékesül. Sőt, ha kis mértékben is, de a (részben) hordozható tudás még a multit sosem látott új munkatársak keresetét is növelheti.

Olyan összeomlással riogatnak Magyarországon, mint ami Nagy-Britanniában van

Olyan összeomlással riogatnak Magyarországon, mint ami Nagy-Britanniában van

"Leállás előtt az ellátási lánc!" - írja a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete. "A brit áruellátási zavarhoz hasonló súlyos helyzet küszöbén áll az Európai Unió és Magyarország, amennyiben nem történik szemléletváltás az ellátási lánc gerincét jelentő közúti fuvarozó vállalkozásokkal szemben. A lakosság és a termelőüzemek ellátása nem működhet tovább a közös tehervállalás, a költségek rendszerszintű viselése nélkül" - vélekedik a szervezet. A fuvarozók által leírt képet azonban számos tényező árnyalja.

Biztos, hogy jogos a panaszkodás? - Tíz éve sem voltak sokkal olcsóbbak a lakások

Biztos, hogy jogos a panaszkodás? - Tíz éve sem voltak sokkal olcsóbbak a lakások

Jobban élünk-e ma, mint 10 évvel ezelőtt? - merül fel a kérdés rendszeresen mindenki fejében. A KSH szerint a bérek továbbra is rendíthetetlenül emelkednek, mégis sokan úgy érzik, az infláció és az egyre dráguló lakhatás minden növekedést felemészt. Ha csak a nominális értéken számolt lakásárindexre nézünk, akkor például láthatjuk, ahogy országos szinten több, mint kétszeresére, Budapesten pedig több, mint 2,5-szeresére nőttek az árak 2010 óta és sokaknak az az érzése támad, hogy a béreink nem tartanak lépést ezzel az ütemmel. Nos, mi most megnéztük, hogy mi is a valóság és hogyan viszonyultak a keresetek a lakásárakhoz 2010-ben és 2020-ban: az adatok felemás képet mutatnak - a budapestiek például jogosan keserűek.

Elképesztően sok embert érint az új magyar bérrobbanás

Elképesztően sok embert érint az új magyar bérrobbanás

Van olyan év, amikor a minimálbér és a garantált bérminimum emelése kevesebb dolgozót érint, és van olyan, amikor elég sokat. Természetesen ez attól függ, hogy milyen mértékben emelik a legkisebb kereseteket, hiszen a dolgozók tetemes része mindössze 10-15%-kal keres többet a legkisebb béreknél. A kormányzat idén is elemzést készített arra vonatkozóan, hogy hány embert érintene a legkisebb bérek 20%-os emelése, ők milyen ágazatban, melyik régióban, és mekkora cégeknél dolgoznak. A Portfolio birtokába került anyagból kiderült, hogy a jelentős mértékű béremelés több mint 1,2 millió munkavállalót érintene 2022-ben, százezrekkel többet, mint idén.

Egymillió forintért is alig találnak vezetőket a cégek

Egymillió forintért is alig találnak vezetőket a cégek

Újra emelkedtek a menedzseri fizetések a koronavírus-járvány okozta visszaesés után Magyarországon. A középvezetői bérek ismét bruttó 1 millió forintnál kezdődnek a legtöbb szektorban, azonban az egyes iparágakat nagy különbség jellemzi – derült ki a Wyser Managers’ Salary & Market Guide 2021 című kiadványából, amely szerint az általánossá váló munkaerőhiány elérte a közép- és felsővezetői pozíciókat is.

"Mindannyian felmondunk" - írták ki egy amerikai Burger King dolgozói

Futótűzként terjedt el az interneten a Nebraska állambeli Lincolnban található egyik Burger King előtt lévő feliratról készült fotó. A gyorsétterem előtt lévő táblán az állt, hogy "mindannyian felmondunk" és "elnézést a kellemetlenségekért". A feliratot az elégedetlen alkalmazottak helyezték ki, hogy üzenetet küldjenek a felső vezetésnek.

MNB: több, mint 7 százalékot nőnek idén a bérek

MNB: több, mint 7 százalékot nőnek idén a bérek

A munkaerőpiac gyors helyreállására és a bruttó bérek 7,4%-os éves növekedésére számít idén a jegybank - derül ki a júniusi inflációs jelentésükből. A teljes foglalkoztatottságot 2021 második felében sikerül majd újra megközelíteni, míg a bérek növekedési üteme újra stabil pályára állhat az elmúlt évek csökkenő tendenciája után.

Drasztikus változást hozhat a kilábalás a magyar gazdaságban

Drasztikus változást hozhat a kilábalás a magyar gazdaságban

Míg 2020 első negyedévében mindenki arról vitatkozott, mennyi tartós élelmiszert halmozzon fel, addig 2021 első negyedévében ismét felhalmozásról vitatkozunk. Most azonban az infláció felhalmozódásáról lesz szó, és arról a rendkívüli bizonytalanságról, hogy vajon az előttünk álló hónapok vágtató inflációja mennyire marad velünk hosszabb távon és meddig tartható az alacsony kamatkörnyezet.

411 ezer forint volt a bruttó kereset

411 ezer forint volt a bruttó kereset

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 411 000 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 273 300 forint volt, mindkettő 9,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,5%-kal nőttek, a költségvetésben viszont ennél gyorsabban, 13,3%-kal emelkedtek a bérek.

Az

Az "összeszerelő üzem" hamis magyar mítosza

Nemcsak politikusok, hanem szakértők és elemzők körében is folyamatosan vissza-visszatérő toposz, miszerint a magyar gazdaság egyik fő problémája az, hogy "összeszerelő üzemmé" vált. Azaz, Magyarország azért szorult be az alacsony-közepes jövedelmi csapdába, mert a multinacionális vállalatok az alacsony hozzáadott értéket képviselő, termelési fázisokat hozzák Magyarországra, és nem a termelési lánc magasabb hozzáadott értéket előállító (jellemzően a termelést megelőző és az azt követő) fázisait. Ez az állítás azt sugallja, hogy a magyar gazdaság európai összehasonlításban alacsony termelékenységének és hozzáadottérték-termelési képességének a javulását az „összeszerelő üzemi” jelleg korlátozza.

Lehull a lepel a magyar minimálbérről: sosem látott térképeket mutatunk az országról

Lehull a lepel a magyar minimálbérről: sosem látott térképeket mutatunk az országról

Magyarországon a cégeknél minden harmadik dolgozó minimálbérre vagy garantált bérminimumra van bejelentve a Portfolio birtokába került kormányzati elemzés szerint. A legkisebb keresetűek többsége kisebb cégnél dolgozik, ami nem csoda, hiszen ezeknek a vállalatoknak a termelékenysége alacsonyabb, mint a nagyobb vállalatoké. De attól is függ, hogy mekkora eséllyel foglalkoztatnak valakit minimálbéren vagy bérminimumon, hogy hol lakik. Most sosem látott térképeken mutatjuk be a legkisebb kötelező béreken foglalkoztatottak arányát az egyes megyékben a vállalati szférában. A regionális vizsgálatunk megmutatja, hogy mekkora törés mutatkozik az ország fejlett és fejletlenebb megyéi között.

Akkor most statisztikailag is megszűnik a magyar bérrobbanás

Akkor most statisztikailag is megszűnik a magyar bérrobbanás

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a nettó keresetek 10%-kal nőttek, amit nagyrészt az egyre markánsabbá váló munkaerőhiánynak köszönhettünk. Habár a gyorsuló infláció egyre nagyobbat harapott ki a keresetek vásárlóerejéből, a reálbérek így is jelentősen emelkedtek (a teljes állásban dolgozó alkalmazottaknál). Tavaly azonban a koronavírus-járvány okozta válság mély gazdasági recessziót okozott, ez pedig nem hagyja érintetlenül a vállalati szektort sem. Mekkora béremelés vár ránk idén?

Minimálbér-emelés: mindenki kormányzati segítségre vár

Minimálbér-emelés: mindenki kormányzati segítségre vár

A jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről szóló tárgyalások sikeres lezárásához nagyban hozzájárulna a kormányzati segítség, de az is fontos, hogy a munkáltatói és a munkavállalói oldal béremelési javaslatában vegye figyelembe a gazdaság helyzetét - mondta el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) szerdai ülését követően egy-egy résztvevő a munkavállalói és munkáltatói oldalról az MTI-nek.

103 ezer forint lesz a nettó minimálbér Romániában

103 ezer forint lesz a nettó minimálbér Romániában

Nem csökkentik, de az egységes bértörvény kiértékeléséig befagyasztják a közalkalmazotti béreket Romániában a 2020. decemberi szinten - közölte Florin Citu miniszterelnök hétfőn. Az is eldőlt, mekkora lesz jövőre a minimálbér.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility