Tavaly októberben 11% felett nőttek a keresetek a KSH friss adatai alapján, az elemzők pedig közzétették várakozásaikat az idei bérdinamikával kapcsolatban. A béremelkedés kissé lassabb lehet, mint tavaly volt.
A Magyarországon működő vállalatok számítanak a gazdaság növekedési ütemének mérséklődésére, de továbbra is jelentős mértékű béremelésre készülnek - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK, Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer) és a kölni székhelyű Kienbaum tanácsadó cég által kiadott tájékoztatóból, amit szerdán Budapesten mutattak be.
Az utóbbi hónapokban megszaporodtak azok a hírek, amelyek Magyarországon működő gyárak leépítéseiről szóltak, így könnyen az az érzés alakulhat ki, hogy vége a hazai foglalkoztatási csodának. Megnéztük, hogy valójában miként alakulnak a leépítések és a foglalkoztatás. Annyit elárulunk, hogy nem kell nagyon aggódni.
Az ukrán gazdasági tárca előrejelzése szerint 2020-2022 között évente mintegy kétezer hrivnyával, azaz körülbelül 23 ezer forinttal fog növekedni az átlagbér Ukrajnában, és 2022-re meghaladja a 16 ezer hrivnyát (184 ezer forintot) - közölte szerdán Timofij Milovanov gazdasági miniszter a Facebookon.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) továbbra is tiltakozik az ellen, hogy a parlament előtt lévő új szakképzési törvényjavaslat elfogadása esetén megszűntessék a szakképzésben dolgozók közalkalmazotti státuszát - közölte az érdekvédelmi tömörülés kedden az MTI-vel.
Kiderült egy amerikai pénzügyi startupról, a MyPayrollHR-ről, hogy amellett, hogy bérkifizetéseket és kölcsönöket intéz kkv-knak, a felvett hitelek egy részét egyszerűen lenyúlja. Michael Mannt, a vezérigazgatót őrizetbe vették, azzal gyanúsítják, hogy 70 millió dollárral rövidítette meg a bankokat kamucégeken keresztül.
Romániában 15,5 százalékkal volt magasabb a nettó átlagbér júniusban, mint egy évvel korábban - közölte szerdán a román országos statisztikai intézet.
Májusban 11,2%-kal voltak magasabbak a bérek a nemzetgazdaságban, mint egy évvel korábban. Ezzel az index visszatért a két számjegyű tartományba, vagyis ideiglenesnek bizonyult az áprilisi visszaesés.
A munkaerő-elvándorlás megelőzése érdekében a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) szerint jövőre legalább 15 százalékos bérfejlesztés szükséges a Volán társaságoknál. A regionális közlekedési központok körülbelül 18 ezer embert foglalkoztatnak.
Két éve nem nőttek olyan lassan a reálbérek Magyarországon, mint idén áprilisban. Ez azzal függ össze, hogy a béremelkedés kissé lelassult, miközben az infláció több mint hatéves csúcsra emelkedett.
Márciusban a bruttó átlagkereset 367 200 forint volt, 10,2%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH adataiból. A béremelkedés tehát kissé lassabb, mint az elmúlt hónapokban látott ütem, miközben az infláció felpörgött.
Februárban 12,1%-kal nőttek a keresetek Magyarországon, ami gyorsabb, mint a januári béremelkedés - derült ki a KSH adataiból. A minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése és a munkaerőhiány továbbra is magasan tartja a béremelkedés ütemét.
Robbannak a bérek, dübörög az építőipar, zakatol az ipar és ömlik az országba a működőtőke. A Takarékbank szerint az első hónapok adatai alapján jelenleg 5% felett lehet a GDP-növekedés, az év egészében pedig 4,4%-kal nőhet a gazdaság. Suppan Gergely, a bank vezető közgazdásza szerint aki nem bírja a bérversenyt, annak ki kell hullania. Azonban beköszöntött az infláció is, ami miatt az MNB-nek valószínűleg további lépéseket kell tennie.
A KSH módszertani újításának köszönhetően képet kapunk arról, hogy miként alakul a nők és a férfiak keresete, valamint az is kiderül ezentúl a havi tájékoztatókból, hogy az egyes korcsoportok mennyi pénzt keresnek.
Januárban a bruttó átlagkereset 343 500 forint, a nettó átlagkereset 228 400 forint volt, mindkettő 10,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - derült ki a KSH friss számaiból. Az adatok alapján elmondható, hogy a hazai béremelkedési ütem továbbra is nagyon erős. Az idei évben a legkisebb bérek növekedése (a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8%-os emelése és az egyre fokozódó munkaerőhiány hajtja felfelé a kereseteket.
Az elmúlt években olyan gyors béremelés valósult meg Magyarországon, amit nem bírnak ki a cégek - értettek egyet a Videoton konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén résztvevő vállalatvezetők. Már jellemző, hogy maradnak el beruházások a bérrobbanás miatt, mert kiszámíthatatlan lesz a megtérülés, így nem jönnek létre tervezett munkahelyek. Ha viszont mindent automatizálunk, akkor otthon is maradhat a tőke. Miután nem lehet megmondani, hogy mikor áll meg a bérrobbanás, így a külföldi tulajdonosok egyre kevésbé szívesen hozzák ide a tőkét, egyre kevésbé lehet őket meggyőzni arról, hogy Magyarországot válasszák. Végső soron ez a folyamat munkahelyek megszűnéséhez fog vezetni.
Ha azt gondoltuk, hogy a 10% feletti magyar emelkedés bérrobbanásnak számít, akkor a román béremelkedésre nincsenek szavak.
Decemberben is kitartott a keresetek emelkedése, így az év egészében dinamikus, 11,3%-os béremelés valósult meg Magyarországon - derült ki a KSH friss adataiból. A reálkeresetek jelentősen, 8,3%-kal nőttek az év egészében, miután az infláció viszonylag alacsony volt tavaly, habár ősszel - amikor hatéves csúcsra nőtt - azért érdemben erodálta a keresetek reálértékét. Idén folytatódhat a keresetek jelentős emelkedése, miután a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8%-kal növekszik, miközben a munkaerőhiány is felfelé hajtja a béreket.
A magyarországi járműgyártó vállalatok alapvetően alacsony termelékenységűek, az egy főre jutó hozzáadott érték lényegesen kisebb, mint Nyugat-Európában - írja Vakhal Péter. A Kopint-Tárki tudományos munkatársa ugyanakkor arra is rámutat, hogy a hazai bérek és termelékenység összevetése alapján a hazai autógyárak profitja érdemben magasabb lehet, mint a régiós társaknál.
Jelentősen nőtt a fizikai dolgozók bére Magyarországon, azonban régiónként nagyon komoly eltéréseket láthatunk. A Trenkwalder szerint akár 40 százalékkal is eltérhetnek az órabérek az ország különböző részein.
A nagy esti rali után itt a hullámvasút.
A széttagoltság nem használ az EU-nak.
De ezzel a stratégiával nem nem mindenki ért egyet.
Európában közben kitart az emelkedés.
Azt is elárulták, hogy mit vesznek.
Az ügyfelek belépési problémákkal küzdenek.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Folytatódik a vámháború.
Harmadszor meglepetés idén a havi inflációs szint, most pozitív irányba.
