Alacsony munkanélküliségi rátát, erősödő munkaerőhiányt és dinamikus béremelkedést prognosztizál az ING Bank Magyarországon 2019-re. Az infláció azonban felpörög, ami visszafogottabb reálbér-emelkedéshez vezet.
A meglévő bérmegállapodás mellett már a jövő évtől új egyezség jöhet az állami vállalatoknál; a tárgyalások hamarosan elkezdődnek - írja a Magyar Idők hétfői számában.
A munkaerőpiaci statisztikák szerint az elmúlt három évben a reálbérek 21%-kal emelkedtek Magyarországon. A gazdaság termelékenysége (az egy foglalkoztatottra vagy munkaórára jutó GDP) azonban csak szerény 3-4%-kal növekedett, így az alacsony hatékonysággal együtt járó, s a közgazdasági elmélettel makacsul szembeforduló "nagy bérrobbanás" szinte már a gazdasági csodák kategóriájába tartozik. Nem meglepő ezért, hogy a munkaerőpiaci fejleményeket számos hazai és külföldi közgazdász meghökkenve, s rendkívül érdeklődéssel figyeli. Ha azonban a bérek alakulását nem a munkaerőpiaci statisztikák alapján, hanem a nemzeti számlákban szereplő adatokat használva vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy nincs itt semmiféle közgazdasági csoda: a tények és a közgazdasági elmélet kifejezetten jóban vannak egymással.
Továbbra is dinamikusan nőnek a keresetek Magyarországon, habár az egyre magasabbra szökő infláció miatt a reálbérek már lassabban emelkednek, mint az elmúlt hónapokban. Az első féléves béradatok most lehetőséget nyújtanak számunkra, hogy összehasonlítsuk, melyik szektor fizet a legjobban, és hol számíthatnak a legkisebb bruttóra a munkavállalók.
Magyarországon egyre súlyosabb a munkaerőhiány, ami a bérek gyors emelésére készteti a vállalatokat. Az MNB tanulmánya szerint azokon a területeken, ahol nagyobb a munkaerőhiány, ott több beruházást hajtanak végre a cégek.
Áprilisban lendületet vett a béremelkedési ütem a márciusi, kissé gyengébb számok után. Az átmeneti megingást követően újra visszatért a kétszámjegyű emelkedés.
Márciusban 11,3%-ra csökkent a keresetek emelkedése, ami elmarad az elmúlt időszakban látott 13-14%-os ütemtől. Ebben kulcsszerepet játszott, hogy a versenyszférában már nincs kétszámjegyű növekedés.
A bérmegállapodás és az adócsökkentés összességében nem gyakorolt kedvezőtlen hatást a magyar gazdaságra a konvergenciaprogram szerint. A nemzetgazdasági tárca elemzése szerint a megállapodás hatálybalépése óta eltelt időszak alapján a vállalkozások képesek voltak kigazdálkodni az adóterhek csökkenése által részben ellensúlyozott béremelések fedezetét. A vállalkozások béremelési hajlandóságát mutatja az is, hogy a korábbi minimálbér-emelésekhez képest magasabb volt a béremelések tovagyűrűző hatása, és csökkent a regionális különbség is. Más felmérések azonban arra mutatnak rá, hogy a kisebb cégeknek gondot jelentett a nagymértékű béremelés, még úgy is, hogy csökkentek a járulékok.
A magyar kormány a foglalkoztatás további növekedésével és a konjunktúra folytatódásával számol 2018 és 2022 között. A Brüsszelnek megküldött - de eddig nem reklámozott - konvergenciaprogramból kiderült, hogy a demográfiai folyamatok ellenére a munkaerőpiaci részvétel növekedésével számolnak. A kormány ígérete szerint másfélszeresére nőnek a reálbérek 2022-ig.
Az idei bértárgyalások légkörét nagyban befolyásolta a munkaerőpiaci nyomás is, a szakszervezetek szerint ugyanakkor a dolgozók még mindig nem tudják, hogy ma már bátrabban felléphetnek saját érdekeik védelmében - írja szerdai számában a Magyar Idők.
Februárban is kitartott a kétszámjegyű béremelkedési ütem, ugyanakkor valamelyest lassult a növekedés.
Egyre magasabb összegekről hallunk a magyarországi informatikus fizetésekkel kapcsolatban, és már szinte meg sem lepődünk a bruttó 1,5 millió forint feletti számokon. A szakma egy része pedig őszinte érdeklődéssel és egyben felháborodással kérdezi, hogy mégis hol lehet ilyen csillagászati összegeket keresni. Valóban hatalmasak a fizetésbeli különbségek ezen a piacon: a bruttó 250 ezertől, a 800 ezren át, egészen az 1,8 millió forintos havi fizetésig minden lehet reális. De mitől függ, hogy egy informatikus melyiket éri el: diploma, nyelvtudás vagy sokéves szakmai tapasztalat kell? Munkaerőpiaci szakértők és IT-fejvadászok segítségével jártuk körbe, hogy az egyes feladatkörökhöz milyen fizetési sávok tartoznak, és hogyan lehet elérni a maximumot.
A foglalkoztatás növekedésével és a munkanélküliségi ráta csökkenésével számol a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss inflációs jelentése, ugyanakkor már az is látszik, hogy ennek megvannak a korlátai. Habár a bérek gyors - kétszámjegyű - növekedése fennmarad az idén, a foglalkoztatás növekedése 2020-ra leáll, egyszerűen azért, mert már nem nagyon lesz bevonható új munkaerő. Hasonló következtetésre jutott a Portfolio is közelmúltban bemutatott elemzésében.
Januárban - az előző hónapokhoz hasonlóan - gyors béremelkedést láthattunk Magyarországon. A versenyszféra és a költségvetési szektor egyaránt magas dinamikát mutat, amiben kiemelkedő szerepe van annak, hogy a munkaerőhiány továbbra is meghatározó, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum 2018-ban is erőteljesen emelkedett.
Magyarországon rekordszintet ért el a foglalkoztatás, sokat csökkent a munkanélküliség, újra növekedésnek indultak a keresetek, és pl. a fiatalokat célzó munkaerőpiaci programok sikeresnek bizonyultak - mutatja be az Európai Bizottság friss elemzése, amely azt is megállapítja, hogy számos ponton további előrelépéseket kell elérni. A jelentős béremelkedésnek kedvezőtlen gazdasági hatásai is lehetnek, hiszen rontja az árversenyképességet, és egyes cégek a bérköltségek emelkedésére termelésük egy részének vagy egészének áthelyezésével is reagálhatnak. Az országban kevéssé támogatják a munkanélkülieket, ami jórészt az alacsony képzettségűeket érinti rosszul. De ha el is tudnak helyezkedni, akkor is alacsony bérre számíthatnak. A Bizottság kritikája szerint a közfoglalkoztatás nem hatékony, hiszen továbbra is kevesen tudnak hosszabb távon elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. A szociális párbeszéd hiányára is felhívták a figyelmet.
A következő cél: 10 év alatt kétszerezzük meg a reálbéreket - mondta Parragh László kamarai elnök a mai gazdaságpolitikai csúcseseményen, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitóján. Mennyire reális ez az elképzelés?
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzőinek helyszíni tapasztalatai szerint a magyar költségvetési és monetáris hatóságok nem tartanak attól, hogy a magyar gazdaság túlfűtötté válik, sem attól, hogy a jelentős bérnövekedési ütem versenyképességi hátrányokat okozna. A ház londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja a minap a közép-európai EU-térségben tett tájékozódó látogatást.
Az elmúlt években jelentős reál-bérnövekedés jellemezte hazánk és a régió munkapiacát is, amely a folyamat tartósságának és következményeinek megítélésében is erősen megosztja a témával foglalkozó elemzőket. Írásomban a Magyar Nemzeti Bank kutatásaira alapozva amellett érvelek, hogy számos jel szerint a bérek és a hosszú távú növekedés közötti kapcsolat alapvetően megváltozott, így korunk felzárkózási stratégiájában az aktív bérpolitika eszközével hosszabb távon is érdemes számolni.
Hiába emelkedik az átlagkereset, ez sem tudja ellensúlyozni a növekvő lakásárakat - derül ki az Otthontérkép Csoport legfrissebb közleményéből. Míg a bruttó átlagkereset egy év alatt 13 százalékkal emelkedett, addig a piacra dobott eladó ingatlanok kínálati ára 18 százalékkal nőtt. Bár a kínálati ár nem jelenti azt, hogy a tényleges adásvétel is azon az áron valósul meg, a tendencia mégis jól mutatja, hogy a növekvő bérek ellenére sem lett könnyebb a lakásvásárlás.
Az idén már nem számíthatunk olyan dinamikus béremelkedésre, mint ami tavalyi volt, és elfelejthetjük a két számjegyű ütemet, de azért idén is lesz érdemi emelés.
24 óra alatt 15 légicsapás érte a régió településeit.
A most futó pályázatok 260 milliárddal támogatják az energiatárolók telepítését.
A mérés indulása óta nem mért ilyen rossz teljesítményt a K&H Bank.
Bevezetik az első vállalati hiteltermékeiket is.
Felgyorsítják és kibővítik az országos haváriaközpont tervét.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
