Az Európai Bizottság kedden benyújtotta javaslatát az állandó uniós határőrizeti szerv létrehozására, amelynek jogában állna átvenni az Európai Unió külső határainak őrizetét akkor is, ha valamely tagállam kormánya azt ellenzi.
További 15 millió euró pénzügyi támogatást hagyott jóvá az Európai Bizottság a polgárháború sújtotta Jemenben kibontakozó humanitárius válság enyhítésére - jelentették be a szervezet hétfői sajtótájékoztatóján.
Bár diplomáciai források szerint továbbra is fennáll a konszenzus az EU 28 tagja között az Oroszország ellen bevezetett szankciók további hat hónappal történő meghosszabbításának kérdésében, Olaszország azonban nem intézné el az ügyet egy egyszerű technikai döntéssel - írja a BruxInfo.
Mintegy 100-150 milliárdos államháztartási bevételről, azaz ilyen mértékű "különadóról" szólhat Lázár János azon mai jelzése, hogy ha Magyarország elveszítene egy nemzetközi pert az aszfaltkeverős ügyben, akkor ezt továbbhárítanák az útépítő cégekre. Ez már egy tavaly nyári törvénytervezetben felbukkant, de azóta nem lehetett róla ennyire konkrétan hallani. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy eddig valaha eljut az ügy, hiszen a Portfolio tudomása szerint az Európai Bizottság érvrendszere is eléggé "rezeg", ráadásul eljárásjogi hibába is esett azzal, hogy a határidő letelte mellett sem küldte a megfelelő jogi választ a magyar szervek által küldött levélre.
Az Európai Bizottság kész beállni Ukrajna vízummentességre irányuló kérelme mögé - jelentette a Wall Street Journal. Az ügy várhatóan nem lesz ilyen egyszerű az ilyen időkben, amikor sok uniós tagország a migrációs válsággal küzd.
Egy "mini Schengen" létrehozása valójában a schengeni rendszer megszűnését jelentené - vélekedett a Gazeta Wyborcza című lengyel lapnak nyilatkozva Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, és a belső határok visszaállítása helyett az Európai Unió külső határainak védelmét sürgette.
Az Európai Bizottság hétfőn nyilvántartásba vette az európai polgári kezdeményezést, amely, ha sikerrel jár, arra kéri az EB-t, hogy javasolja a hetes cikk szerinti eljárás megindítását, vagyis annak a vizsgálatát, hogy a magyar kormány tiszteletben tartja-e az alapvető európai értékeket a munkája során - írja az EUrologus. Vagyis indulhat az aláírásgyűjtés.
Brüsszel a piac várakozásainál jóval lassabban készíti elő a magyar dohányellátóval kapcsolatos esetleges vizsgálati döntését, ám az eljárás elhúzódása nem véletlen: az Európai Bizottságot már nem csak az Országos Dohányboltellátó működése, hanem a teljes magyarországi cigaretta-kereskedelmi rendszer érdekli, beleértve a trafikok körül kialakult korábbi botrányokat is - értesült a Világgazdaság.
A vasárnap elfogadott zárónyilatkozatnak nem része az, hogy az Európai Unió országai között kötelezően szét lehetne osztani a migránsokat, így a magyar szempontokat sikerült érvényesíteni - közölte Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió és Törökország vezetőinek vasárnap Brüsszelben tartott rendkívüli csúcstalálkozójának végén.
Az Európai Bizottság (EB) biztosi kollégiumának keddi strasbourgi ülésén politikai döntés született arról, hogy nyilvántartásba lehet venni azt a polgári kezdeményezést, amely a magyarországi demokrácia és jogállamiság átfogó vizsgálatát kérné az Bizottságtól - tudta meg EU-s forrásokból az EUrológus. Az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárást követelő kezdeményezés úgy ment át a kollégium "szűrőjén", hogy az ülésen éppen nem volt jelen Navracsics Tibor magyar uniós biztos. Ő ugyanis előzetesen kérte és megkapta a távolmaradás jogát, mivel ugyanabban az időpontban Brüsszelben az oktatási és kulturális miniszterek tanácsülésén vett részt. A cikk alapján úgy tűnik, hogy a tényleges biztosi kollégiumi döntés még nem született meg, de az akár néhány nap múlva megtörténhet a keddi fejlemény alapján. Mindez egy hosszú és bonyolult jogi procedúra után elméletileg elvezethet Magyarország EU-s szavazati jogának felfüggesztéséhez a 7. cikkely megsértésére hivatkozva. Erre azonban összességében kicsi az esély épp a hosszú út és a sok buktató miatt.
Sikeresnek bizonyult az a döntés, hogy a Miniszterelnökséghez kerüljenek az uniós ügyek, hiszen ezek alapvetően államon belüli ügyek, nem pedig külpolitikai jellegűek - többek között ezt mondta Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője az Országgyűlés európai ügyek bizottságának mai ülésén, éves meghallgatásán. A tárcavezető ismét hangsúlyozta, hogy a 2007-203-as ciklus terhére nem lesz forrásvesztés, amiért prémiumot érdemelnek majd az illetékes munkatársak. Elismerte, hogy nagyfokú átalakítás zajlik Magyarország Állandó Brüsszeli Képviseletén, az ott dolgozók közel negyedét küldték már el. A Miniszterelnökség vezetője bizakodásának adott hangot, hogy még 2020-ban is lesz uniós kohéziós alap, egyúttal azt szorgalmazta: 2017-2018-ban intenzíven gondolkodni kell arról, hogy mi lesz 2020 után, amikor már nem lesz ilyen mennyiségű uniós pénz.
A magas fokozatú terrorfenyegetettség miatt a brüsszeli pénzügyi intézmények otthoni munkavégzésre kérik dolgozóikat. A Brüsszelben működő pénzügyi intézmények mintegy 50 ezer dolgozót foglalkoztatnak.
A vasárnap este Brüsszelben és két belga városban indított rendőrségi razziák során tizenhat embert őrizetbe vettek, de Belgium első számú körözött személye, a november 13-án végrehajtott, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletsorozat egyik feltételezett elkövetője, Salah Abdeslam még szökésben van - tájékoztatott a belga főügyészség hétfőn kora hajnalban. A belga miniszterelnök szerint a biztonsági szervek információi szerint a párizsihoz hasonló terrorakció készülődhet Brüsszelben. Eközben a britek sem tétlenkednek, David Cameron miniszterelnök a kormány új, a terrortámadások nyomán további elemekkel kiegészített védelmi és biztonságpolitikai stratégiáját ismertette az alsóházban.
A belga hatóságok elrendelték a brüsszeli metróközlekedés leállítását is, miután szombaton a legmagasabb szintre emelték a terrorfenyegetettség mértékét a belga fővárosban. A belga miniszterelnök elmondta, hogy a párizsihoz hasonló támadástól tartanak. Közben valaki az Anonymus nevében (és nem Anonymus) azt állítja, hogy kiderítette: világszerte támadásokra készülnek az ISIS terroristái.
Az Európai Bizottság szerdán elfogadta azt a 195 kulcsfontosságú energetikaiinfrastrukturális projektet tartalmazó listát, amely az európai energia- és éghajlatvédelmi célkitűzéseket tartalmazza, valamint kulcsfontosságú építőeleme az EU energiauniós stratégiájának. A jelentést szerdán ismertette Maros Sefcovic, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben.
2015-ben extrém sok uniós forrás ömlik a gazdaságba, így nagyon magasra tette a lécet a kormány, hiszen emiatt a 2016-os, sőt a 2017-2018-as évekből is "ki kell taposni a maximumot". Ez viszont oda vezet, hogy 2019-re a pénzügyi keret döntő részét elköltheti, így a ténylegesen 2023-ig tartó ciklus második fele forrásínségben telhet. Három forgatókönyvet vázoltunk fel arra, hogy milyen pályán haladhat az előttünk álló években az ország. Látványos különbségek következnek.
Jövőre a GDP mintegy 3 százalékpontjával, nagyjából 1000 milliárd forinttal, fognak visszaesni a nettó EU-támogatások Magyarországon, de a magyar növekedési modell tesztje majd csak 2017-ben jöhet el - vélik a BruxInfó által megkérdezett névtelen brüsszeli források. Utóbbit arra alapozzák, hogy a héten közzétett európai bizottsági előrejelzés szerint az EU-források csak 2017-től kezdenek ismét pozitívan hozzájárulni a növekedéshez, így abban az évben kiderülhet, hogy "önerőből" mekkora növekedésre képes a gazdaság. A megkérdezett brüsszeli szakértők a magyar államháztartás strukturális deficitjének mérséklésével nem elégedettek, de jogi értelemben ezzel nem tudnak mit kezdeni (szankcionálni) és ugyanígy az államadósság pálya miatt sem tudnak belekötni Magyarországba, mivel összességében szépen csökkenő adósságrátát látnak.
November 23-án fejeződik be a Paks 2 finanszírozásáról szóló brüsszeli vizsgálat és valószínű, hogy a Bizottság nem köt bele a mostani szerződésbe - értesült a 444.hu. Az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatósága május óta vizsgálja, hogy fennáll-e a tiltott állami támogatás lehetősége a két új paksi blokk építéséről szóló beruházásban.
Abba kell hagyni, hogy az embereket továbbtereljük az országainkon. A menekülteket regisztrálni kell, mert ha nincs regisztráció, menekültjog sincs - mondta a tegnapi menekültügyi találkozót követően Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Az eredeti 16 helyett egy 17 pontos akciótervet fogadtak el tegnap Brüsszelben a nyugat-balkáni útvonalon történő migrációban érintett országok vezetői.
Komolytalannak és nem reálisnak nevezte egy szombati tv-interjúban Zoran Milanovic horvát miniszterelnök Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének javaslatát, amelyet a vasárnapi migrációs csúcstalálkozón kíván előterjeszteni. Közben a bolgár miniszterelnök azt közölte, hogy Bulgária, Románia és Szerbia kész lezárni határait a menekültek előtt, ha Németország és Ausztria is így dönt. Szombat délután viszont a holland kormányfő azt hangsúlyozta, hogy a kelet-európai országok tartoznak azzal a nagyobb nyugati országoknak, hogy többet tesznek az Európai Unióba irányuló migránsáradat megfékezésére. Angela Merkel német kancellár is megszólalt ma, aki az 1960-as évekbeli vendégmunkás-áradatból tanulva azt hangsúlyozta: minél hamarabb integrálni kell oktatási-képzési programokkal a befogadott menekülteket. Ezekből a nyilatkozatokból is látszik, hogy mindenki emeli a tétet a holnapi rendkívüli uniós válságtanácskozás előtt, amely délután 4 órakor kezdődik Brüsszelben.