A túlzottan magas kivitelezési árak miatt az Európai Bizottság a napokban elutasította az M4-es autópálya építésének magyar kérelmét - írja az Index. A portál úgy tudja, Brüsszelben a kartellezés gyanúja vetődött fel a közel 4 milliárdos kilométerenkénti építési költség miatt.
Pusztán a magyar hatóságok és az Euratom Ellátási Ügynökség (ESA) között folyó tárgyalások tényét erősítette meg szerdán az MTI érdeklődésére az Európai Bizottság illetékes szóvivője a paksi bővítéshez szükséges fűtőanyag-szállítási megállapodással összefüggésben.
Véget ért az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozás Brüsszelben, ahol a két fő téma az energiaunió és Ukrajna volt. Orbán Viktor ezt követően nyilatkozott. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak senki sem mondhatja meg, hogy milyen legyen az energiamixe. Elfogadhatatlan lett volna Magyarország számára, ha előzetesen engedélyt kellett volna kérni Brüsszeltől ilyen ügyekben - mondta. A magyar kormányfő arról is szólt, hogy komoly bajokat lát Ukrajnában, félháborús helyzet van jelenleg és szerinte még az a "kegyetlen IMF-program" is ott lebeg a szomszéd ország felett. Esetleges kijevi kudarcról, Nyugat felé meginduló ukrán tömegekről is beszélt.
Meglehetősen feszült hangulat alakult ki az európai uniós vezetők és a görög kormány között, és ez az egyre újabb és újabb nyilatkozatokkal csak fokozódni látszik. Noha a ma kezdődő kétnapos brüsszeli EU-csúcs apropóján Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök saját kezdeményezésre ül tárgyalóasztalhoz Németország, Franciaország, az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság és az Eurócsoport vezetőivel, az uniós partnerek finoman szólva sem számítanak sok előrelépésre. Pedig már mindenki számára világos: az athéni kormány rövid időn belül kifut a pénzéből.
A Széchenyi Programiroda 2013. augusztus 1. és 2015. január 21. között valósította meg brüsszeli projektjét, melynek keretében képviseletet működtetett az Európai Unió fővárosában - áll a másfél éves projekt zárásáról kiadott közleményben. A kirendeltség fenntartásának célja a hazai pályázók közvetlen brüsszeli forrású programokban történő sikeres részvételének elősegítése volt.
A korábban észlelt kockázatok miatt indított úgynevezett mélyreható vizsgálat Magyarországon nem tárt fel túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányt - jelentette be Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris kérdésekért felelős biztosa szerdán délután rendkívüli sajtótájékoztatón Brüsszelben.
Néhány napja még hallani sem akart a görög kormány a február végén lejáró EU-s hitelprogram meghosszabbításáról, de a péntek esti rendkívüli eurózóna pénzügyi csúcstalálkozón mégis ezt kérték és meg is kapták az európai partnerektől. A támogatási program négy hónapos hosszabbítása az eddigi program felülvizsgálatának lezárását és a görögök további terveinek tisztázását is segíti, feltéve, hogy jövő hétfőre egy megfelelő tartalmú reformtervet tesznek le az asztalra. Az európai partnerek gyanakvását azonban jól mutatja, hogy egy jelentős pénzösszeg felhasználását megváltoztatták, a négy hónapos időszak pedig egyelőre nem kezeli annak a pénzügyi "lyuknak" a problémáját sem, ami a hitelprogram lejártával előáll. Egyelőre ugyanis nem világos, hogy lesz-e harmadik görög mentőcsomag is - derül ki a Bruxinfo terjedelmes beszámolójából.
Brüsszel úgy tűnik, lazítana az értékpapírosításra vonatkozó szabályokon - írja a Financial Times. Ezzel egy olyan eszközosztály kerülhet újra előtérbe, amelyet sokan a pénzügyi válság kirobbantójának tartanak, és amelyet szinte kivégeztek a szabályozók.
Az egész Európai Unióban beindulhat idén a gazdasági növekedés, sőt jövőre mindez még tovább is gyorsulhat - derül ki az Európai Bizottság téli előrejelzéseiből. Ebben sokat segít az Európai Központi Bank lazítása és a Juncker-terv is, de a bizottság szerint a belföldi kereslet is kedvező fordulatot vehet.
Idén 2,4%-ra lassulhat a magyar gazdaság növekedési üteme, jövőre pedig 1,9% lehet a GDP-növekedés. Közben a költségvetés hiánya a tavalyi 2,6% után idén 2,7% körül lehet, 2016-ban pedig 2,5% körül alakulhat - tette közzé friss téli prognózisát Magyarországra vonatkozóan is az Európai Bizottság. A csütörtökön ismertetett jelentés szerint kis mértékben csökkenhet az államadósság is a következő években, viszont a brüsszeli számok szerint 2014-ben nem sikerült az államadósság csökkentése. A brüsszeli számok érdekessége ezentúl, hogy a strukturális egyenleg tavaly látványosan romlott és idén sem fog javulni.
Március helyett szeptemberig biztosan fenntartják az oroszokkal szembeni szankciókat, az érintett személyek és cégek listáját pedig kibővítik - derül ki Szijjártó Péter brüsszeli nyilatkozatából. Új szankciókról nem döntöttek, ellenben az Egyesült Államok újakat helyezett kilátásba.
A tavaly nyújtott 1,65 milliárd eurós makropénzügyi segítségnyújtási csomagon felül további 1,8 milliárd eurós mentőcsomagot javasol az Európai Bizottság nyújtani Ukrajnának - jelentette be a ma délutáni Európai Tanács ülést követő brüsszeli sajtótájékoztatón Valdis Dombrovskis, a Bizottság alelnöke.
Az egy dolog, hogy a választási kampány során milyen politikai ambíciókat hangoztatott a tegnapi görög választásokon győztes Siriza párt vezetése, az már egy másik dolog, hogy mostantól az eurózóna egyik tagállamának sorsáért kell felelősséget viselnie a kormánynak - mondta el az estébe nyúló Eurócsoport ülést követő brüsszeli sajtótájékoztatón Jeroen Dijsselbloem. Az Eurócsoport elnöke egyúttal örömét fejezte ki amiatt, hogy a friss hírek szerint a görögök az eurózónán belül képzelik el a jövőjüket és részben ennek tulajdonította, hogy "nagyon mérsékelten reagált a piac" a tegnapi választási eredményekre.
Magyarországnak meg kell állapodnia Oroszországgal a hosszú távú földgázszállítási szerződésekről annak érdekében, hogy a magyar gazdaság működni tudjon, és biztosított legyen a háztartások gázellátása - jelentette ki pénteken Brüsszelben a közszolgálai médiának nyilatkozva Orbán Viktor.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben megbeszéléseket folytat az Európai Néppárt, az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével - közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-vel.
Nagy kihívásnak nevezte csütörtökön Lázár János Brüsszelben, hogy Magyarországnak az idén 2100 milliárd forint uniós forrást kell lehívnia. Lázáraz új közbeszerzési törvényről is beszélt.
A szerdai kormányülés alapján ma jelent meg a Magyar Közlöny idei első számában az a Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett rendelet (2/2015. (I. 14.) MvM rendelet), amely meghatározza azt, hogy mennyi a havi bruttó alapellátmánya azoknak a diplomatáknak és szakdiplomatáknak, akik a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletén dolgoznak. Ők a Miniszterelnökséggel kormányzati szolgálati jogviszonyban állva látják el a feladataikat.
Corina Cretu, regionális politikáért felelős biztossal tárgyal csütörtökön Brüsszelben Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A megbeszélés fő témája a forrásfelhasználás javítására a biztos által javasolt munkacsoport tevékenységének megvitatása lesz. Közben a legfrissebb adatok szerint a kohéziós források magyar abszorpciója majdnem eléri a 76 százalék fölötti uniós átlagot - írja a Bruxinfo.
Óvatosságra intett Orbán Viktor miniszterelnök az oroszországi válság lehetséges következményeinek megítélését illetően: mint csütörtök késő este Brüsszelben újságíróknak elmondta, az orosz devizatartalékok és az orosz katonai képességek rendkívül erősek, az orosz gazdaság újjászervezhető, Oroszország továbbra is komoly ország, amelyet megfelelő súlyán kell kezelni.
Az Igazságügyi Minisztérium perre mehet az Európai Bizottsággal.
Kisebb kamatvágás jöhet jövőre, mint amire eddig számítani lehetett.
Két további fontos következménye is lesz szerinte Donald Trump győzelmének.
Kevesebb kamatvágás lehet jövőre, ez rontotta el a hangulatot.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
