A Zeekr, vagyis a kínai Geely elektromos autómárkája 750 millió dolláros befektetést szerzett új és meglévő befektetőktől, többek között a CATL kínai akkumulátorgyártól. A finanszírozási körben a márkát 13 milliárd dollárra értékelték a befektetők - számolt be a Reuters.
Iparági lobbisták szerint egyáltalán nem igaz, hogy Európa lemaradt az e-autós versenyben, sőt 2023-ban az unióban gyártják az akkumulátorok kétharmadát. Viszont a versenyelőny megtartásához pénz és szabályváltoztatás kell az Európai Bizottságtól. Jó alap lehet a nyersanyagellátás és az e-kamionok ügye, hogy ösztönözzék Európa gazdaságát.
Az uniós klímavédelmi célok teljesítése érdekében az elektromos autóértékesítések jelentősen nőni fognak a következő években, azokhoz pedig nélkülözhetetlenek az akkumulátorok, „így évtizedekre bebiztosítjuk a magyar járműipar fejlődését és a nemzetgazdaságban betöltött szerepét” a nagy akkumulátor gyárak ide vonzásával – mutatott rá a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Joó István. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója egyúttal azt a kormányzati elvárást is megfogalmazta, hogy „a beruházások a legszigorúbb környezetvédelmi normákat betartva valósuljanak meg”. Elárulta, hogy a dühös lakossági reakciók mellett sem érzékelte a debreceni CATL gyár kínai tulajdonosánál az elbizonytalanodást; és úgy látja: „a kínai beruházó elkötelezett, hogy a magyar törvényeket minden szempontból betartsa.” Joó István meglátása szerint egyelőre nincs hatása a magyar befektetésösztönzési eredményekre a geopolitikai blokkosodás veszélyeinek, illetve az uniós jogállamisági vitáknak sem. A vezérigazgató a lapunknak adott interjúban jelentette be az egyedi kormánydöntési rendszer (EKD) átalakítását és részleteit, így például azt, hogy az eddigi 25% helyett a beruházási volumen 50%-áig lesznek elszámolhatók a megújuló energia termeléséhez kapcsolódó költségek. A növekvő országos villamos energia igények kapcsán rámutatott: ez a lépés "arról szól, hogy akik a saját energiaellátásuk érdekében szeretnének valamilyen kapacitást létrehozni, azt tudjuk támogatni."
A debreceni CATL beruházás összemérhető például a Tesla berlini gigafactoryjával, ami igencsak érdekes jelenség egy olyan kis országban, mint Magyarország. A következő években a feldolgozóipari termelés egyre nagyobb súlyát adja majd az akkumulátorgyártás, miközben a hazai iparpolitikának a diverzifikációra kellene törekedni. Az elmúlt évek iránya felveti a kérdést, hogy Magyarország miképp törne ki a közepes fejlettség csapdájából.
Nehéz év vár a járműpiacra 2023-ban, a jó hír azonban az, hogy a mögöttünk hagyott esztendőnél már talán jobb idők várnak ránk. Negatív kockázatok sajnos most is vannak, de néhány biztos pontot is azonosíthatunk.
„Távolról sem vagyunk környezetrombolók”, hiszen az akkumulátor gyártási tevékenységet zárt, megfelelően szigetelt épületekben fogjuk végezni, így a tevékenységből nem várható talaj- és talajvízszennyezés – hangsúlyozta az Indexnek küldött válaszaiban a kínai CATL, amely Debrecenben épít fel egy gigantikus gyárat, amellyel 100 gigawattórás kapacitást hoz létre a jelenlegi 40 gigawattórás teljes magyarországi akkumulátor kapacitás mellé.
Az egyik leggazdagabb magyar milliárdos szerint olyan gyárakat kell Magyarországra hívni, amiből a magyar cégek profitálhatnak és az akkumulátorgyár nem ilyen – írja a Forbes.
Lemondott Balogh Csaba gödi polgármester – szúrta ki a Telex a Facebookon közzétett videóban.
Noha rekordprofitot termelt az SK Innovation tavaly, az új magyarországi és amerikai akkumulátorgyárai jelentős veszteséget okoztak a cégnek. A termékek minősége jelentősen rosszabb, jóval több az elsőre selejtes termék, mint a rivális cégeknél. Új vezető javíthat a termelékenységen.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. Adásunk első részében arról lesz szó, hogy az elmúlt hónapokban többször fogalmazódott meg a gazdaságpolitika részéről, hogy Magyarországot akkumulátorgyártó nagyhatalommá kívánják tenni, melynek érdekében már számos multinacionális vállalat kezdte meg a gyártást és a jövőben is újabb gigaberuházások megvalósítását tervezik. De mekkora kockázatot jelent a magyar gazdaság számára, ha ilyen intenzitással fókuszál egy konkrét piacra a jövőben? Erről Braun Erikkel, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatójával beszélgettünk. A második részben azt vizsgáljuk meg, hogy a jelek szerint megállt a lakáshitelek drágulása az utóbbi két hónapban, és már nem ritkák a banki kamatcsökkentések sem. Bár nagy átlagban még így is 9-10% körül alakulnak a piaci lakáshitelkamatok, ami a legkevésbé sem vonzó a hitelfelvevőknek, de jó bankválasztással sokat lehet nyerni, ebben is segítünk az alábbiakban. Erről Palkó Istvánt, lapunk pénzügy divíziójának vezető elemzőjét kérdeztük.
Debrecenben gyárat épít a kínai CATL, a vállalat elektromos autókhoz készít majd akkumulátorokat, egy olyan gyárban, ami kategóriájában az egyik legnagyobb lesz egész Európában. A gyárépítést hangos lakossági ellenállás kíséri, és mivel a beruházó és a kormány részéről kevés a releváns információ, ezért egymásnak ellentmondó, sokszor fals információk terjednek a gyár várható környezeti terhelésével, például károsanyag-kibocsátásával vagy zajterhelésével kapcsolatban. Az egyik gyakran elhangzó érv az üzemmel szemben, hogy ehhez hasonlókat már csak periféria országokban építenek, ahol a környezetvédelmi szempontok sokadlagosak. Ez az érv könnyen cáfolható, mivel az elmúlt hónapok bejelentései alapján számos nyugat- és észak-európai országban is épülnek akkumulátor-gyártó gigaüzemek. Az az állítás, hogy csak perifériaországokban épülnek akkumulátor-gyártó üzemek, egyszerűen nem igaz.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón bejelentette, hogy a kormánytagok lemondtak az egyetemi alapítványokban betöltött tisztségeikről, hogy ezzel is előmozdítsák az EU-s alkut. A kormány továbbra is törekszik rá, hogy megegyezzenek az EU-val, a Bizottság követelései azonban folyamatosan változnak. Az eseményen sok szó esett a debreceni akkumulátorgyárról, amelynek ügye akár bíróság elé is kerülhet. Ezen kívül szóba került egy lehetséges Orbán-Zelenszkij találkozó, EU-s szankciók, energetikai kérdések, és a gazdaság teljesítménye is.
Már egy októberi, a magyar állam és a debreceni önkormányzat közötti együttműködési megállapodás műszaki leírása is azt tartalmazta, hogy a déli gazdasági övezet vízkapacitását óránként 1770 köbméterre, azaz napi 42480 köbméterre bővítik, éppen annyira, mint ami a minap a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal oldalán felbukkant, majd pontatlanságokra hivatkozva törölt, szakértői tanulmányban is benne volt, így ez jócskán meghaladja a városházi kommunikációban sulykolt napi legfeljebb 24 ezer köbmétert – mutatott rá cikkében a Szabad Európa.
Az elmúlt hónapokban többször fogalmazódott meg a gazdaságpolitika részéről, hogy Magyarországot akkumulátorgyártó nagyhatalommá kívánják tenni, melynek érdekében már számos multinacionális vállalat kezdte meg a gyártást és a jövőben is újabb gigaberuházások megvalósítását tervezik, mint például a debreceni beruházás. A társadalom részéről egyre nagyobb ellenállás tapasztalható a kitűzött céllal és annak megvalósításával szemben, elsősorban a gyártással együtt járó környezeti problémák miatt. Másrészt viszont az ágazat legnagyobb szereplőinek hazánkba történő csábításával újabb munkahelyek keletkezhetnek, a hazai járműiparon belül erősödik az elektromos járművek gyártása felé történő elmozdulás, továbbá az elkészített járművek belföldön előállított hozzáadott-értéke is növekedhet. Ezen gondolatok mentén ebben a cikkben azt mutatom be, hogy a magyar gazdasági szerkezetbe hogyan illeszthető be az akkumulátorgyártás, milyen szereppel bírnak ezek a termékek a világkereskedelemben, és Magyarország hol tart jelenleg az akkumulátor nagyhatalommá válás folyamatában.
Tavaly augusztus óta, amikor bevezette az Egyesült Államok az úgynevezett "klímatörvényét" - hivatalos nevén inflációcsökkentési (IRA) törvényt - több mint 100 ezer tiszta energiával kapcsolatos új munkahelyet jelentettek be a vállalatok. Az új munkahelyek mögött eddig mintegy 90 tiszta energiához köthető új projekt áll, az összértékük megközelíti a 90 milliárd dollárt - áll a Bloomberg cikkében.
Az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági konfrontáció keresztüzébe került Európa, mivel Washington zöld iparágak fellendítésére irányuló terve azzal fenyeget, hogy járulékos károkat okoz egy kulcsfontosságú szövetségesének. Eközben mélyül a Peking és az észak-atlanti rendszer közötti gazdasági konfliktus is. Magyarország több évig Keletről és a Nyugatról egyszerre akart tőkét szerezni, viszont előbbivel hangzatos bejelentéseken túl nem jutott, mostanra viszont Kína első számú célpontja lett.
Hétfőn a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal honlapján közzétettek egy 186 oldalas tanulmányt, amely a debreceni déli ipari park jövőbeni vízfelhasználásáról és szennyvízhozamáról szólt. A tanulmány a debreceni önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. (DIF) megrendelésére készült az ipari park vízellátó és szennyvízelvezető rendszerének megépítéséhez, a szerző, az Enviro-Expert Kft. volt. A tanulmány két nap után, szerdán délben eltűnt a kormányhivatal honlapjáról, írja a 24.hu.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy mit tudunk a CATL nevű kínai cégről, amely egy gigantikus méretű akkumulátorgyár tervezett megépítésével borzolja a kedélyeket Debrecenben. A CATL-ről és a beruházás méretéről Nagy Viktort, a Portfolio vezető részvényelemzőjét kérdeztük. Adásunk második témája az volt, hogy belenyúl a kormány a lakásbiztosítások szabályaiba. Az április végén életbe lépő új szabályokkal és a piaci reakcióikkal kapcsolatban Palkó István, lapunk Pénzügy tovatának vezető elemzője volt a vendégünk.
Olaf Scholz kancellár latin-amerikai útját részben arra használta fel, hogy Németországot számára további lítiumkészleteket biztosítson. Ennek az oka, hogy az olyan német cégek, mint a Mercedes-Benz Group, vagy a Volkswagen számára kiemelten fontosak ezek a nyersanyaghoz az elektromos járművek akkumulátoraihoz - írja a Bloomberg.
Szerdán tette közzé a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt a jogszabálytervezetet, amely kivonja a nemzetgazdasági célból kiemelt beruházásokat könnyített területkijelölési szabályozáshoz köti. A változtatást a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, két elemet pedig külön kiemelnek: az iváncsai és a debreceni akkumulátorgyár-építési projekteket.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
