Az Egyesült Államok az akkumulátorgyártás kritikus nyersanyagaira kötött részleges szabadkereskedelmi megállapodással kész elérhetővé tenni az európai autógyártók számára is az elektromos autókra adott amerikai adókedvezmény igénybe vételét - jelentette ki Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a G20-ak pénzügyminisztereinek konferenciáján az indiai Bengaluruban.
A mai napon döntött a Fővárosi Közgyűlés arról az előterjesztésről, melyet Szaniszló Sándor, Horváth Csaba, Soproni Tamás és V. Naszályi Márta nyújtott be. Az állásfoglalás értelmében a főváros területén kizárólag azt követően épülhet akkumulátorgyár, hogy azt helyi népszavazás után a lakosság támogatta – írja a HVG.
Már elérhető a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében Bod Péter Ákossal beszélgettünk, arról, hogy hoz-e érdemi előnyöket a debreceni CATL akkumulátorgyár Magyarország számára, vagy éppen ellenkezőleg, a hasonló megaberuházások nyomán tartós szerkezeti eltolódások következhetnek be. A második blokkban az infláció és a magyarok megtakarításainak kapcsolatáról beszélünk, többek között a pénzügyi eszközök állományáról és magáról a megtakarítási képességről, de kiderül az is, hova áramlik a háztartások pénze. Ezt Palkó Istvánnal, a Portfolio pénzügy rovatának vezető elemzőjével járjuk körbe.
A lítium ára Kínában az elmúlt három hónapban az akkori rekordszintnek csaknem a kétharmadára esett vissza. A világ legnagyobb elektromos járműpiacán tapasztalható keresletgyengülés törte meg a kulcsfontosságú akkumulátor-összetevő árának két éve tartó masszív raliját. A negatív hangulatot tovább fokozza, hogy a világ legnagyobb akkumulátorgyártójának számító kínai CATL a hazai EV-gyártókkal nagyon kedvezményes áron kötött akkumulátor-szerződéseket.
Az akkumulátorgyártás a következő években óriási mértékben növeli a feldolgozóipar termelési volumenét Magyarországon. Ennek kapcsán elkezdtek napvilágot látni különböző számok, amelyek a járműipar jelenbeli és jövőben várható gazdasági súlyát voltak hivatottak megbecsülni. A probléma csak az, hogy ezek a mutatók rendkívül falsak.
Az akkunagyhatalmi státuszunkról zajos, noha érdemi vita pattant ki, ha már a gumiabroncs-fejedelemség ügyében elmaradt. Érthető az indulat: egyenként is nagy projektekről van szó, amelyek sokak életét, közösségek és térségek viszonyait érintik. A helyi aggályok akkor is komolyan veendők, ha a nemzetgazdasági előnyök tetemesek. De vajon azok-e? Jórészt ígéretek, hitek és hipotézisek uralják a szakmai és közéleti vitát. Ez annyiban érhető is, hogy sem a máshol zajló események, sem a közelmúlt esetei nem adnak kellő kapaszkodót a most zajló folyamatok előnye-hátránya mérlegének autentikus kimondásához. Ugyanakkor e megaberuházások nyomán tartós szerkezeti eltolódások következhetnek be, súlyos következményekkel. A jövőnkkel való szembenézést tehát nem lehet megspórolni. Érdemes azonban a napi vitáktól egyet hátrább lépve rátekinteni a már kivehető világtrendekre és a történelmi párhuzamokra.
Ellenzéki kezdeményezésre az akkumulátorgyárak ügyében összehívták az Országgyűlés rendkívüli ülését hétfőre
Kiadták a környezethasználati engedélyt a debreceni akkumulátorgyár építéséhez - közölte a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal hétfőn az MTI-vel.
A Zeekr, vagyis a kínai Geely elektromos autómárkája 750 millió dolláros befektetést szerzett új és meglévő befektetőktől, többek között a CATL kínai akkumulátorgyártól. A finanszírozási körben a márkát 13 milliárd dollárra értékelték a befektetők - számolt be a Reuters.
Iparági lobbisták szerint egyáltalán nem igaz, hogy Európa lemaradt az e-autós versenyben, sőt 2023-ban az unióban gyártják az akkumulátorok kétharmadát. Viszont a versenyelőny megtartásához pénz és szabályváltoztatás kell az Európai Bizottságtól. Jó alap lehet a nyersanyagellátás és az e-kamionok ügye, hogy ösztönözzék Európa gazdaságát.
Az uniós klímavédelmi célok teljesítése érdekében az elektromos autóértékesítések jelentősen nőni fognak a következő években, azokhoz pedig nélkülözhetetlenek az akkumulátorok, „így évtizedekre bebiztosítjuk a magyar járműipar fejlődését és a nemzetgazdaságban betöltött szerepét” a nagy akkumulátor gyárak ide vonzásával – mutatott rá a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Joó István. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója egyúttal azt a kormányzati elvárást is megfogalmazta, hogy „a beruházások a legszigorúbb környezetvédelmi normákat betartva valósuljanak meg”. Elárulta, hogy a dühös lakossági reakciók mellett sem érzékelte a debreceni CATL gyár kínai tulajdonosánál az elbizonytalanodást; és úgy látja: „a kínai beruházó elkötelezett, hogy a magyar törvényeket minden szempontból betartsa.” Joó István meglátása szerint egyelőre nincs hatása a magyar befektetésösztönzési eredményekre a geopolitikai blokkosodás veszélyeinek, illetve az uniós jogállamisági vitáknak sem. A vezérigazgató a lapunknak adott interjúban jelentette be az egyedi kormánydöntési rendszer (EKD) átalakítását és részleteit, így például azt, hogy az eddigi 25% helyett a beruházási volumen 50%-áig lesznek elszámolhatók a megújuló energia termeléséhez kapcsolódó költségek. A növekvő országos villamos energia igények kapcsán rámutatott: ez a lépés "arról szól, hogy akik a saját energiaellátásuk érdekében szeretnének valamilyen kapacitást létrehozni, azt tudjuk támogatni."
A debreceni CATL beruházás összemérhető például a Tesla berlini gigafactoryjával, ami igencsak érdekes jelenség egy olyan kis országban, mint Magyarország. A következő években a feldolgozóipari termelés egyre nagyobb súlyát adja majd az akkumulátorgyártás, miközben a hazai iparpolitikának a diverzifikációra kellene törekedni. Az elmúlt évek iránya felveti a kérdést, hogy Magyarország miképp törne ki a közepes fejlettség csapdájából.
Nehéz év vár a járműpiacra 2023-ban, a jó hír azonban az, hogy a mögöttünk hagyott esztendőnél már talán jobb idők várnak ránk. Negatív kockázatok sajnos most is vannak, de néhány biztos pontot is azonosíthatunk.
„Távolról sem vagyunk környezetrombolók”, hiszen az akkumulátor gyártási tevékenységet zárt, megfelelően szigetelt épületekben fogjuk végezni, így a tevékenységből nem várható talaj- és talajvízszennyezés – hangsúlyozta az Indexnek küldött válaszaiban a kínai CATL, amely Debrecenben épít fel egy gigantikus gyárat, amellyel 100 gigawattórás kapacitást hoz létre a jelenlegi 40 gigawattórás teljes magyarországi akkumulátor kapacitás mellé.
Az egyik leggazdagabb magyar milliárdos szerint olyan gyárakat kell Magyarországra hívni, amiből a magyar cégek profitálhatnak és az akkumulátorgyár nem ilyen – írja a Forbes.
Lemondott Balogh Csaba gödi polgármester – szúrta ki a Telex a Facebookon közzétett videóban.
Noha rekordprofitot termelt az SK Innovation tavaly, az új magyarországi és amerikai akkumulátorgyárai jelentős veszteséget okoztak a cégnek. A termékek minősége jelentősen rosszabb, jóval több az elsőre selejtes termék, mint a rivális cégeknél. Új vezető javíthat a termelékenységen.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. Adásunk első részében arról lesz szó, hogy az elmúlt hónapokban többször fogalmazódott meg a gazdaságpolitika részéről, hogy Magyarországot akkumulátorgyártó nagyhatalommá kívánják tenni, melynek érdekében már számos multinacionális vállalat kezdte meg a gyártást és a jövőben is újabb gigaberuházások megvalósítását tervezik. De mekkora kockázatot jelent a magyar gazdaság számára, ha ilyen intenzitással fókuszál egy konkrét piacra a jövőben? Erről Braun Erikkel, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatójával beszélgettünk. A második részben azt vizsgáljuk meg, hogy a jelek szerint megállt a lakáshitelek drágulása az utóbbi két hónapban, és már nem ritkák a banki kamatcsökkentések sem. Bár nagy átlagban még így is 9-10% körül alakulnak a piaci lakáshitelkamatok, ami a legkevésbé sem vonzó a hitelfelvevőknek, de jó bankválasztással sokat lehet nyerni, ebben is segítünk az alábbiakban. Erről Palkó Istvánt, lapunk pénzügy divíziójának vezető elemzőjét kérdeztük.
Debrecenben gyárat épít a kínai CATL, a vállalat elektromos autókhoz készít majd akkumulátorokat, egy olyan gyárban, ami kategóriájában az egyik legnagyobb lesz egész Európában. A gyárépítést hangos lakossági ellenállás kíséri, és mivel a beruházó és a kormány részéről kevés a releváns információ, ezért egymásnak ellentmondó, sokszor fals információk terjednek a gyár várható környezeti terhelésével, például károsanyag-kibocsátásával vagy zajterhelésével kapcsolatban. Az egyik gyakran elhangzó érv az üzemmel szemben, hogy ehhez hasonlókat már csak periféria országokban építenek, ahol a környezetvédelmi szempontok sokadlagosak. Ez az érv könnyen cáfolható, mivel az elmúlt hónapok bejelentései alapján számos nyugat- és észak-európai országban is épülnek akkumulátor-gyártó gigaüzemek. Az az állítás, hogy csak perifériaországokban épülnek akkumulátor-gyártó üzemek, egyszerűen nem igaz.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón bejelentette, hogy a kormánytagok lemondtak az egyetemi alapítványokban betöltött tisztségeikről, hogy ezzel is előmozdítsák az EU-s alkut. A kormány továbbra is törekszik rá, hogy megegyezzenek az EU-val, a Bizottság követelései azonban folyamatosan változnak. Az eseményen sok szó esett a debreceni akkumulátorgyárról, amelynek ügye akár bíróság elé is kerülhet. Ezen kívül szóba került egy lehetséges Orbán-Zelenszkij találkozó, EU-s szankciók, energetikai kérdések, és a gazdaság teljesítménye is.
Megjelentek a hosszabbítás részletei.
Nagy a pánik még mindig a demokraták körében.
Európai békemissziónak nevezte akciótervét a magyar kormányfő.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
