Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Pénz7 hétfői ünnepélyes rendezvényen elmondott beszédében jelentette be: a 2 gyermekes anyáknak szóló szja-mentesség bevezetése 2026-ban indul és 4 év alatt épül be teljesen az adórendszerbe. Kiderült továbbá, hogy 600 ezer 2 gyermekes édesanya lehet ezzel érintett.
Hatalmas vállalást tett Orbán Viktor a szokásos februári évértékelőjén. 5 év várakozás után - először ugyanis 2020 januárjában beszélt erről a lehetőségről - idén októbertől kiterjeszti a kormány a 3 gyermekes anyákra is az örök életre szóló szja-mentességet, majd 2026 januárjától kezdődően - igaz lépcsőzetesen - a 2 gyermekes dolgozó édesanyák is megkapják ezt a jelentős kedvezményt. A radikális adóügyi intézkedések sorának itt még nincs vége: az új inflációs helyzet miatt a kormány már hajlandó hozzányúlni az általános forgalmi adóból származó bevételekhez, igaz csak célzottan és korlátozottan. A kabinet jól láthatóan a megszokott gazdaságpolitikai keretrendszerben gondolkodik, a gyermekes családok és a nyugdíjasok vannak a kedvezmények fókuszában, és a lépésekkel elsősorban a rövid távú kihívásokra reagál, és természetesen a gazdaságpolitikájával is ráfordul a 2026-os parlamenti választásokra. Adószakértő segítségével átfogóan értékeljük az eddig ismert részleteket.
Az EU-ban hamarosan konszenzusra juthatnak a 2021-ben benyújtott, de később elakadt energiaadó-irányelv reformjának ügyében, amelynek célja az adózási szabályok uniós klíma- és energiapolitikához való igazítása. Az elfogadást az akadályozza, hogy minden tagállam egyetértése szükséges, amit eddig nem sikerült elérni. Most azonban a versenyképességi nyomás elősegítheti a kompromisszum kialakítását, így a reform végre életbe léphet.
Scott Bessent új amerikai pénzügyminiszter tudomásul vette azt a kérésünket, hogy minél előbb szeretnénk elkezdeni a kettős adóztatás elkerüléséről szóló magyar-amerikai egyezmény újrakötéséről szóló tárgyalásokat, de azt látni kell, hogy az új amerikai adminisztrációnak számos adózási, gazdasági, pénzügyi kérdést kell rendeznie – jelezte washingtoni tárgyalásáról Szijjártó Péter, azt érzékeltetve, hogy az egyezmény megkötése nem megy gyorsan. A magyar külgazdasági és külügyminiszter azt is elárulta a Magyar Amerikai Üzleti Tanács rendkívüli ülésén hallottak alapján, hogy a hazánkban működő amerikai cégek a következő hónapokban több ezer fős létszámbővítést hajthatnak végre.
Évek óta nem látott érdeklődés övezi a hosszú távú megtakarítási formákat itthon, az MNB statisztikái szerint a TBSZ- és NYESZ-számlák száma és a rajtuk lévő megtakarítás is meglódult az utóbbi egy-másfél évben. A szocho körüli változások, értve ez alatt azt a kiskaput is, hogy rövid távra is lehetett szochómentesen TBSZ-t nyitni, azt eredményezték, hogy másfél év alatt 112,5 ezerrel nőtt a TBSZ-számlák száma, a rajtuk elhelyezett összeg pedig több mint 2700 milliárd forinttal bővült. A felfutó keresletből a legnagyobbat a brókercégek profitáltak. Ezzel párhuzamosan pozitív fejlemények játszódtak le a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások piacán is azzal, hogy a NYESZ-számlanyitási aktivitás is megugrott.
Donald Trump átfogó adóreformtervet vázolt fel republikánus törvényhozóknak, amelynek célja az egyéni és vállalkozói adóterhek csökkentése, valamint bizonyos kedvezmények eltörlése. A republikánusok között vita alakult ki arról, hogy az adócsökkentések és bevándorlási intézkedések egy csomagban vagy külön-külön kerüljenek elfogadásra. A döntés nemcsak Trump gazdasági programját, hanem a Kongresszus republikánus többségének egységét is próbára teszi.
Jelentősen változnak márciustól a vámjogi képviselet és az ahhoz kapcsolható import áfa kezelésének szabályai. Az áfa-törvény változása negatívan fogja érinteni a vámszolgáltatási piacot, a magyarországi vámkezelések számát, és közvetett módon a logisztikai szektort és a nemzetgazdaságot is.
A „gazdaságfehérítés” jegyében az adóhatóság mindig is nagy hangsúlyt fektetett a „fekete” – azaz a be nem jelentett – foglalkoztatás feltárására. A kihágókkal szembeni szigorú retorziók célja, hogy olyan kockázatot telepítsen a foglalkoztatókra, amely mellett ne érje meg kibújni a foglalkoztatással járó adókötelezettségek teljesítése alól. Sokszor azonban nem annyira elvágólagos, hogy foglalkoztatóként mikor is terhel minket a bejelentési kötelezettség, és a szigorú szankciók alkalmazása rendkívül igazságtalanul hathat azokban az esetekben, amikor vétlenek voltunk.
Élesen bírálták a kormány azon tervét a nagyvállalatok vezetői az elmúlt hetekben, amely szerint 2025-ben ideiglenesen megemelnék az adókat a legnagyobb cégekre Franciaországban. Az Európa legértékesebb vállalkozásai közé tartozó Michelin, az Airbus és az LVMH első emberei arra figyelmeztettek, hogy a döntés elindíthatja a termelés külföldre költöztetését.
A kis- és középvállalkozások (KKV-k) gazdasági szerepe megkérdőjelezhetetlen: ezek a vállalkozások nemcsak a foglalkoztatás jelentős részét biztosítják, hanem kulcsszerepet játszanak a helyi gazdaságok fejlődésében és a társadalmi stabilitás fenntartásában is. Ezért a gazdasági ügyekért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelt célja a magyar kkv-k – beleértve természetesen az egyéni vállalkozók – támogatása, a tehercsökkentésen, a jogkövetésük elősegítésén keresztül, versenyképességük javítása céljából. Ehhez a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó két háttérintézmény, a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), valamint az újonnan felálló Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) támogató működése is hozzá fog járulni. Ezen intézkedések sorába illeszkedik az alanyi áfamentesség értékhatárának 12 millió forintról 18 millió forintra történő növelése, ami hozzávetőlegesen 30 ezer cégnek jelenthet számottevő kedvezményt. Az éves szinten mintegy 15-20 milliárd forintos segítséget legnagyobb arányban a kiskereskedelemben dolgozók élvezhetik, de számottevő az építőiparban dolgozók, valamint különböző szellemi tevékenységet (jogi, számviteli és egyéb tanácsadást) végző mikrocégek is az érintetti körben. Az adózási oldalon további egyszerűsítéseket, kedvezmények és új digitális megoldások bevezetését vizsgálja a Kormány, hogy több erőforrást fordíthassanak fejlődésükre és piaci pozíciójuk erősítésére a cégek. Emellett a vállalkozások életében meghatározó a fogyasztóvédelmi kötelezettségek betartása is, amelyek közül számos hatályos szabályt felülvizsgál a Kormányzat, hogy a jogkövető gazdasági szereplők minél kisebb (adminisztrációs és egyéb) teherrel szembesüljenek a működésük folyamán.
Átalakult vezetőséggel vág neki az új pénzügyi évnek a KPMG, azzal a céllal, hogy az egyre összetettebb gazdasági környezetben is jól működő, hatékony üzleti megoldásokkal támogassa ügyfeleit. Bár a kompetenciákat továbbra is szakterületekre osztják, a tanácsadócég szakemberei ma már átfogó megoldásokkal és közösen, több terület szakértői együttműködésével, multidiszciplináris megközelítéssel dolgoznak azon, hogy az ügyfeleik az állandó változás környezetében a jövő elvárásainak is megfeleljenek. Az átalakítás részeként közösen felel a tanácsadás üzletágért a KPMG két korábbi szakterületi vezető partnere, Rakó Ágnes és Kórász Tamás, akik a Portfolio-nak az átalakítás mellett a tanácsadói piac változásairól, az ügyfelek új igényeiről és az ezekből következő digitalizációs lehetőségekről is beszéltek.
Az államkincstári befektetések megváltozó kamatozásával összefüggésben az Adótanácsadók Egyesülete kiemeli, hogy a lejáró, vagy visszaváltott kötvényekből felszabaduló összegek újrabefektetése során érdemes kiemelt figyelmet fordítani az egyes befektetési eszközök adózására is.
A globális minimumadó reformja alapjaiban alakította át a nemzetközi vállalati adózást, célja a nyereségátcsoportosítás visszaszorítása és az igazságosabb adóteher biztosítása. Egy szlovákiai kutatás alapján a 2024-ben bevezetett szabályozás 4%-kal, azaz 117 millió euróval növelhette az ország társaságiadó-bevételeit, miközben csökkentette a nyereségátcsoportosítás mértékét. Bár a reform nem szünteti meg teljesen az adóelkerülést, jelentős lépést jelent az átláthatóbb adózás felé, miközben a kormányoknak és vállalatoknak alkalmazkodniuk kell az új rendszerhez. Magyarország számára a szlovák tapasztalatok fontos tanulságokat nyújthatnak a gazdaságpolitikai alkalmazkodás terén.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön bejelentette, hogy visszamenőlegesen 2025. január 1-től 12 millió forintról megemeli a kormány az alanyi adómentesség értékhatárát. A lépés korábban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslatában is szerepelt.
Donald Trump bejelentette, hogy megduplázhatja a külföldi állampolgárok és vállalatok amerikai adóit, ami globális adóügyi konfrontációt válthat ki. Az Egyesült Államok elnöke számos országot figyelmeztetett, hogy Washington komoly kihívásokat fog indítani a jelenlegi globális adószabályokkal szemben. Magyarország különösen rosszul járhat, mivel jelenleg nincs hatályos kettős adóztatás elleni egyezmény a két állam között, így eleve magasabb adóterheket fizetnek a magyar szereplők.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2024. január 14-én megerősítette javaslatát, miszerint növelni kellene az alanyi áfamentesség értékhatárát 18 millió forintra, amely előzőleg is szerepelt a tavalyi minimálbér kutatás gyorsjelentésében. A bejelentés Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részéről kedden hangzott el, aki a Kamara javaslatát előremutatónak találta, és elismerte annak gazdasági fontosságát.
Befagyasztotta a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat a román kormány - írja az economedia.ro. A Ciolaciu-kabinet hétfői ülésén elfogadott sürgősségi rendelet értelmében a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek 2025 végéig a 2024 decemberi szinten maradnak.
Bár mostanában nem kellett egekbe szökő benzinárról és ellátási nehézségekről beszámolni, azért izgalmakból nem volt hiány 2024-ben: az év első felében látványos keménykedés zajlott a kormányzat és az üzemanyagpiaci szereplők között, előbbi szerint a magas árrések miatt lógott ki a régiós mezőnyből a magyar benzin, utóbbiak pedig a magas adóterhekre mutogattak. Aztán éppen csak hogy csak elült ez a vihar, máris jött a még durvább feketeleves, amikor az ukrán vezetés megpendítette, hogy 2025-től akár le is állhat az orosz olaj szállítása Magyarország felé. Az ügyet gyorsan elsikálták, de az ellátásbiztonság kérdése ezzel újból előtérbe került, ráadásul januárban beiktatják hivatalába Donald Trumpot, akinek a várható intézkedései még tovább kavarhatják az állónak már most sem nevezhető vizet. És akkor még nem is beszéltünk a forint várható teljesítményéről, a változó adóterhekről és a finomítói prémiumról - mindezek miatt hatalmas a bizonytalanság a benzinár alakulásával kapcsolatban, egy biztos, 2025-ben sem fogunk unatkozni.
Gerlaki Bence nemzetgazdasági miniszter irányításával az adóügyekért, a fogyasztóvédelemért és a kereskedelemért fog felelni - jelentette be a minisztérium.
A gazdasági tevékenységet leíró úgynevezett TEÁOR-kódok lényegében több mint 15 éve nem frissültek, ezért számos, ma már a mindennapjaink részét képező foglalkozás vagy iparág tevékenységét nem lehet igazán specifikusan a nómenklatúrába sorolni. Drónok, okosórák gyártása; internetes videótartalmak közzététele (pl. influenszerek és vloggerek), 3D nyomtatás, e-sport klubok működtetése, elektromos járművek töltőállomásainak üzemeltetése – mind olyan tevékenységek, amelyek még nem szerepeltek a 2008-as tevékenységosztályozásban, viszont az új, 2025. január 1-jén életbe lépő TEÁOR’25-ben már név szerint kapnak helyet. Érdemes azonban odafigyelni, mert a KSH, azért, hogy egyszerűsítse a gazdasági szervezetek feladatát, a rendelkezésére álló adatok alapján új TEÁOR-főtevékenységkódot állít be. Ha ezt valaki nem fogadja el, a NAV-nál 2025. július 1-ig jelentheti be a változtatási igényét.