„Magyarország nem fogja adni a támogatását semmifajta szankcióhoz a boszniai szerbek vezetőjével, Milorad Dodikkal szemben. Ha lesz ilyen javaslat, meg fogjuk vétózni” az Európai Tanácsban – hangsúlyozta szombati Facebook-posztjában a magyar külügyminiszter azután, hogy német kollégája a héten szankciókat helyezett kilátásba Dodikkal szemben.
A köznyelv nettó befizetőknek nevezi azokat az európai uniós tagállamokat, melyek nagyobb összeggel járulnak hozzá az EU központi költségvetéséhez, mint amekkorát onnan visszakapnak. Hasonlóan a nettó haszonélvezők esetén ez a kapcsolat fordított: ezek az országok az EU központi költségvetéséből a befizetéseiknél magasabb összegű forrásokhoz jutnak hozzá.
Magyarország visszaszáll a közös uniós Pfizer-vakcina beszerzésbe - értesült a Portfolio, az információt a Koronavírus Sajtóközpont válaszában lényegében megerősítette nekünk. Az omikron vírusvariáns megjelenése és várható dominánssá válása miatt ugyanis Magyarország újra az Európai Unió közös vakcinabeszerzésén keresztül jutna Pfizer-vakcinákhoz a felnőttek számára is, amit immár az új mutációra fejlesztenek. Az EU variánskövető lehívását csütörtökön éjjel jelentett be az Európai Bizottság elnöke.
Az utóbbi időben több tagállamban a politikusok, sőt az alkotmánybíróságok is megkérdőjelezték az Európai Bíróság joghatóságát és az uniós jog elsőbbrendűségét, ami „egy rendkívül veszélyes helyzet és a jelenlegi formájában veszélyezteti az uniós projekt fennmaradását” – jelentette ki az Európai Bíróság elnöke a Politico-nak.
A 2022 első félévi francia soros EU-elnökség alatt elindul majd Magyarország ellen a jogállamisági eljárás, az áprilisi választások előtt pedig nem várható pénz folyósítása az uniós helyreállítási alapból – lényegében ezek a főbb információk derültek ki az EU-pénzek kilátásairól Emmanuel Macron francia köztársasági elnök hétfői budapesti látogatása kapcsán.
Magyarországon is megjelent a koronavírus omikron variánsa, két laboratóriumi mintában mutatták ki - hangzott el az M1 aktuális csatorna híradójában hétfőn. Mint az országos tisztifőorvos elárulta: az egyik fertőzöttnek enyhe tünetei vannak, a másik középsúlyos állapotban van és kórházban ápolják.
A beérkezett mintákból kettő esetében mutatták ki a koronavírus omikron variánsát Magyarországon - mondta Müller Cecília, az országos tisztifőorvos az M1 Híradóban. Ezt azonban nem a Nemzeti Népegészségügyi Központ azonosította, hanem egy magánlabor. Vagyis a magyar járványügy továbbra is nagyon súlyos hiányosságokkal küzd, a szekvenálás (variáns követés) kifejezetten gyenge hazánkban. Az első hazai omikron-fertőzötteket a Neumann Labs PCR vizsgálata mutatta ki. A mutáció egy házaspárt fertőzött meg, melynek tagjai nem tettek külföldi látogatást, így bizonyosan itthon kapták el a betegséget. A házaspár igazolt omikron-fertőzése mellett a magyar labor további gyanús eseteket is vizsgál.
Orbán Viktor kormányfő pénteken reggel ismét interjút adott a közrádiónak, mi pedig az elhangzó fontosabb üzeneteket az alábbi hírfolyamunkban foglaltuk össze.
Miután kiderült, hogy gigantikus volt az államháztartás hiánya novemberben és eldőlt, hogy idén már biztosan nem kapja meg a költségvetés Brüsszelből helyreállítási program 326 milliárd forintos előlegét, azt jelentette be csütörtök esti közleményében a Pénzügyminisztérium, hogy 350 milliárd forintnyi beruházást elhalaszt a kormány azért, hogy pótlólagos költségvetési tartalékot képezzen. Ezzel azt akarja elérni a kabinet, hogy anélkül is biztosan csökkenjen idén év végén a GDP-arányos államadósság ráta, hogy közben túlságosan is leapasztaná a költségvetés likvid tartalékait. A Magyar Közlönyben máris megjelent a kormányhatározat a költségvetés pénzügyi tartalékainak növeléséről.
A tagállamok szuverenitásának megtartása mellett az európai szuverenitást is erősíteni kell, hogy az EU önállóan is képes legyen fellépni a világban és közben meg kell reformálni a menekültügyi kihívások miatt a schengeni övezetre vonatkozó szabályokat – többek között ezt a két nagy tervet vázolta fel ma Emmanuel Macron francia elnök a 2022 első félévi francia uniós soros elnöki időszakra készülve. Mindkét téma komoly vitákat hozhat többek között a magyar kormánnyal, amely a tudósításhoz képest más álláspontot képvisel. Ezek egyeztetésére is lesz lehetőség a jövő hétfői budapesti V4-csúcson, amelyen Macron is ellátogat.
Míg szeptember elején valamivel több, mint 40 ezer ember várt műtétre Magyarországon, december elejére ez a szám felment 50 ezer fölé és Lénárd Rita belgyógyász, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke szerint súlyos állapotromláshoz vezethet egy-egy elhalasztott műtét. Ezért az Inforádiónak adott nyilatkozatában két javaslatot is megfogalmazott, hogy hogyan lehetne enyhíteni ezen a helyzeten.
Egészen különleges napok ezek a magyarországi villamosenergia-felhasználás történelmében: csütörtökön ugyanis egymás után a harmadik napon dőlt meg az áramfogyasztási csúcs. Az egymást követő három napon bekövetkezett hármas csúcsdöntés az utóbbi éveket tekintve szinte biztosan példátlan, de egy időre valószínűleg vége szakad a sorozatnak.
„Jelentős és nyugtalanító" kihívásokkal szembesül ma a világban a demokrácia, amely azonban képes a megújulásra és saját hibáinak kijavítására - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök a csütörtökön kezdődött kétnapos online demokrácia-csúcstalálkozó megnyitóján a washingtoni Fehér Házban.
Nem valószínű, hogy Magyarország és Lengyelország uniós helyreállítási programjait még az idén jóváhagyja az Európai Bizottság – jelezte a gazdasági és pénzügyminiszterek (Ecofin) mai brüsszeli tanácskozása után újságíróknak Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke a Népszava tudósítása szerint. Ez azt jelenti, hogy a helyreállítási programból lényegében hiába várja idén a magyar költségvetés a 13%-nyi előleget, 326 milliárd forintot.
Két főbb okkal magyarázta meg Varga Mihály pénzügyminiszter egy keddi közleményben azt, hogy miért vétózta meg az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek brüsszeli ülésén az uniós társasági adó magatartási kódexének módosításával kapcsolatos javaslatot.
Magyarország és Dánia nemmel szavazott az uniós tagállamokat tömörítő Tanács hétfői ülésén arról, hogy milyen álláspontot képviseljen a Tanács a megfelelő minimálbérek uniós keretéről szóló intézményközi tárgyalásokon – tudta meg az EUobserver. Két másik tagállam, ahol jelenleg nincs kormány, Ausztria és Németország, tartózkodott a szavazáskor, bár a német kormány korábban már jelezte, hogy támogatja a tervet. Egy másik témában egy hétfői lapértesülés arról szólt, hogy Magyarország Észtországgal együtt az uniós társasági adóról szóló magatartási kódex módosítását blokkolta a nagyköveti ülésen. Ott ennek azért nagyobb a súlya, mert az a döntés egyhangúságot követel meg, de lehet, hogy végül csak taktikai (mozgástérbővítési) oka van a lépésnek, mindenesetre fontos, hogy ma hogyan szavaz Varga Mihály magyar pénzügyminiszter, illetve észtországi kollégája a gazdasági és pénzügyminiszterek brüsszeli ülésén. Frissítés! Kedd délután kiderült, hogy Varga Mihály és észt kollégája is nemmel szavazott, így tehát blokkolták a magatartási kódex módosításának tervét.
Miután hétfőn közzétette az Államadósság Kezelő Központ, hogy elkészült Magyarország Zöld Kötvény Hatásvizsgálati jelentése 2020-ra, kedd hajnalban arról számolt be a Reuters IFR szolgáltatása, hogy megbízta Magyarország a Bank of China pénzintézetet a magyar állam által tervezett zöld kínai kötvény kibocsátásának megszervezésével. Ez a magyar állam szemszögéből példa nélküli kötvénykibocsátás lenne a bankközi kötvénypiacon, és előttünk a régióból csak a lengyelek léptek meg hasonlót idén októberben.
Mindenki tudta, hogy idén lejár Magyarország hosszú távú gázvásárlási szerződése Oroszországgal, de a kritizálók részéről mégsem történt semmi érdemleges előrelépés az infrastruktúra-fejlesztések terén, ezért újabb megállapodást kellett kötni a Gazprommal, amely "attól függetlenül, hogy tetszik-e vagy sem, meghatározó szereplő a térség energiaellátásában" – hangsúlyozta a hétfői budapesti LNG Summit konferencián Szijjártó Péter.
Éppen az a két uniós tagország blokkolja a társasági adózásról szóló magatartási kódex felülvizsgálatát a keddi pénzügyminiszteri ülésen, amelyek a legutolsó pillanatig kimaradtak az ősszel összehozott globális társasági adóalku rendszeréből – rajzolódik ki a Népszava hétfői információiból.
Abszolút el tudom képzelni, hogy az elszálló energiaárak és az erre adott energiakereskedői, illetve felhasználói stratégiák meglepő helyeken fognak feltörni a magyar gazdaságban és meglepő helyeken fognak problémát okozni az ellátási láncban – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott interjúban Losonczy Géza. A KPMG energetikai és közüzemi tanácsadási üzletágának igazgatója emiatt rámutatott, hogy a bankszektornak különösen nagy figyelemmel kell követnie az eseményeket, mert egyrészt finanszírozzák a kereskedőket, másrészt az értéklánc bármely szereplőjét. Az interjúban szóba került az is, hogy milyen kockázatkezelési stratégiákon keresztül tudják az egyes szereplők sikeresen átvészelni ezt a nehéz időszakot, a távhőszektorban milyen irányú beavatkozásokra lenne szükség, illetve milyen makrogazdasági hatásai lehetnek a többszörösére emelkedő energiaáraknak. Utóbbi kapcsán Losonczy Géza rámutatott, hogy bár ez rövid távon lendületet adhat a megújuló energiás projektek terjedésének, de ha ezzel párhuzamosan nem nőnek a kiegyenlítő energia piacán a kapacitások, akkor a magas kiegyenlítő energiaárak nehéz helyzetbe hoznák a kormányzati megújuló energiás fejlesztési célokat, miközben az ellátásbiztonsági kihívásokat is fokoznák.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Vegyes jelek jönnek Kijevből.
Inkább adóznak a bankok, mint hogy a kormányra bízzák a pénzüket?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
