A magyar politikai vezetés számára rendkívül tanulságos tanulmány jelent meg a bevándorlásról, ami egészen konkrétan arra a következtetésre jut, hogy a bevándorlók munkahelyeket teremtenek. Méghozzá többet, mint ahányan jönnek! Sőt, emellett emelik a helyi bérszínvonalat is, vagyis a helyi munkavállalók is jól járnak a bevándorlással.
Magyar modell nincs, csak magyar agy, illetve szorgalom - többek között ezt hangsúlyozta a Népszavának adott rövid interjúban Demján Sándor.
A lottózó a hamis remények vásárcsarnoka, ahol a szegények a saját kárukra löknek fel néhány embert a magas életbe. Ennek a játéknak még a legtisztább formája is ártalmas a társadalom egészére nézve, egyenlőtlenséget generál, így szerencsésebb volna, ha nem is létezne. A betiltása talán kivitelezhetetlen, talán nem, mindenesetre az állam jobban tenné, ha a befolyó masszív összegeket az "adó" degresszív jellegének kompenzálására fordítaná. Vigyázat: az írás nyomokban provokációt tartalmaz.
Új statisztikát jelentetett meg az Eurostat, amely azt méri fel, mennyire elégedettek életminőségükkel Európa egyes országainak lakói. 33 ország listáján Magyarország holtversenyben a 3. legrosszabb helyen végzett. Az EU átlagához hasonlóan a személyes kapcsolatainkkal vagyunk a legelégedettebbek, a pénzügyi helyzetünkkel pedig a legkevésbé elégedettek.
Korai lenne kommentálni a magyar leányvállalat eladását - mondta German Gref, az orosz Sberbank elnök-vezérigazgatója pénteken az MTI-nek.
Orbán Viktor miniszterelnök mai értékelő beszédében hosszan méltatta Matolcsy György munkáját, elmondva, hogy a kormányuk megbukott volna, ha nincs forintosítás. Ezen felül harsányan kiállt a jelenlegi egykulcsos adórendszer mellett, majd elmondta, hogy az EU-tól sem kívánnak semmiképpen sem elválni. Orbán Viktor szerint a teljes foglalkoztatásra fognak törekedni a jövőben és az új kulcsszavuk a figyelem lesz.
A fokozódó növekedési elvárások és a gyakran változó piaci környezet késztet egyre több európai céget arra, hogy kockázatosabb bővülési lehetőségek felé forduljon. A hosszú távú adatok alapján azonban a legális és illegális között elhelyezkedő "szürke zónában" való működés nem szolgálja a fenntartható növekedést. A magyarországi cégeken az átlagosnál is nagyobb a növekedési nyomás, így kockázatvállalási hajlandóságuk is erősebb - derül ki az EY Európai Visszaélési kutatásából.
Optimista a magyar gazdaság növekedési kilátásait illetően a Morgan Stanley, mely 2015-re 3,5 százalékos bővülést vár. Részben emiatt az amerikai bank fenntartja azt a másfél éve hangoztatott véleményét is, mely szerint a hitelminősítők indokolatlanul büntetik az országot, akár már az idén jöhetnek további felminősítések.
Mély, fájdalmas és elhúzódó recesszió vár Oroszországra, amely magával rántja még az egész kelet-európai és kaukázusi térséget is. Ezért a hozzá gazdaságilag szorosabban kapcsolódó régió idén átlagosan 3,3 százalékos recessziót produkál majd - véli az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Eközben az eurózónához szorosan kötődő országok kifejezetten jól járnak. A bank így a magyar növekedési kilátásokon is javított, noha az szerintük továbbra is elmarad majd a közép-európai átlagtól.
"Nem szeretjük, ha a magyar munkásokat bevándorlóknak nevezik, ők uniós polgárok, akiknek joguk van más uniós országokban dolgozni" - jelentette ki Takács Szabolcs, európai uniós ügyekért felelős államtitkár a konzervatív brit győzelmet követően. De hasonló üzeneteket fogalmazott meg lengyel és szlovák kollégája is, vagyis úgy tűnik, Kelet-Európa nagyon is zokon venné, ha nem vándorolhatna a britekhez megélhetésért - számolt be az éleződő politikai feszültségről a Financial Times.
Hazánknak is kijutott a pofonokból: a kötvénypiacunk hosszú szegmensén nyomás kezd kialakulni, ugyanis a szomszédos eurózónában óriási csetepaté folyik éppen. A hozamemelkedés mértéke itthon még nem annyira drasztikus, de azért a 10 éves hozamunk már féléves csúcsára szökött.
A tavaly életbe lépett gazdasági szankciók dinamikusan fejlődő külkereskedelmi kapcsolatot vágtak ketté Magyarország és Oroszország között és bár mindenki a magyar mezőgazdaság kárairól beszél, de a gépiparban, a gyógyszeriparban és az elektronikai iparban jóval nagyobb volt az esés - többek között erre hívta fel a figyelmet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-orosz gazdasági fórumán és tisztújító közgyűlésén Szabó László. A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára azt is hangsúlyozta, hogy az orosz piac nagyon fontos Magyarország számára, a magyar vállalkozások legyenek ugrásra készek, hogy a szankciók megszűnése után élni tudjanak a lehetőségekkel.
Az orosz Roszatom céggel való együttműködés elutasítása káros lenne a magyar gazdaságnak - többek között ezt jelentette ki egy mai moszkvai találkozó kapcsán a Reuters tudósítása alapján Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A tavalyi 3,6%-os, igen gyors ütem után idén 2,8%-os, jövőre pedig 2,2%-os GDP-növekedés várható Magyarországon - vetíti előre ma közzétett tavaszi előrejelzései között az Európai Bizottság. A testület szerint ennek oka jórészt abban keresendő, hogy azok az egyszeri hatások, amelyek a tavalyi, illetve idei növekedést még jelentősen hajtják, kifutnak. Ilyen tényező például az EU-források csúcsra pörgetett lehívása, ami a tavalyi, illetve az idei beruházási számokat még jócskán húzta, jövőre viszont már mínuszos előjelet látunk. A javuló munkaerőpiaci helyzet és a devizahiteles gondok nagy részének rendezése csak részben tudja mindezt ellensúlyozni a fogyasztás élénkülésén keresztül. A Bizottság prognózisai szerint szépen csökkenni tud jövőre a magyar adósságráta amellett is, hogy a büdzséhiányt nem tudjuk érdemben lejjebb faragni és az alap költségvetési folyamatokban sem várható jelentős további javulás.
Az egy órára jutó magyar munkaerőköltség tavaly 3,5 százalékkal 7,80 euróra emelkedett, de még ez is csak a negyede a németnek (31,8). Érdekesség, hogy a németek ezzel is még bő 10 százalékkal alacsonyabb összeget fizetnek a munkavállalóik órái után, mint a franciák - derült ki a német statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn nyilvánosságra hozott adataiból.
Hazánk legfontosabb hitelezője, a Franklin Templeton jelentősen csökkentette a magyar kötvénypiaci kitettségét az elmúlt egy évben. Forintban kifejezve 432 milliárdos csökkenésről van szó, ami valamivel kisebb, mint a magyar államadósság két százaléka. Jelentős összeg, de nem akkora, hogy ez veszélyeztesse - az egyébként komoly kihívást jelentő - adósságrefinanszírozásunkat. Bár a magyar stratégiai cél éppen a belföldi finanszírozás erőltetése, ettől még nem feltétlenül szerencsés körülmény, hogy az eddigi legfontosabb hitelezőnk kiszeretett belőlünk. A számok márpedig igen egyértelműek ebben: a Templeton alapjainak a magyar kitettsége észrevehetően jobban csökkent, mint azok teljes mérete. Ráadásul nyitott kérdés még, hogy az óriási ukrán veszteségeit követően ez a folyamat nem gyorsul-e fel még jobban az elkövetkező időszakban.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
