„Mi jól fogjuk tenni a dolgunkat és a szükséges feltételeket teljesíteni fogjuk”, így tehát „ezt a vitát meg fogjuk nyerni, a pénzek ide fognak érkezni, addig is egyébként a költségvetés megelőlegezi őket, tehát a gazdaság fejlődésében törés nem lesz, de ki kell tartani” – többek között ezt a fontos üzenetet fogalmazta meg Orbán Viktor kormányfő a közrádiónak adott péntek reggeli interjújában.
A magyar kormány nem adta hozzájárulását ahhoz, hogy az EU képviselői konkrét állásfoglalást tegyenek közzé írásban a Joe Biden által rendezett demokráciacsúcson, amelyre Magyarország nem kapott meghívást – írja a Bloomberg.
Kiemelt fontosságú az Európai Bíróság főtanácsnokának december 2-i indítványa a jogállamisági rendeletről szóló perben, de alapeseti forgatókönyvünk szerint végül el tudja majd kerülni Magyarország és Lengyelország az uniós pénzek felfüggesztését a szankciós eljárás végén – vázolja keddi elemzésében a Morgan Stanley. Látnak azonban kockázatot arra, hogy ez nem sikerül és számításaik szerint egy 12 hónapig tartó felfüggesztés esetén súlyos gazdasági és pénzügyi következmények várhatók attól függően, hogy mennyi pénzt érint a szankció. A Portfolio birtokába került minapi európai bizottsági levél alapján úgy látjuk: nem csekély az esélye annak, hogy végül tényleg pénzfelfüggesztés éri az országot, ugyanis olyan súlyú vitákat kellene rendezni a pénzek folyósítása érdekében, amelyek az áprilisi választások előtt belpolitikai okok miatt kérdésesek, utána pedig azért bizonytalan a gyors rendezés, mert néhány kétharmados törvény módosítása is szükségessé válhat. Mindez azt jelenti, hogy bár a választásokig akár megtörténhet a magyar helyreállítási terv brüsszeli elfogadása, de abból nagy eséllyel pénz egyelőre nem jön.
A digitalizáció és adatvédelem körüli viták árnyékában talán kisebb hangsúlyt kapott az európai zöldprogram egy fontos eleme: hogyan alakul át a mezőgazdasági támogatások rendszere. Pedig ezen a területen is vad viták dúltak, sokan az élelmiszerellátást féltették a „túl zöld” szabályozástól, míg mások már-már környezetromboló mezőgazdaságot vizionáltak. Most úgy tűnik, létrejött a kompromisszum.
Az orosz pénzügyminiszter-helyettes azzal kapcsolatban fejezte ki aggodalmát hétfőn a Szövetségi Tanács politikai ügyekkel foglalkozó bizottsága előtt, hogy a Paks II. beruházás körül időről-időre politikai kockázatok merülnek majd fel – számolt be az orosz TASZSZ hírügynökség. Egy nemrég megjelent magyar sajtóértesülés is azt érzékeltette: az oroszok is számolnak azzal az eshetőséggel, ha esetleg idehaza úgy fordulna a politikai széljárás, hogy kihátrálna a mindenkori magyar kormány a beruházásból és erre az esetre betáraztak kellemetlen információkkal.
Immár eldőlt, hogy a történelemben először női külügyminisztere lesz Németországnak, aki 16 év után ismét a Zöldek soraiból érkezik. Az már most világos, hogy Annalena Baerbock vezetése alatt láthatunk majd áthangolódásokat a német politikában számos területen. Ez természetesen igaz az Európai Unióval, valamint a NATO-val való viszonyra, de változhat a német külügy hozzáállása Oroszországhoz és Kínához is. Az utóbbi évek történéseit figyelembe véve pedig kijelenthető, hogy új szelek fújhatnak Berlinből Budapest felé is.
A Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza kilométerenként 1,4 milliárd forinttal drágábban épülhet meg, mint a szerbiai szakasza, és mivel csak meglepően kismértékű, 10-12%-os terherforgalom-növekedést okoz majd, így 2025-től évi 766 millió forintnyi (!) plusz vámbevétele lehet a magyar államnak, ezért a beruházás magyar szakaszának megtérülése a 750 milliárd forintra tervezett beruházási költség mellett 979 évre (!) tehető – derül ki az Investigate Europe újságírói által a Telexen közzétett hosszú oknyomozó riportból.
Arra számít a magyar kormány, hogy az Egyesült Államok a jövő évi magyar választásokba megpróbál majd beavatkozni és ennek eszközeként majd a személyek és vállalkozások szankcionálását lehetővé tevő ún. Magnyitszkij-törvény eszközéhez nyúl – jelezte egy csütörtöki eseményen Szijjártó Péter a Financial Times tudósítása szerint. A lap felidézi, hogy éppen ennek a - korrupcióval és emberi jogi jogsértéssekkel vádolt személyek ellen bevethető - amerikai törvénynek a felhasználásával szankcionáltak bolgár állampolgárokat és cégeket a nyári bolgár választások előtt és amely rásegített arra, hogy végül Bojko Boriszov kormánya megbukott.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta az Európai Unió 2022-es uniós költségvetését, ami az összes kötelezettségvállalást 169 515,8 millió euróban, a kifizetéseket pedig 170 603,3 millió euróban határozza meg - közölte az uniós parlament szerdán.
Egy havazást és kevés szelet hozó hidegfront Észak- és Nyugat-Európában még a viszonylag stabil orosz gázszállítások mellett is oda vezetett kedden, hogy megint durván meglódultak a tőzsdei gáz- és áramárak. Emiatt a magyar másnapi tőzsdei áramár történelmi csúcsra ugrott 283 euró közelében, miközben a forint is történelmi mélypont körül jár az euróval szemben.
Felkerült az Egyesült Államok azon országok listájára, ahol leépülőben van a demokrácia az International Institute for Democracy and Electoral Assistance (IDEA) évente publikált állapotjelentésében.
"Gyakran kérdezik tőlem, hogy mik azok az adatok, amiket véleményem szerint fontos/hasznos/célszerű/elvárható lenne közölni a járvány kapcsán, amelyek közlése segítené a járvány elleni küzdelmet" - kezdi cikkét Ferenci Tamás, biostatisztikus.
Ha januárban tényleg elkészül az EU Bírósága a jogállamisági rendelet értékelésével, és azt jóvá is hagyja, akkor a most megindított levelezéssel március második felében a tagállamok már szavazhatnának is a büntetés kivetéséről Magyarország és Lengyelország kapcsán – vázolja cikkében a 444.hu, amely megszerezte az Európai Bizottság által múlt pénteken a magyar kormánynak küldött információkérő levelet. A lap elismeri azonban, hogy az EU-pénzekről szóló március végi szavazás a tagállamokat tömörítő Tanácsban annyira feszített menetrendet jelent, így inkább csak elvi fenyegetésnek tűnik.
A járvány negyedik hullámában – a korábbi lassabb terjedést követően – október folyamán gyors növekedésnek indultak az esetszámok Magyarországon és Közép-Európa más országaiban. A lassan indult, majd berobbanó járványhullám jellegzetességeinek hátterében álló lehetséges okokat Röst Gergely a Portfolión november 3-án megjelent cikkében mutatta be. Ebben tizenkét okot megvizsgálva ötöt tart lehetségesnek; ebből kettő (a külső hatások és a társadalmi heterogenitás) is kifejezetten a járvány földrajzi különbségeire hívja fel a figyelmet. A Hétfa Kutatóintézet munkatársának elemzése bemutatja, miként befolyásolhatják a járvány terjedését és várható hatásait különféle területi sajátosságok.
Megszerezte a Népszava a teljes, 12 oldalas levelet arról, hogy milyen témákban kér be információkat az Európai Bizottság a magyar kormánytól a jogállamisági eljárás előtti tisztázó fázisban. A hétvégén kiszivárgott témákhoz képest sok új elem is felbukkan a cikkben és így még szélesebb azoknak a témáknak a listája, amelyekben az uniós pénzekkel való szoros kapcsolat miatt később akár szankció is (EU-pénzek blokkolása, levágása) is jöhet, amint majd végigfut a jogállamisági eljárás.
Megszerezte a Politico azt a teljes információkérő levelet, amelyet pénteken küldött el az Európai Bizottság Magyarországnak, hogy tájékoztatást kérjen számos uniós pénzfelhasználással is összefüggő témában. Ez a jogállamisági eljárás előtti informális fázis, és a begyűjtött adatok fontosak lesznek majd abban, hogy hogyan halad tovább a testület a Magyarországgal szemben tervezett, akár az EU-pénzek szankcióihoz is elvezető majdani eljárásban.
Egyetlen egy olyan igazolt haláleset sem történt, amit közvetlenül a Szputnyik V vakcina beadása váltott ki – hangsúlyozta az Argentínában és Magyarországon végzett független szakértői vizsgálatok alapján a vakcinát gyártó orosz Gamaleja Intézet helyettes vezetője. Ez kifejezetten fontos hír a Szputnyik V vakcinával, amellyel több, mint 900 ezer magyart is beoltottak és megint az oroszok felől kell ilyeneket megtudnunk. Pár napja a Szputnyikkal oltott magyarok megfertőződési rátáját is kintről tudtuk meg, mert az itthoni adatokat a kormány még mindig nem árulta el. Közben éppen vasárnap esti hír, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök felvette a harmadik oltását, Szputnyik Lightot kapott az első két Szputnyik oltására és mindezt a Gamaleja Intézet helyettes vezetőjének személyes fogadásán jelentette be.
Megdöbbent a székelyföldi megyék alacsony átoltottsági arányán Barabási Albert-László, a csíkkarcfalvi születésű, Bostonban élő hálózatkutató szombaton Csíkszeredában beszélt a koronavírus-járványról és a védőoltás szükségességéről, írja a Székelyhon.ro. A professzor szerint a társadalomban mindig is jelen lesz ez a vírus, kiirtani nem lehet, de ha megfelelő immunitás épül ki a népességben, akkor irrelevánssá válik a jelenléte, ehhez azonban elképzelhető, hogy a következő időszakban félévente oltáshoz kell folyamodnunk.
A Politico pénteki értesülései igaznak bizonyultak: valóban levelet kapott az Európai Bizottságtól Lengyelország és Magyarország, amelyben jogállamisági kérdéseket feszegetnek – számol be a hírről legújabban a Financial Times.
Mintegy 360 milliárd forintnyi EU-támogatást küldött október elejétől november elejéig Magyarországnak az Európai Bizottság a 2014-2020-as fejlesztési időszak terhére, azaz még azt megelőzően, hogy pénteken egy fontos lépéssel közelebb kerültünk a hazánk ellen készülő jogállamisági eljáráshoz – derült ki a Portfolio számításaiból. A közel 1 milliárd eurós brüsszeli pénzküldés a július-augusztusi még ennél is nagyobb adagnyi pénzátutalást követte, de nagy kérdés, hogy a felerősödő jogállamisági viták mellett lesz-e ennek folytatása még idén. Mindenesetre a beözönlő brüsszeli pénzeknek is van abban szerepe, hogy szintén október elejétől november elejéig ritkán látott tempóra, 400 milliárd forintra felpörgette itthon a régi és új uniós ciklus támogatásainak kifizetéseit a kormány. Emiatt már a kerek 10 ezer milliárd forintos (!) határt is átlépték itthon a kiutalások, de amint a kintről érkező és az itthon kifizetett pénzek nagyságából is látszik: ezúttal nem az EU-pénzek miatt szállt el októberben az államháztartási deficit.