A Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak az alábbi ügyekben:
- a hulladékgyűjtési és -újrafeldolgozási célkitűzések teljesítése (az ügyben minden tagállam érintett),
- a levegőminőségre vonatkozó előírások teljesítése (csak Magyarország érintett),
- az Energia Charta Egyezmény alapján folyó, EU-n belüli választottbírósági eljárásokban képviselt uniós álláspont aláásása, a Bíróság ítélkezési gyakorlatától való eltérés (erről itt írtunk bővebben) (csak Magyarország érintett),
- a pénzmosási irányelv magyar jogba való megfelelő átültetése (csak Magyarország érintett),
- az európai légiforgalmi szolgáltatási főterv végrehajtása (kiegészítő felszólító levél, 2 tagállam érintett)
Hulladékgyűjtés
A Bizottság megállapította, hogy a tagállamok nem teljesítették az uniós hulladékgyűjtési és újrafeldolgozási célokat. Egyik tagállam sem érte el a 2020-ra kitűzött ötven százalékos célértéket a települési hulladék újrafeldolgozásában. A csomagolási hulladék irányelv szerint 2008 végéig az összes csomagolási hulladék 55–80 százalékát kellett volna újra feldolgozni, de több anyag esetében ez nem valósult meg. Emellett az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira vonatkozó irányelv előírja ezek elkülönített gyűjtését és kezelését, azonban a tagállamok többsége nem érte el az előírt gyűjtési arányokat, így az uniós célok szintén nem teljesültek.
Levegőminőség
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak az Európai Unió Bíróságának 2021. február 3-i ítéletében foglaltak teljesítésének elmulasztása miatt. Az említett ítéletben a Bíróság megállapította, hogy Magyarország nem tesz eleget a levegőminőség-keretirányelv előírásainak. A levegőminőség-keretirányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy a levegőben lévő egyes, az egészségre jelentős hatással bíró szennyező anyagok – például a PM10 – koncentrációját bizonyos határértékek alatt tartsák. E határértékek túllépése esetén a tagállamoknak intézkedéseket kell elfogadniuk annak érdekében, hogy a túllépések időtartama a lehető legrövidebb legyen. 2021 februárjában a Bíróság megállapította, hogy
Magyarország 2005 óta három levegőminőségi övezetben rendszeresen és tartósan túllépte a napi PM10-határértéket, és nem hozta meg a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a túllépések időtartama a lehető legrövidebb legyen.
Az ítélet meghozatala óta Magyarországon történt némi előrelépés a problémák megoldása felé, és 2022-ben már csak egy övezetben, a Sajó-völgyben állt fent a jogsértő helyzet. Ugyanakkor ebben az övezetben legkorábban 2025-re várható a megfelelés, ami nem jelent megfelelő választ az ítéletben megállapított probléma súlyosságára.
Pénzmosás
Az Európai Bizottság kiegészítő felszólító levelet küldött Magyarországnak a pénzmosási irányelv helytelen átültetése miatt. Az első levél a kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyezéséhez kapcsolódott, míg az újabb levél a magántőkealapokat nem tartalmazó magyar tényleges tulajdonosi nyilvántartás miatt készült. Magyarországnak két hónapja van válaszolni és kijavítani a hiányosságokat, ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott véleményt adhat ki.
Légiforgalom
Az Európai Bizottság kiegészítő felszólító levelet küldött Magyarországnak és Svédországnak, mert nem valósították meg az európai légiforgalmi szolgáltatási főterv végrehajtását támogató műszaki megoldásokat. Az első felszólító levélre adott válaszokban mindkét tagállam kiegészítő információkat nyújtott be, de a Bizottság továbbra is aggályokat talált. Most két hónapjuk van válaszolni és orvosolni a hiányosságokat, különben a Bizottság indokolással ellátott véleményt adhat ki.
Bíróság elé is citálják Magyarországot
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, mert nem hajtotta végre helyesen az ügyvédi segítség igénybevételéhez és a szabadságelvonás alatti kommunikációhoz való jogról szóló irányelvet. Az átültetés határideje 2016. november 27. volt. 2021. november 12-én a Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, majd 2023. július 14-én indokolással ellátott véleményt adott ki. A Bizottság megállapította, hogy a magyar jogszabályok nem felelnek meg az irányelv követelményeinek,
különösen az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogtól való eltérések és a jogról való lemondás feltételei terén.
Az EU célja a gyanúsítottak és vádlottak alapvető jogainak védelme, közös minimumszabályok megalkotása révén. Eddig hat irányelvet fogadtak el a gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogairól.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
