Ahogy májusban már részletesen írtunk róla, 2022-ben Magyarország az elsők között vezette be a bankok és pénzügyi vállalkozások extraprofitadóját évi 200-250 milliárd forint összegben, az iparűzési adóhoz hasonlóan a nettó árbevételre vetítve. 2023 áprilisában megváltoztatta a kormány az adó alapját év közepi hatállyal, és a 2022-es (korrigált) adózás előtti eredmény lett az adóalap, ami jelentősen átrendezte az egyes bankok adóterhelését, döntően a külföldi tulajdonú bankok kárára.
2023 júniusában jött a következő bejelentés: a kormány eredeti ígéretével szemben (miszerint csak két évre szól az adóteher), 2024-ben is fizetnek extraprofitadót a bankok, de összegét a felére csökkenthetik, ha állampapírállományukat a csökkentés mértékének legalább a tízszeresével növelik 2023 első négy hónapja és 2024 első tizenegy hónapja között, napi átlagban. Egységnyi adócsökkentésért tehát tíz egységnyi állománynövelést várt el a kormány, nagy vonalakban így jött volna ki a teljes szektortól várt 1300 milliárd forintos állampapírállomány-növelés. A terv a kormány önfinanszírozási tervébe illett bele, amely négy terelőlépéssel kívánta növelni a hazai szereplők állampapír-keresletét, és saját mozgásterét a lakossági állampapírok árazásánál.
Hogy, hogy nem, a rendeletben mégsem azt írta elő a kormány az extraprofitadó csökkentésének a feltételeként, hogy a teljes állampapír-állományukat bővítsék a bankok, hanem a 2027. január 1-jét követően lejáró, forintban denominált Magyar Államkötvényeik állományát. A hosszú állampapírok megnevezésével az államadósság lejárati szerkezetének a javítása lehetett a cél, a bankok viszont kaptak az alkalmon, és növelés helyett csak átrendezték az állományukat (a lejáró rövid futamidejű papírok helyett hosszú futamidejűeket vettek), így a nominális állampapír-állományuk még csökkent is, a rendelet megjelenésekori (2023 májusi) és a legutóbbi ismert (2024 májusi) állapotot nézve mintegy 250 milliárd forinttal, lásd az alábbi ábrát.
Úgy vétette el tehát állampapír-piaci célját a kormány, hogy közben az adóbevételek is csökkenni látszottak, miközben a költségvetésnek idén az áfabevételek elmaradása miatt minden forintra szüksége lenne. Nem minden bank csökkentette az állampapír-állományát, így Lóga Máté államtitkár a Portfolio-n megjelent cikkében „csak” azt tette szóvá, hogy a hitelintézetek az adókedvezmény felét - a kormányzati szándékkal ellentétesen – az állampapír-portfóliójuk átrendezésével kívánták megszolgálni, amit egyértelműen jövedelmezőségi szempontok motiváltak. Jobban megérte a magas kamattal rendelkező jegybanki eszközökben tartani a likviditásukat, mint hosszú lejáratú állampapírokban. A Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontját kiegészítette a kormány azon retorikája, amely szerint a bankok a háború nyertesei közé tartoznának, amit aztán a Magyar Bankszövetség is cáfolt.
Július második hetében jelentette be végül a kormány, hogy „védelmi hozzájárulást” fizetett a bankokkal, amelynek a tranzakciós illeték augusztus 1-jei megemelése és október 1-je kiterjesztése mellett az extraprofitadó szabályainak a megváltoztatása is a része. Ez utóbbi keretében korrigálták a korábbi hibát, így a 2024. december 10-ig teljesítendő különadó fizetési kötelezettségüket a bankok csak az összes állampapírjuk növekményének a 10%-áig érvényesíthetik. A korrekció értelmében nem lehet a hozamokkal és átértékelődésekkel sem ügyeskedni: az állampapírok „napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.”
Mindezek után ezen a héten egyesével megkérdeztük a nagybankokat, teljesítik-e az extraprofitadó felezéséhez szükséges követelményeket. Míg májusi cikkünkhöz a bankok többsége részletes választ adott, és szinte kivétel nélkül jelezték, hogy igen, teljesítik az extraprofitadó felezéséhez szükséges követelményeket, mostani megkeresésünkre semmitmondó válaszok érkeztek, köztük egy sem volt olyan, amely egyértelműen kijelentette volna, hogy képes lesz felezni a bank az idei extraprofitadóját.
Piaci forrásaink szerint a bankok bizonytalankodásának több érthető oka is van:
- a rendelet változatlanul hagyta a vonatkozási időket, így továbbra is 2024 első 11 hónapjának átlagában kellene teljesíteni a jelentős teljes állampapír-állománynövelést 2023 első 4 hónapjához képest, márpedig előbbiből csaknem 7 hónap eltelt már, az átlagos állomány ekkora mértékű felhúzásához sok banknak több mint kétszeresével kellene emelnie a november 30-ig hátralévő időre az állampapír-állományát ahhoz képest, mintha már év eleje óta készült volna erre,
- Nagy Márton minisztériuma jelezte már, hogy az extraprofitadó 2025-ben is velünk lesz, mégpedig úgy marad érvényben, hogy annak nominális értéke nem csökken, és az adó alapja a 2023-as korrigált, adózás előtti eredmény lesz. Jövőre az állampapír-állomány növelésénél a vizsgált időszakot 2025 első 11 hónapja fogja jelenteni 2024 első 11 hónapjához képest. Annak érdekében tehát, hogy egy bank megkönnyítse a saját dolgát a jövő évi extraprofitadója csökkentésére, érdemes lehet inkább alacsonyan tartania idei állompapírállományát mint viszonyítási bázist, hogy jövőre teljesíteni tudja a követelményt. Különösen igaz lehet ez azokra a bankokra, amelyeknek a jövőre mérvadó 2023-as adóalapja jóval magasabb az idén figyelembe vett 2022-esnél - lásd pl. az OTP Bankot, amelynek a Concorde elemzése szerint a 2024-ben esedékes durván 10-12 milliárd forintos extraprofit adója 2025-ben akár 25 milliárd forintra is ugorhat, figyelembe véve az állampapír-állomány növekedéséből származó esetleges levonhatóságot is,
- az év első felében az első negyedéves 499 milliárd forintos rekordnyereség után várhatóan újabb rekordot fog dönteni a bankszektor profitja, alacsonyabb jegybanki kamatok mellett ezt jövőre nehezebb lesz megismételni, az idei év puffereibe tehát jobban beleférhet a magasabb adófizetés. Ezt a megfontolást támogathatja, hogy egyébként sem érdemes idén, a költségvetés kiigazítások idején „túl nyereségesnek” és ezzel kiváló teherviselő képességűnek mutatkozni a kormány felé,
- alaposan figyelembe veszik a bankok a hozamkörnyezet alakulását is, a korábban magasabb hozam mellett eladott állampapírokat nem feltétlenül érdemes alacsonyabb hozam mellett visszavásárolniuk, ugyanakkor a 2025-ös hozamvárakozások is befolyásolhatják a döntést.
Ahogy Lóga Máté említett cikke is utalt rá, a bankok egy része a teljes állampapír-állomány növelésével is teljesíteni látszik az extraprofitadó felezésének a követelményét. Ugyanakkor velük szemben ma már
a bankok többsége mintha kezdené elengedni az extraprofitadó idei lefelezésére vonatkozó terveit, hogy inkább a jövő évi, akár nagyobb adócsökkentésre tartogassa állampapír-vásárlásra alkalmas likviditását.
Hogy az állam a magasabb idei adóbefizetéssel jár-e jobban, vagy a tömeges banki állampapír-vásárlással, nehéz megmondani, hiszen míg a befizetett adó biztos bevétel, addig a remélhető állampapírpiaci hozamcsökkenés nem lineárisan arányos a megnövekedett banki állampapír-kereslettel. Valószínű, hogy az idei extraprofitadó több tízmilliárd forinttal magasabb összegével nagyobbat nyer az állam, mint azzal a kamat-megtakarítással, amit az 1000 milliárd forintot meghaladó banki kereslet a hozamcsökkenésen keresztül generálna.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
