A legfrissebb külkereskedelmi adatok is megerősítik, hogy a holland gáztőzsdei (TTF) ár és a magyar-orosz gázszerződés pénzügyi rendezése között két hónap a különbség és ez alapján augusztusban 1179 eurót fizethetett ezer köbméterenként az oroszoknak Magyarország, ami 12%-kal magasabb a júniusi referencia tőzsdei árnál, az eltérés pedig százalékosan több, mint egy éves rekord – mutatott rá cikkében a Népszava.
Október végéig nagyot esett a tőzsdei gázár 450 forint körülre köbméterenként, így sok olyan magyar gázfogyasztó lehet, aki elkezdett reménykedni, hogy januártól hátha 752 forintnál kevesebbet kell majd fizetnie az átlagfogyasztás fölé lógó gázmennyiségre. Nagyon rossz hírünk van a számukra, sőt az összes magyar lakossági gázfogyasztó számára: a Portfolio kalkulációi szerint a most látható határidős gázárak mellett elképesztően nagy veszteséggel néz szembe az állami gázszolgáltató 2023 végéig, ami jóval több, mint amit idénre és jövőre összesen betervezett eddig a kormány a rezsivédelmi alapba. Így valószínűleg felesleges abban reménykedni, hogy januártól majd lazít a kormány a rezsiszabályokon. Sőt, két további nagy költségvetési akna miatt is inkább azért kell szurkolni, hogy ne szigorodjanak tovább a rezsiszabályok jövőre, ahhoz pedig fontos alapfeltétel lenne a minél alacsonyabb gázár jövőre.
Az Európai Bizottság további 100 millió eurót bocsát az ukrajnai menekülteket befogadó hét uniós tagország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Bulgária, Észtország, Lettország és Litvánia számára - közölte a brüsszeli testület hétfőn. A közlemény azt jelenti, hogy az első pénzosztási körhöz hasonlóan most is forrásokhoz jut Lengyelország, Csehország és Szlovákia, de ezúttal kimarad a forrásokból Magyarország és Románia, helyükre pedig belépett Bulgária és a balti államok.
Miután pénteken reggel az árstopok kiterjesztése mellett arról is beszélt Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádióban, hogy a 15 éves magyar-orosz gázszerződés a tőzsdei árakhoz igazodik és a gázárak nagy esése után később újbóli emelkedés várható, megjelent ma a KSH Statisztikai Szemlében egy tanulmány „Az importföldgáz-árakról tényszerűen” címmel.
A Shell még augusztus elején teszt jelleggel egy mosonmagyaróvári és egy debreceni töltőállomásának működését megváltoztatta. A szerződött céges partnereket kiszolgáló állomásokkal kapcsolatos eddigi tapasztalatok a vállalat szerint azt mutatják, hogy mind a vállalati ügyfelek, mind pedig a lakossági vásárlók pozitívan fogadták az új működési modellt, mivel rövidebb idő alatt végeznek a fizetéssel, az üzemanyagellátás pedig biztosabb lett a teljes töltőállomás hálózaton belül.
Péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök szokásos rádióinterjúján vett részt a Kossuth Rádió "Jó Reggelt, Magyarország!" című műsorában. A beszélgetés során a magyar kormányfő bejelentette: az egy számjegyű infláció a cél, az árstopokat pedig kiterjesztik további termékekre. Megjegyezte továbbá, hogy az oroszok miatt összességében kevesebb gáz érkezik Európába, mint amennyit el szokott fogyasztani a közösség, de mindenki feltöltötte a gáztárolókat, így van elegendő gáz télre Európában.
Az a kormány célja, hogy 2023 végére egy számjegyűre, tehát 10% alá, faragja az infláció ütemét, ezért a következő hetekben olyan döntéseket fog hozni, amelyekkel még több terméket lehet majd megvenni a boltokban árstop mellett – jelentette be a Kossuth Rádió péntek reggeli adásában Orbán Viktor. Látható tehát, hogy a kormányzat részéről olyan intézkedések jönnek, amelyek mélyen beavatkoznak a gazdaságba. Ugyanakkor nem világos, hogy miért az árstop eszközét választják, hiszen egyes élelmiszerárak befagyasztásának érdemi kedvezőtlen hatásai vannak már ma is.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében a magyar vendéglátásban már a fogyasztók által is tapasztalható válságjelekről volt szó: az árak az egekben, az adagok kisebbek lettek, s gyakran a reklamálás is üres fülekre talál. A témával kapcsolatban Hornyák József, a Portfolio makorelemzője volt a vendégünk. Adásunk második részében arról beszéltünk Mohos Kristóffal, a Portfolio Részvény rovatának elemzőjével, hogy az elmúlt időszakban jelentősen javult a hangulat Európa gázellátása tekintetében, ami egyáltalán nem csak az enyhe időjárásnak köszönhető.
Az Oroszországgal szembeni szankciókat az Európai Tanács keretében egyhangúlag fogadta el a 27 tagállam - így reagált Magyarország szankciós retorikájára az Európai Bizottság. Bemutatják, hogy a kirótt uniós szankcióknak súlyos gazdasági következményei vannak Oroszországra nézve. Cáfolják, hogy Oroszország energetikai óriás, az EU pedig törpe, ahogy azt is, hogy a magas gázárakat az uniós szankciók okozzák. Összességében a Bizottság a magyarországi belpolitikai vitákra reagál a szankciók kapcsán, ami meglehetősen szokatlannak mondható a testület részéről.
Elkészült Magyarország legnagyobb öntözésfejlesztési beruházása csütörtökön Mezőhegyesen, a 10,5 milliárd forintos program révén a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. öntözhető földterülete megduplázódott.
Óriási többletforráshoz jut a magyar Zöld Busz Program amiatt, hogy Magyarország kvótatöbbletét Németországnak értékesítette és ezt a tegnapi környezetvédelmi miniszteri ülés keretében alá is írta a két fél – jelentette be a Facebookon Steiner Attila energiaügyi államtitkár. Ugyanő posztolta azt, hogy Palkovics László technológiai és ipari miniszter Brüsszelben Margarethe Vestager versenyjogi biztossal tárgyalt, illetve a környezetvédelmi miniszterek ülésén jelezte: Magyarország a jelenlegi 11,5 milliárd köbméteres éves gázfogyasztását 2050-re legfeljebb 3-4 milliárdra szorítaná vissza és ennek érdekében számos fejlesztést tervez.
A tagállamok széles köre támogatja azt, hogy a rendkívüli árugrások kivédésére vezessen be az Európai Unió a holland TTF gáztőzsde másnapi ügyletkötéseire és azon keresztül a többi európai gáztőzsdén egy dinamikus ársapkát – jelentette be a mai luxemburgi energiaügyi miniszteri ülés utáni sajtótájékoztatón Jozef Síkela (képünkön jobbra), a cseh soros elnökség illetékes minisztere.
Megjelent a Portfolio heti podcasjének extra adása, melynek első részében Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke adott interjút lapunknak. A pénzügyi szakember értékelte a főbb hazai gazdasági folyamatokat, melyek között kiemelte: itthon nemcsak ügyetlen mondásokból adódnak a problémák, hanem rendszerszintű problémákkal nézünk szembe. Az adás második részében Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója beszélt egyebek mellett a gyógyszerkasszáról, valamint arról, hogy milyen hatást gyakorol a gyenge forint a hazai gyógyszergyártókra. Az interjúkat a Portfolio Budapest Economic Forum konferencián rögzítettük október 19-én.
Négynapos ülést tart a héten az Országgyűlés, amely hétfőn a vagyonnyilatkozatokkal és a veszélyhelyzettel kapcsolatos törvényjavaslatokat fogadhat el. Aztán a héten arról is döntenek a képviselők, hogy az újonnan létrehozott Integritás Hatóság is bekerül a költségvetés címrendjébe.
Átlépte a kerek 5 milliárd köbmétert a magyar gáztárolókba összesen betárolt földgáz mennyisége, így a tárolók töltöttségi szintje már a 80%-on túl van, és ez azt jelenti, hogy az elmúlt 5 évi átlagos gázfogyasztásunk 50%-a, tehát fél évre elegendő tartalék már a föld alatt pihen – derül ki a legfrissebb adatokból. Az 50%-os magyar fogyasztásarányos tárolói töltöttség Ausztria (93%) és Szlovákia (64%) adata után a harmadik legmagasabb, és szokatlan módon a töltöttség még az utóbbi hetekben is lendületesen nőtt, amiben a visszafogottabb gázfelhasználás mellett a rendületlen betárolásnak is szerepe van. Abban pedig a plusz orosz gázvásárlás is szerepet játszik, amelyről éppen a tegnap éjjeli közlönyből derült ki, hogy még borsosabb az átlagára, mint eddig tudtuk.
Kétféle gázársapka is jöhet, emellett a közös gázbeszerzés és a vészhelyzeti gázkisegítés alapszabályait is eldöntötték a tagállamok, továbbá egy portugál-spanyol-francia alku a mi régiónk gázellátását is javíthatja, és elvi síkon kinyitották az ajtót a vezetők azelőtt is, hogy akár új közös forrásokból is tompíthassák a tagállamok az energiaszámlákat – röviden így lehet összefoglalni az EU-csúcs első napjának főbb energiapiaci eredményeit magyar szempontból. Összességében a friss megállapodások növelhetik a magyar gázpiaci ellátásbiztonságot, de a végső szabályok még nem ismertek.
Miután a gázársapka kérdésében nem valószínű döntés a ma délután 3-kor kezdődő EU-csúcson a német és holland ellenkezés miatt, a jelek szerint irányt váltott az Orbán-kormány. Az ársapka támadása mellett ugyanis a kormányfő új elemként a közös gázbeszerzési tervet is elkezdte támadni arra hivatkozva, hogy az a közös vakcinabeszerzéshez hasonlóan „lassú és drága” lehet. Emellett azt ígérte a minap elindult nemzeti konzultációval és plakátkampánnyal párhuzamosan, hogy „a háborús szankciós politika átgondolását, ésszerű alapokra helyezését fogjuk szorgalmazni”. Az biztos, hogy mind a gázárak leszorítását célzó témában, mind Ukrajna támogatásában, mind a szankciós politika esetleges folytatásában parázs viták várhatók az elvileg kétnaposra tervezett EU-csúcson, és éppen ezért akár az is lehet, hogy az végül átnyúlik a szombati napba is, mint ahogy arra egy német kormányzati tisztviselő utalt.
A kubai rakétaválság óta nem volt akkora esélye a nukleáris armageddonnak, mint most – mondta ezt szűk két hete Joe Biden amerikai elnök, miután Oroszország négy ukrán megyét annektált. Oroszország szinte napi szinten fenyegetőzik atomcsapással, mind Ukrajna, mind a NATO irányába, a katonai szövetség pedig üzenetet juttatott el Moszkvának, melyben egyértelműen leírták, milyen válaszcsapás születik, ha atomfegyvert vetnek be Ukrajnában. Közben a napokban kezdődött mind Európa NATO által uralt részében, mind Oroszországban egy-egy nagyobb nukleáris erők készültségét ellenőrző hadgyakorlat. Remélhetőleg a világ vezetői észnél lesznek, és nem dönti le épp Vlagyimir Putyin a második világháború óta ápolt tabut, a nukleáris fegyverek éles bevetését, de szomorú tény, hogy jelentősen növekedett az elmúlt két hónap során legalább egy limitált rombolóerejű, taktikai atomfegyver bevetésének az esélye Ukrajnában. Ha atomtámadás történik Magyarország szomszédjában, ennek lehetnek következményei hazánkra nézve is - ezzel kapcsolatosan megpróbáltunk megválaszolni 5 darab fontos, gyakran elhangzó kérdést.
A kormány az energiaválság hatásainak leginkább kitett feldolgozóipari kis- és középvállalkozásokat a munkahelyek megőrzése érdekében vissza nem térítendő támogatással segíti. Az idén 100 milliárd forintos keretösszegű energiatámogatási program első, regisztrációs szakasza 2022. október 20-án, csütörtökön kezdődik meg - hívta fel a figyelmet szerdai közleményében a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).
Továbbra is stagnál a szennyvízben a koronavírus koncentrációja - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ szerdán a honlapján. A tendenciát tekintve két helyszínen tapasztalható enyhe emelkedés.
Orosz tankok ellen készülődnek.
Csak találgatja egyelőre a rendőrség, hogy történhetett.
Ugyanakkor Donald Trump is hibás jelölt.
Idén is díjazzuk a vállalatok legjobb pénzügyi-gazdasági vezetőit.
Thomas Crooks indítéka még mindig ismeretlen.
Nemzetközi gazdálkodásra 478 pont kellett a Budapesti Corvinus Egyetemen.
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
