Az ország energiaellátása és költségvetése körüli befektetői aggodalmak hatására tegnap nyolcéves csúcsra ugrott a magyar állam következő 5 évi csődje elleni piaci biztosítás ára. Fontos, hogy ez még mindig nagyon alacsony, mindössze 15%-os kumulált csődvalószínűséget jelent a következő 5 évben gondolkodva.
Az elmúlt héten összesen 11 392 új koronavírus fertőzöttet igazoltak Magyarországon és elhunyt 46 beteg – derül ki a friss heti statisztikából. Az egy héttel korábbi számokhoz képest mind az új esetek, mind a halálozások száma minimálisan csökkent.
Az ukrajnai háború ellenére az idén a korábban vártnál gyorsabb, jövőre azonban az eddig valószínűsítettnél számottevően lassabb gazdasági növekedés várható az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tevékenységi területén - áll a pénzintézet szerdán Londonban bemutatott, felülvizsgált térségi előrejelzésében. Az EBRD kiemelte: a működési területéhez tartozó gazdaságokban a tizenkét havi infláció júliusban átlagosan 16,5 százalék volt; ez 1998 óta nem mért ütem. A bank a magyar gazdaságban az idén 5 százalékos, jövőre 1,5 százalékos GDP-növekedéssel számol, tehát a 2023-ra szóló magyar GDP-növekedési előrejelzését 2 százalékponttal visszavette.
„Nincsen B-terv, az Európai Bizottsággal való megállapodás A Terv, és ezt meg is fogjuk valósítani” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Navracsics Tibor. Az uniós források felhasználásáért felelős miniszter rámutatott, hogy Orbán Viktor kormányfőnek az Európai Bizottsággal folytatott eredményes tárgyalásoktól függetlenül „mindig gondolkodnia kell alternatívákban” és megjegyezte, hogy múlt heti brüsszeli tárgyalásain azt érzékelte: elégedett a Bizottság képviselője a magyar Integritás Hatósággal és a Korrupcióellenes Munkacsoporttal kapcsolatos tervekkel. Azt is elismerte azonban, hogy „jórészt a sajtóból értesültünk arról, hogy az újjáépítési alapról szóló tárgyalásoknál az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kérdéseket is fel kívánják vetni” és elárulta azt is, hogy egyelőre hiába kérték a teljesítendő feltételek listáját, ugyanis nincs még meg a mandátuma az erről tárgyaló brüsszeli stábnak.
„A magyar kormány nem támogatja a gázársapka bevezetését” az európai importra, mert az a gázhiányt és így az árakat is növelné – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Steiner Attila. A Technológiai és Ipari Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára a holland TTF gáztőzsdei árakra húzott esetleges ársapkáról – ami a magyar-orosz gázszerződés keretében vett gázra is ársapkát húzna – azt mondta, hogy elsődlegesen az ellátásbiztonsági szempontokat kell mérlegelni. Az, hogy hogyan alakul a TTF tőzsdei gázár a következő időszakban, egyrészt azért nem mindegy, mert a januártól érvényes lakossági nem-rezsicsökkentett tarifa kapcsán kijelentette: „a piaci ár függvénye lesz majd, hogy mennyi lesz a gázár”, másrészt a távhőtermelésben 70%-os a gáz súlya. A most induló fűtési szezon kapcsán viszont ezzel együtt is leszögezte, hogy „a távhő árak a lakossági fogyasztók számára nem fognak változni”, a geotermia alapú fűtést pedig egyre több városban el akarják terjeszteni. Elárulta, hogy a jelenlegi energiapiaci helyzetben a szélenergia felé történő kormányzati fordulat kérdése „megfontolás tárgyát képezi”. Az interjúban szó volt még például a magyar gáztárolók feltöltésének kedvező alakulásáról, az áram- és gázspórolásról, a KÁT-kasszából való kilépés megállításáról, illetve az orosz gázról való teljes leválás időigényéről is, amit a reális forgatókönyvek alapján csak 2030 utánra tett az államtitkár.
„Ezt a telet már tényleg meg tudjuk csinálni orosz gáz nélkül, ami óriási eredmény, amit az Európai Bizottság össze tudott hozni” az elmúlt hónapok erőfeszítése nyomán – jelentette ki a 60. Közgazdász-vándorgyűlés uniós útkeresésről szóló pénteki panelbeszélgetésében Csermely Ágnes. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elemzési és modellezési főosztályvezetője hozzátette: abban, hogy a jövő telet is ki tudja-e húzni Európa orosz gáz nélkül, „még sok lukat látok” infrastrukturális okok miatt, mert a tartós orosz gázhiány olyan fejlesztéseket tenne szükségessé, amelyek ellentétben állhatnak a 2050-es klímacélokkal, illetve a gázfelhasználás visszaszorításával kapcsolatos stratégiai céllal. A panelbeszélgetésben egyéb komplex témák is szóba kerültek, mint az uniós tagállamok közötti gazdaságpolitikai koordináció gördülékenysége, illetve az Európai Központi Bank cselekvési szabadsága is.
A tavaszi országgyűlési választás után 73 párt ellen indokolt ügyészi perindítás, amiért két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet vagy mert felhagytak tevékenységükkel és vagyonukról nem rendelkeztek - közölte a Legfőbb Ügyészség az MTI-vel. 63 esetben a pártként működés megszűnését kérik kimondani, tíz pártot pedig megszüntetnének.
Az Amerikai Egyesült Államok új magyarországi nagykövete, David Pressman közzétett egy bemutatkozó rövidfilmet, amelyben magyarul köszöntötte a hazánkban élőket. Pressman elmondta, hogy a '90-es években történt magyarországi utazása során nemcsak a magyar ételeket és kultúrát ismerte meg, hanem barátokra is lelt hazánkban. David Cornstein 2020. szeptember 15-i lemondása után szinte napra pontosan két éven át nem volt amerikai nagykövet Budapesten; David Pressman személyében most egy nemzetközi biztonsági tapasztalatokkal és hollywoodi kapcsolatokkal rendelkező diplomata érkezett Magyarországra.
Alapesetben arra számít a Moody’s Investors Service a kedd éjjel kiadott helyzetértékelésében, hogy év végéig meg tud állapodni egymással a magyar kormány és az uniós intézmények és így semennyi, vagy csak kismértékű uniós pénzfelfüggesztés lesz a jogállamisági vita következménye. Azt a kockázatot is megjegyzik azonban, hogy ha ez mégsem sikerül, akkor rengeteg uniós pénzünk ragadna be, mert így a helyreállítási programunk támogatási lábának nagy része is elveszne, és ez így együtt már negatívan hatna Magyarország gazdasági és költségvetési erejére, emiatt pedig ez a forgatókönyv negatív lenne a hitelminősítésünkre is. Összességében tehát az a fő üzenet három nappal a rendes hitelminősítői felülvizsgálat előtt, hogy bíznak az alkuban, de látják a veszélyt is. Emiatt értékelésünk szerint benne van a pakliban, hogy pénteken az eddigi stabil kilátásunkat negatívra rontják a Baa2 besorolásnál.
Nagyon erőteljes személyi függetlenségi garanciákat és széleskörű jogkört vállalt be a kormány az új Integritás Hatóság november 19-ig történő felállítása kapcsán, amely kulcsfontosságú szerv lesz az uniós pénzek kiszabadításához és majdani itthoni felhasználásához – derült ki egy friss brüsszeli dokumentumból. Az anyag számos olyan részletet feltár, amelyeket itthon még nem jelentett be a kormány, de közben már írásban vállalta az Európai Bizottság felé a végrehajtásukat a jogállamisági eljárás lezárása érdekében. Kiderült például, hogy az utolsó pillanatban felajánlotta a kormány: november 1-ig jócskán kibővíti a vagyonnyilatkozati rendszer személyi és tárgyi hatályát, és a leadott anyagok érdemi vizsgálatát szintén az Integritás Hatóság végzi majd, illetve ha az általa elérhető adatbázisok alapján gyanúja keletkezik, akkor vagyonosodási vizsgálatot is indíthat. Mostantól a politikai felsővezetőknek és az országgyűlési képviselőknek, sőt a velük közös háztartásban élő hozzátartozóknak is vagyonnyilatkozatot kell leadniuk, és már nemcsak a jövedelmi, hanem a tényleges vagyoni helyzetet is kötelezően be kell mutatniuk, amelyet egy digitális adatbázisban bárki böngészhet is majd ingyenesen.
Legalább öt nagyobb EU-tagállam támogatja annak a speciális szabálynak az alkalmazását, hogy bizonyos kül- és biztonságpolitikai kérdésekben, így például az Oroszország elleni szankciók kapcsán, térjenek át a tagállamok az egyhangúról a minősített többségű szavazásra és erről már a mai Általános Ügyek Tanácsa (ÁÜT) ülésén is tárgyalni fognak, a német Európa-ügyi miniszter pedig nagyon bizakodó abban, hogy egy-egy tagállam vétója nem tudja majd a jövőben megakadályozni az ilyen ügyeket – derül ki a Politico kedd reggeli hírleveléből. A téma és annak időzítése azért rendkívül érdekes, mert az ÁÜT-höz tartozik a magyar jogállamisági eljárás és abban a vasárnapi európai bizottsági szankciós javaslat után most pont rá vagyunk utalva a nagy tagállamok jóindulatára, hogy ne egy, hanem csak három hónap múlva szavazzanak (szintén minősített többséggel) a magyar pénzfelfüggesztési témában, hogy addig az itthoni jogszabályi változtatásokat végre tudjuk hajtani.
Felkerült hétfő este a palament oldalára az az első törvényjavaslat, amelyet mára ígért Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az EU-pénzes megállapodás előmozdítása érdekében, és amely új kormányzati vállalások teljesítését rögzíti. Eszerint a kormány egyrészt módosítani szeretné a helyszíni ellenőrzések pénzügyőri támogatására vonatkozó törvényeket az OLAF-fal való jobb együttműködés érdekében. Másrészt a tavaly kétharmados többséggel elfogadott, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvénybe is belenyúl a kormány, hogy egyrészt a közbeszerzési kötelezettségüket még határozottabban kimondja, másrészt az ilyen szervezetek vezető szervei, képviselői esetén az összeférhetetlenségi szabályokat is tisztázza, így aki azoknak nem felel meg, ne vehessen részt a döntéshozatalban. Mindkét témában szeptember 30-ig vállalta a törvénymódosítások meglépését a kormány az Európai Bizottság felé, így tehát jövő péntekig a javasolt változásokból törvénynek kell lennie.
A brüsszeli Politico Playbook hétfői hírlevele szerint Magyarország a múlt héten megvétózott egy újabb uniós javaslatot - számolt be a 24.hu.
Vadai Ágnes kérdésére válaszul Csepreghy Nándor, Lázár János építési és beruházási miniszter helyettese közzétett egy listát, amelyen 284 olyan beruházás szerepel, melyek biztosan elmaradnak.
A vállalat hétfői közleménye szerint az augusztus elején életbe lépett rezsiszabályok miatt az elmúlt egy hónapban a számlázási informatikai rendszer gyors és teljes átalakítása vált szükségessé a lakossági és a nem lakossági ügyfelek esetében is. Az informatikai fejlesztés folyamatos, több lépcsőben történik, az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő mikrovállalkozásoknak szeptember második felében érkeznek az új rezsicsökkentési szabályoknak megfelelő számlák.
Az idei év első nyolc hónapjában 27 százalékkal több magyar járt Horvátországban, mint tavaly, a vendégéjszakák száma pedig 19 százalékkal növekedett 2021-hez képest - közölte a Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi képviseletének igazgatója pénteken, Budapesten sajtótájékoztatón.
Elsöprő többséggel fogadta el az Európai Parlament (EP) Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő azon jelentését, amely kimondja, hogy Magyarország nem tekinthető teljes értékű demokráciának. A jelentés elfogadásával az EP a Bizottságra és a Tanácsra is nyomást kíván gyakorolni, hogy lépjen fel határozottabban a Magyarországon zajló tendenciákkal szemben.
Vasárnap dönt az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben elindított jogállamisági eljárás folytatásáról – értesült brüsszeli forrásoktól a Népszava.
Az 5100 milliárd forintnyi programblokkolással és a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak megtiltandó EU-forrásokkal kapcsolatos kemény brüsszeli fenyegetések után mozgásba lendültek Budapesten a dolgok, hiszen több, mint száz javaslatot küldött ki a magyar kormány az Európai Bizottságnak és ezek után „hirtelen olvadás következhet be Budapest és Brüsszel között a korábban hűvös jogállami vitában” – írja vasárnap esti cikkében a német Der Spiegel. Ennek egyik jeleként az Európai Bizottságtól olyan választ kapott a lap, hogy bár "Nem állítjuk le az eljárást, de mi sem ragaszkodunk a kiindulási helyzetünkhöz”. Közben az Európai Parlament felől továbbra is adott a nyomás, hogy ne kössön rossz kompromisszumot Ursula von der Leyen Orbán Viktor kormányfővel, mert egy ilyen a bizottsági elnökasszony újraválasztásának is keresztbe tehet.
Át kell gondolni az Oroszország elleni szankciós politikát - mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szombaton a Somogy megyei Kötcsén, a Polgári Magyarországért Alapítvány Polgári Piknik elnevezésű rendezvényének helyet adó Dobozy-kúria előtt újságíróknak. Orbán Balázs jelezte: Orbán Viktor miniszterelnök idei előadását az orosz-ukrán háború és annak Európára gyakorolt hatása fogja meghatározni.
Össztüzet zúdított a szlovák politikai felsővezetés az ukránokra.
Orosz tankok ellen készülődnek.
Csak találgatja egyelőre a rendőrség, hogy történhetett.
Ugyanakkor Donald Trump is hibás jelölt.
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
