Újabb borús előjelet festett a Fitch Ratings a magyar gazdaság helyzetéről: a hitelminősítő új elemzése szerint a szolgáltató cégek áremelései Magyarországon és Lengyelországban is felhúzhatják az inflációt. A Fitch Solutions már a héten előrevetítette, hogy a hiteltörlesztők esetleges emelkedése kettős recessziót hozhat itthon.
2022. október 1-jén, a népszámlálás eszmei időpontjában Magyarország népessége 9 millió 604 ezer fő volt, a lakások száma pedig 4 millió 593 ezer, közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A népszámlálás során beérkezett kérdőívek feldolgozása jelenleg is zajlik, a II. negyedévben az előzetes települési adatok, ősztől pedig már a végleges eredmények közzététele várható.
Az egész kelet-közép-európai régiót mélyebb válság éri el 2023-ban, mint a kontinens nyugati felét. A legnagyobb bajban viszont Magyarország lehet a Fitch Solutions elemzése szerint: a magas infláció, az uniós források késése és a hitelek drágulása olyan erős lefelé mutató kockázat, hogy egész éves zsugorodást prognosztizálnak.
Idén év végével a gyakorlatban is megszűnik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény az Egyesült Államok és Magyarország között, ami fontos negatív következményekkel jár a két ország közötti tranzakciókban – adta ki a figyelmeztetést a NAV. Mindez például azt jelenti, hogy komoly plusz adóteherrel szembesülnek majd azok a magyar pénzügyi befektetők, akik az amerikai részvénytőzsdéken kereskednek, így lényegében ki is záródhatnak az amerikai piacokról. Emellett a cégek adózása terén jelentős hátrányok jöhetnek az amerikai-magyar relációban. A Portfolio megbízható és friss információi szerint ugyanis a magyar kormány eddig semmilyen hivatalos tárgyalást nem kezdeményezett az Egyesült Államokkal azért, hogy a megszűnőben lévő egyezménynek például a magánszemélyekre vonatkozó ágát megmentse, illetve egy új keretrendszerről állapodjon meg, ami a lejáró egyezmény helyébe lépne jövő év elejétől.
Beperelte szerdán Magyarországot és egyúttal pénzügyi szankció kiszabását is kérte az Európai Bíróságtól az Európai Bizottság amiatt, mert Horvátországgal és Portugáliával együtt Magyarország is elkésett az uniós megújulóenergia-irányelv nemzeti jogba való átültetésével, hiszen azt 2021. június 30-ig meg kellett volna tenni – közölte a Bizottság.
Beperelte Magyarországot az Európai Bizottság ma az Európai Unió Bíróságán, mert egy uniós tanácsi határozattal ellentétesen szavazott a kannabisz témájában egy WHO-beli döntéskor – közölték Brüsszelben.
Az Európai Bizottság hét másik tagállam mellett Magyarországgal szemben is eljárást indít az Európai Unió Bíróságánál, mivel a kormány nem tett eleget az uniós szabályok megsértésének jelentésével kapcsolatos kötelezettségeknek. Az EU-ban már egy éve biztonságos csatornát kellene biztosítani a szivárogtatóknak, de a budapesti vezetés nem tett eleget az előírásoknak.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy mai párizsi Facebook-bejelentkezésében gyakorlatilag elismerte, hogy a minden tagállam, tehát Magyarország, által is megszavazott uniós szankciók akadályozhatják azt, hogy a német kormány kiadja a Siemens Energy számára az exportengedélyt a Paks II. projekthez. Ezután viszont a Magyarország elleni szuverenitási támadásnak minősítette az esetet, és újra felemlegette a két német miniszter felelősségét az ügyben.
Noha a magyar kormány részéről eddig inkább abba az irányba mutattak a nyilatkozatok, hogy a kabinet támogatja az Európai Bizottság tervét, hogy lazítsanak az állami támogatások szabályozásán, addig most már tiltakozó levelet küldtek Brüsszelnek. Vagyis Magyarország is csatlakozott azon tíz tagállamhoz, amelyik egyelőre nem pártolja a lépést. Mindez pedig tovább hátráltathatja az uniós válaszlépést az amerikai protekcionista inflációcsökkentő törvénnyel szemben. Frissítés: a cikk megjelenése után a magyar kormány is ismertette álláspontját a Portfolióval.
Lassan két éve képtelen az Európai Unió új szerződést kötni a 79 tagú Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetével (OACPS), mivel a magyar kormány nem hajlandó aláírni azt a legális bevándorlási szabályok lazítása miatt. Emmanuel Macron francia elnök pedig hiába az unión kívüli kapcsolatépítések élharcosa, az uniós csúcson leírta az egész megállapodást. Diplomaták szerint eleve problémás a Cotonou-megállapodás, de szükséges egy új egyezmény.
Januárban már 8,81 százalékkal csökkent a hazai villamosenergia-rendszer bruttó havi felhasználása éves összevetésben, ami a tavaly nyáron kezdődött, már nyolc hónapja tartó negatív trend legnagyobb visszaesése. Pedig egy évvel ezelőtt, 2022 januárjában a hazai villamosenergia-felhasználás még történelmi csúcsot ért el a koronavírus-válságból való kilábalás által hajtva, ami rávilágít, hogy az áramfogyasztás az elmúlt 3 évben példátlan hullámzást mutat.
A tavalyi év negyedik negyedévében a magyar gazdaság az ötödik legrosszabb teljesítményt nyújtotta az EU-ban az Eurostat friss adatai szerint negyedéves bázison, de még így is sokkal jobb teljesítményt nyújtott, mint a legrosszabbul teljesítő két ország. Az előző év azonos időszakához képest a magyar növekedés a hatodik legrosszabb.
Magyarország jelenleg az orosz turisták egyik legnépszerűbb európai úti célja – közölte hétfőn az Oroszországi Utazásszervezők Szövetsége (ATOR) a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.
Az Európai Bizottság közzétette a hidrogén energiatermelésben való használatának elszámolási szabálytervezetét. Noha Magyarország mellett más tagállamok is kérték, hogy ne csak az elektrolízissel megújuló energiaforrások felhasználásával előállított hidrogén kapjon zöldbesorolást. A brüsszeli szabályozás külön megjegyzi, hogy a fosszilis energiával előállított gáz nem tekinthető megújulónak, de a bioenergiát is kizárták. Még a közlekedési eszközökre is kiterjesztik a rendszert.
Az uniós klímavédelmi célok teljesítése érdekében az elektromos autóértékesítések jelentősen nőni fognak a következő években, azokhoz pedig nélkülözhetetlenek az akkumulátorok, „így évtizedekre bebiztosítjuk a magyar járműipar fejlődését és a nemzetgazdaságban betöltött szerepét” a nagy akkumulátor gyárak ide vonzásával – mutatott rá a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Joó István. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója egyúttal azt a kormányzati elvárást is megfogalmazta, hogy „a beruházások a legszigorúbb környezetvédelmi normákat betartva valósuljanak meg”. Elárulta, hogy a dühös lakossági reakciók mellett sem érzékelte a debreceni CATL gyár kínai tulajdonosánál az elbizonytalanodást; és úgy látja: „a kínai beruházó elkötelezett, hogy a magyar törvényeket minden szempontból betartsa.” Joó István meglátása szerint egyelőre nincs hatása a magyar befektetésösztönzési eredményekre a geopolitikai blokkosodás veszélyeinek, illetve az uniós jogállamisági vitáknak sem. A vezérigazgató a lapunknak adott interjúban jelentette be az egyedi kormánydöntési rendszer (EKD) átalakítását és részleteit, így például azt, hogy az eddigi 25% helyett a beruházási volumen 50%-áig lesznek elszámolhatók a megújuló energia termeléséhez kapcsolódó költségek. A növekvő országos villamos energia igények kapcsán rámutatott: ez a lépés "arról szól, hogy akik a saját energiaellátásuk érdekében szeretnének valamilyen kapacitást létrehozni, azt tudjuk támogatni."
Az infláció talán már egész Európában tetőzött, de Magyarországon még gyorsult januárban is a pénzromlás mértéke. A magas kamatszint, a romló külső kereslet pedig mind érzékenyen érintheti a hazai gazdaságot, még a szintén lefékezett régiós versenytársaknál is komolyabbak lehetnek a gondok. A kamatvágást már csak az év végére várják egy friss elemzésben.
„Távolról sem vagyunk környezetrombolók”, hiszen az akkumulátor gyártási tevékenységet zárt, megfelelően szigetelt épületekben fogjuk végezni, így a tevékenységből nem várható talaj- és talajvízszennyezés – hangsúlyozta az Indexnek küldött válaszaiban a kínai CATL, amely Debrecenben épít fel egy gigantikus gyárat, amellyel 100 gigawattórás kapacitást hoz létre a jelenlegi 40 gigawattórás teljes magyarországi akkumulátor kapacitás mellé.
A napokban Orbán Viktor miniszterelnök levélben keres meg minden magyar nyugdíjast, és tájékoztatja őket arról, hogy februárban dupla nyugdíj érkezik - közölte Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott szombaton az MTI-vel.
Az októberi kormányközi megállapodás után azt közölte a szerb energiaügyi minisztérium csütörtökön, hogy Szerbia 100 millió eurót tervez befektetni egy Magyarországra vezető kőolajvezeték építésébe, amely segítené az ország energiaforrásainak diverzifikálását – írja a SeeNews.
Pillanatnyilag az Európai Uniónak nincs alternatívája - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Szekszárdon.
Ukrajna már területekről is hajlandó lehet lemondani, ha ez teljesül.
Közzétették az Eurobarométer-felmérés eredményeit.
A következő lépésekről is beszélt.
Új lendületet kaptak a tőzsdék.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
