Szuverenitási okok miatt Lengyelországgal együtt nemmel szavazott ma Magyarország arra az Európai Bizottság által megfogalmazott javaslatra, hogy a 15%-os gázspórolási rendelet hatályát egy évvel jövő tavaszig ki kell nyújtani – jelentette be az Energia Tanács mai brüsszeli ülésének szünetében Szijjártó Péter, miután kiderült, hogy megvan a megállapodás a témában.
A közös gázspórolási rendelet meghosszabbítása mellett arról az európai bizottsági javaslatról is tárgyalnak ma az uniós energiaügyi miniszterek, hogy megtilthatják az EU-ban az orosz cseppfolyósított földgázimportot, pontosabban azt, hogy az oroszok kapacitásokat foglalhassanak az LNG-kikötőkben. Emellett ma az atomenergia megújuló energiás célokhoz viszonyulásáról, pontosabban a nukleáris alapú hidrogénelőállítás figyelembe vételéről is tárgyalnak a miniszterek, igaz a franciák számára fontos engedményt kihúzták a legfrissebb szövegtervezetből. Egyelőre két blokkoló kisebbség feszül egymásnak, mindkét tábor ma reggel külön találkozót is tartott a szakminiszteri ülés előtt.
Az összes uniós tagállam közül Magyarországon tette ki a legmagasabb arányt a fogyasztási kiadásokon belül a lakásfenntartás-, a víz-, a villany-, a gázszámla-, illetve az egyéb tüzelőanyagok együttes költsége 2020-ban – tette közzé hétfőn az Eurostat.
A Roszatommal folytatott konzultációk során a magyar kormány illetékesei nem vetették fel az együttműködés esetleges megszüntetésének kérdését, "ez a kérdés nem került szóba" – hangsúlyozta a Roszatom-Közép-Európa képviselője az orosz TASZSZ hírügynökségnek hétfőn, és megismételte ugyanazt az állásfoglalást, amelyet a Portfolio szombaton már közölt. Ez azután történt, hogy a Financial Times cikke és a saját háttérinformációink alapján pénteken átfogó cikkben vázoltuk a Roszatom, mint orosz fővállalkozó kilátásait a Paks II. projektben.
Egyre nagyobb az elégedetlenség az Európai Bizottságnál, hogy sok tagállam hevenyészetten jelenti le az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések alkalmazását, vagy egyáltalán nem aktív a szankciók végrehajtásában. Most Brüsszel kőkeményen bevasalná a tagállamokon a lépések alkalmazását, és más országok mellett a magyar kormány is szamárpadba kerülhet - értesült a Portfolio. Eközben már arra is vannak tervek, hogy a lefoglalt orosz vagyonelemeket befektessék, vagy Ukrajnának utalják át.
Miután a Financial Times cikke és a Portfolio háttérinformációi alapján egy átfogó anyagban foglaltuk össze pénteken az orosz Roszatom kilátásait a Paks II. projekben, egy rövid állásfoglalást juttatott el szerkesztőségünkbe szombaton délután a Roszatom magyarországi kommunikációs vezetője.
Magyarország és Szerbia kapcsán a három fő kihívás közül a legfontosabb az energiaellátással kapcsolatos, és ha valami történne a Török Áramlattal, amely Szerbián keresztül szállít orosz gázt Magyarországra, akkor anélkül „Magyarország ellátása nem lenne lehetséges”, így „Magyarország és Szerbia stratégiai szövetsége, barátsága nagymértékben járul hozzá ahhoz, hogy az előttünk álló példátlan kihívásokat jobban tudja kezelni” – ezeket jelezte a Belgrádból szombaton visszatérő Szijjártó Péter a Facebook-videójában.
A Biden-adminisztráció 121 ország vezetőit várja a március 28–30. közötti Demokrácia Csúcstalálkozóra, de Magyarország és Törökország nem kapott meghívót. A budapesti kormány állítólag jelezte aggályait, de így sem vehetnek részt.
Június 5. és 12. között állítja le a Gazprom az éves tervezett karbantartási munkálatok miatt a Török Áramlat gázvezetéken a szállítást – írja az orosz TASZSZ hírügynökség.
Miután elkezdett puhatolózni a magyar kormány, hogy az oroszok helyett hogyan tudna az amerikaiaktól nukleáris fűtőanyagot szerezni, a Financial Times csütörtök este arról írt, hogy a kormány azon dolgozik: hogyan tud nagyobb szerepet adni a franciáknak a Paks II. projektben, ami akár odáig is elvezethet, hogy az orosz Roszatomot lecseréli (!) az egész konstrukcióban. A lap megszólaltatta Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját is, aki elismerte, hogy elindult a projekt újragondolása, és vannak aggodalmai a kormánynak, ami egyrészt a háború elhúzódása miatt az oroszok részvételi lehetőségeire vonatkozik, másrészt arra, hogy ha teljesen elengednék Paks II.-t, akkor az újratervezés sok évvel visszavetné a projektet, így bajba kerülne a kormány 2030-ra az áramellátás terén. A múlt heti Emmanuel Macron-Orbán Viktor vacsora után egy francia tisztviselő név nélkül azt mondta a lapnak, hogy akár a Paks II.-ben, akár egy másik atomerőmű projektben (!) kaphatnak nagyobb szerepet a franciák, de még zajlanak az egyeztetések, nincs eldöntve a dolog. Frissítés! Szombaton külön állásfoglalást juttatott el szerkesztőségünkbe a Roszatom, amelyet ebben a cikkünkben írtunk meg.
A régióban az infláció letörésében komoly támaszt nyújt az energiaárak 80 százalékos csökkenése a tavaly nyári csúcspont óta, így a magyar gazdasági kilátások is javultak. Azonban egy újabb drágulás az energiapiacokon magával ránthatja a régiós gazdaságokat, miközben az uniós források hiánya egyre égetőbbé válik. A cseh és a lengyel gazdasági kilátásokkal összevetve is több a lefele mutató kockázat Magyarországon - írják a Schroders szakértői, akik szerint elég valószínű, hogy valamelyik kockázat bekövetkezik és lerántja a magyar gazdaságot.
Antony J. Blinken amerikai külügyminiszter közzétette az emberi jogi gyakorlatokról szóló 2022-es országjelentéseket. A Magyarországról szóló elemzésben súlyos problémákról írnak, így az igazságszolgáltatás helyzeténél is hiányosságokat tártak fel, de aggályosnak tartják, hogy a magyar kormány a magas szintű, politikai kapcsolatokat érintő korrupció ellen nem lép fel.
A kivételesen aszályos tavalyi év veszteségeinek mérséklésére március 31-ig több mint 22 ezer termelő részesül összesen 50,6 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban – jelentette be szerda reggeli közleményében Nagy István. Az agrárminiszter tájékoztatása szerint a kormány ennek érdekében az agrárkár-enyhítési alap forrásait több mint négyszeresére emelte. A közleményből nem derül ki, de a kedd este megjelent Magyar Közlönyből kiderült, hogy a keretemelés úgy történt meg, hogy a 2023-as költségvetésben két tételből összesen 21,1 milliárd forintot csoportosított át a kormány a Nemzeti agrárkár-enyhítés alcím javára.
Az Európai Bizottság a Technikai Támogatási Eszközből (TSI) 151 új projekt finanszírozását hagyta jóvá, hogy 2023-ban valamennyi tagállamot támogassa a mintegy 326 korszerű reform előkészítésében, megtervezésében és végrehajtásában. Magyarország öt darab uniós programra is pénzt kap.
Magyarország megakadályozta, hogy az Európai Unió tagállamai közös nyilatkozatot adjanak ki a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni nemzetközi elfogatóparancsról - közölték az ügyet ismerő források a Bloomberg hírügynökséggel.
Az uniós szabályozó hatóságok valószínűleg vizsgálatot indítanak az uniós országok és a multinacionális vállalatok közötti adóalkuk ügyében, miután áttekintették az elmúlt évtizedben kötött megállapodásaikat - figyelmeztetett hétfőn a blokk versenyjogi vezetője, Margrethe Vestager. Magyarországon egy időben rengeteg ilyen adókedvezményről döntött a kormány.
Miután az Európai Unió a múlt héten közzétette a kritikus nyersanyagokról szóló törvénytervezetet, a dél-koreai akkumulátoripari szereplők már javában vizsgálják az esetleges tovagyűrűző hatásokat. Az új uniós javaslat többletterheket róna például a Magyarországon gyártató vállalatoknak is.