Magyar részről "erősnek tűnik az akarat" Svédország NATO-csatlakozásának véglegesítésére - jelentette ki Ulf Kristersson svéd miniszterelnök hétfőn Varsóban, jelezve egyúttal, hogy budapesti látogatásra készül.
Bő másfél évtizede még mindenki a kínai autógyártókon röhögött, esetlen formatervű, vállalhatatlan minőségű autókkal akarták meghódítani a nyugati piacokat, csúfos kudarc lett a vége. Eltelt néhány év, és most már ott tartunk, hogy a kínai piacon brutális versenyben, sokszor állami támogatásokkal megerősödött cégek megtanultak autót gyártani, sok szempontból pedig már az élvonalba tartoznak, és elkezdik meghódítani a világot. Az autóik még mindig nem tökéletesek, a tartósság továbbra is nagy kérdés, de néhány nyugati gyártót már simán vernek, nem nagyon röhögi már ki senki a kínaiakat. A világ legnagyobb elektromosautó-gyártójának, a Magyarországon autógyárat építő BYD-nak a városi terepjáróját, az Atto 3-at teszteltük egy hétig, ez az autó jó példa arra, hogy mennyire feljöttek a kínaiak.
Felemás képet mutat az Európa Bizottság új jelentése az EU versenyképességéről: míg az államszövetség a világ legnagyobb exportőre, addig - különösen a hightech technológiák terén - jelentősen lemaradt az Egyesült Államoktól a kutatás-fejlesztésben és az innovációban. Emellett a tőkepiaci befektetésekben is komoly hátránya van. Magyarország több mutatóban is lefelé lóg ki az uniós rangsorokban, például kirívóan alacsony a bejegyzett szabadalmak száma, valamint a szabályozói környezettel is több problémája van Brüsszelnek. Viszont a magyar gazdaságban magas az EU-n kívüli árukereskedelem GDP-hez viszonyított aránya, valamint sok a jól képzett szakember. A jövő viszont kihívásokkal teli lesz az egész unió számára.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében a tavalyi negyedik negyedéves magyar GDP-adatról lesz szó, ami igencsak rácáfolt az elemzői várakozásokra. Erről Madár Istvánt, lapunk makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében arról beszéltünk, hogy az Európai Parlament is jóváhagyta az EU szigorított, tagállami költségvetésekre vonatkozó ellenőrzési mechanizmusát, így pedig egyre valószínűbb, hogy Magyarország sem kerülhet el egy újabb kötelezettségszegési eljárást, ezennel a büdzsé folyamatai miatt. A témával kapcsolatban Szabó Dániel, a Portfolio EU-s ügyekkel foglalkozó elemzője volt a vendégünk.
Németország gazdasági gyengélkedése a negyedik negyedévben kihatott az Európai Unió keleti országaira, ami aggodalmat keltett a régió idei fellendülésének várható ütemével kapcsolatban. Románia bruttó hazai terméke váratlanul 0,4%-kal zsugorodott, dacolva a bővülésre vonatkozó előrejelzésekkel, míg Magyarországon és Lengyelországban stagnálást mutattak az utolsó negyedévben.
A szerdán közzétett negyedik negyedéves euróövezeti, illetve a lengyel GDP is stagnált negyedéves alapon – derült ki az Eurostat, illetve a lengyel statisztikai hivatal jelentéseiből. A KSH adatai szerint a magyar GDP is stagnált ebben az időszakban, igaz ez meglepte az elemzőket.
Az egyik legismertebb magyar vonatkozású adóítélet a Docler ÁFA-ügye volt, de most is születnek érdekes ítéletek és vannak függő ügyek az Európai Bíróság előtt, amelyek egyes adóhatósági eljárásokat nem csak az uniós adószabályokkal, hanem az alapvető jogokkal is összeegyeztethetetlennek találnak.
Kellemetlen, csalódást keltő volt a tavalyi negyedik negyedéves magyar GDP-adat, amelyet ma reggel tett közzé a KSH – értettek egyet az elemzők, szakértők a Portfolio-hoz elküldött kommentárokban. Mindezek alapján számos következtetést levontak a negatív meglepetés lehetséges hátteréről, és az idei GDP-növekedési, államháztartási kilátásokra vonatkozóan is. Többen jelezték, hogy a friss adat láttán messzinek tűnik elérni a 4% körüli idei GDP-növekedést, amelyet a kormány céloz, illetve inkább 2-3% körüli növekedést tartanak reálisnak, illetve lefelé módosíthatják az előrejelzéseiket. A beérkezett kommentárok lényegét abc-sorrendben közöljük.
"Sajtóhíreket nem kommentálunk" – így reagált az OTP Bank az ukrán sajtóban felröppent, a Portfolio által kiszúrt hírre az Indexnek.
A horvát kormány csütörtöki vezetéképítési döntése értelmében jelentősen nő a krk-i LNG-terminál felől Magyarország irányába szállítható napi gázmennyiség, ami egyúttal összefügg magának az LNG-terminálnak a kapacitásbővítésével is. Ez elméletileg több gáz kihozatalát is lehetővé tenné 2027 körültől Horvátország felől Magyarország irányába, feltéve, hogy a terminál kapacitásbővítési tenderén majd magyar szereplő(k) is indul(nak) és nyer(nek). Nyilván az egész kérdés kifutása attól is függ, hogy a minap felröppent hírrel összhangban tényleg lenne-e folytatása 2025-től az orosz vezetékes gázszállításnak Ukrajnán és Szlovákián át, mert ha igen, akkor ez a horvátok felőli LNG-beszerzés volumenét és kínálati árát is érdemben befolyásolná.
Tizenöt nap múlva, 2024. február 22-én az ukrán-magyar határmetszéken elindul a közös kapacitás allokáció a 2024. február 23-i üzleti napra vonatkozóan - jelentette be szerdán kora este a MAVIR. Ez fontos fejlemény a háború kitörése utáni időszakban, a 2022. márciusi szinkronizáció után, és azt jelenti, hogy újraindul a kereskedelmi üzem ebben a relációban.
Az Európai Bizottság ma kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt – jelentette be a brüsszeli testület az ilyen eljárásokat összefoglaló mai közleményében. A hírre még tovább ütötték a forintot, így nagyon közel került ahhoz, hogy új sokhavi forintmélypont alakuljon ki.
Áprilistól a földgáz betárolási díja 58%-kal 331,03 forint/MWh-ra esik, a kitárolásé 60%-kal 52,48 forint/MWh-ra, a tárolói kapacitásdíj szorzója pedig 18%-kal 0,32-re esik – közölte friss határozatának mellékletében a Magyar Energetikai és Közmű Szabályozási Hivatal.
Megjelent a kormány oldalán a vendégmunkástörvény végrehajtási rendelettervezetének egy része - szúrta ki a hvg.
Az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vethet ki Magyarországra a Magnyickij-törvény alapján. A Szenátus külügyi bizottságában azt javasolják, hogy az ESTA vízummentességi programból zárják ki az országot, valamint magyar politikusokat helyezzenek szankciós listára. Ben Cardin, a testület elnöke, befolyásos demokrata szenátor szerint a kormány olyan lépéseket és kijelentéseket tett Joe Biden amerikai elnökkel, valamint David Pressman budapesti nagykövettel szemben, amelyek alapján megkérdőjelezhető, hogy Magyarország megbízható szövetséges. Korábban Pressman cáfolta a Portfolio-nak, hogy hasonló lépésekre készülnének. A Szenátus NATO-ügyi bizottsága is intelmet intézett a magyar kormányhoz.
Kilenc közép-európai és balti állam hidrogénszervezetének képviselői aláírták Párizsban a 3 Tenger Hidrogén Tanács (3S) hivatalos együttműködését, amelynek célja a régió hidrogénágazatának fejlesztése - tájékoztatta a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség az MTI-t csütörtökön.
A február 1-re kötelezően előírt uniós gáztárolói töltöttségi célon, 51%-on, jócskán túllő az aktuális magyarországi adat, hiszen 76%-os a magyar gáztárolók töltöttsége – hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében az Energiaügyi Minisztérium. Emiatt rögzítik, hogy „ellátásbiztonsági kockázatok mindezekért a jelenlegi fűtési szezonban nem fenyegetnek”. Azt a tegnap esti Közlönyben megjelent kormánydöntést, miszerint még egy évig megtartja a kormány a különleges földgázkészletet, hogy ne kelljen realizálni a gigantikus pénzügyi veszteséget, ami keletkezett rajta, nem említi a közlemény, noha a megtartott gázkészlet érdemben hozzájárul az ellátásbztonsághoz is.
Megnyíltak a belügyi szakterületen 2021-2027 között elérhető uniós források - mondta Tóth Judit, a Belügyminisztérium (BM) európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a témáról tartott szerdai budapesti nyitókonferencián.
Arról kötött ma politikai megállapodást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve katari hivatali partnerei, hogy a 2026 utáni időszakra hosszútávú cseppfolyósított (LNG) gázvásárlási szerződést fognak aláírni - jelentette be Dohában a magyar tárcavezető. A magyar miniszter rögtön jelezte, hogy ennek célja nem a már meglévő szállítók kiváltása, azaz a 2036-ig tartó magyar-orosz hosszú távú szerződést nem érintené. A magyar-katari gázbeszerzés részleteit a felek a következő időszakban dolgozzák ki, például azt, hogy mely pontra szállítsák le a katariak az LNG-t. Egyelőre az éves szerződött volumenről sem tudni még adatot.
A szerdai brüsszeli nagyköveti ülésen a magyar kormány képviselője továbbra is azt jelezte, hogy ragaszkodik Magyarország az évenkénti vétó lehetőségéhez az ukrajnai 50 milliárdos finanszírozási csomagnál, de ezt több más tagállam továbbra sem fogadja el, így egyelőre nincs megállapodás, ha pedig a holnapi EU-csúcson sem lesz, akkor a többi 26 tagállam megkerüli Magyarországot, hogy tovább léphessen az ügyben – derült ki a Reuters és a Financial Times szerdai egybehangzó értesüléseiből. Közben Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azt jelezte az ATV tudósítása szerint egy konferencia keretében, hogy tárgyalnak, és a kormányfő tegnapi nyilatkozata az irányadó (évenkénti egyhangú döntéshozatalt akar Ukrajna ügyében), egyéb forrásokra hivatkozva azt írta a csatorna oldala, hogy "a tárgyalási pozíciók még nyitottak", több elem is "mozog". Külön saját helyzetelemző cikkünk saját háttérinformációkkal itt érhető el.
A választások után sem lett könnyebb dolga a befektetőknek.
Franciaország minden felhasználást megenged a rakétáinál Kijevnek.
EU-kritikus jelölt lehet az egyik befutó.
Az intézkedés célja a hazai növekedés serkentése és a beruházások szintjének emelése.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Jobb légvédelmi rendszereket kért a szövetségesektől az ukrán elnök.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
