2021-ről 2023-ra éves alapon 23 százalékkal csökkent a hazánkban felhasznált földgáz mennyisége. Az uniós módszertan szerinti, öt éves átlaghoz mért megtakarítás a legfrissebb adatok szerint 20 százalékos. A korábbiaknál szerényebb igényeknek is köszönhető, hogy a hazai gáztárolók töltöttsége március elején még mindig 70 százalék feletti.
A tavalyi évet a mezőgazdaság kiváló teljesítménye mentette meg a még nagyobb gazdasági visszaeséstől, és azzal, hogy a negyedik negyedévben stagnált a GDP, az áthúzódó hatás is gyenge, a külső környezet gyengélkedése miatt pedig összességében elérhetetlennek tűnik a 4%-os idei GDP-növekedés, amelyet a kormány hangsúlyoz, inkább 2-3%-os átlagos bővülés várható – rajzolódik ki a ma közzétett KSH-adatokra érkezett elemzői reakciókból.
Az Európai Uniónak „nem érdeke” az, hogy az idén év végén lejáró orosz-ukrán gáztranzit szerződés megújítását szorgalmazza, így ha az Ukrajnán és Szlovákián át érkező gáz teljesen kiesne az uniós importból, az 5%-os importvesztést jelentene, ami érzékenyen érinthetné a mi régiónkat, és akár a legrosszabbra is fel kell készülni, ha mindez egy tartós hidegbetöréssel is párosulna – írta egy belső feljegyzésben az Európai Bizottság a tagállamoknak a mai energiaügyi tanácsülés előtt a Politico információi szerint.
A napokban elérhetővé váltak a széleskörű külkereskedelmi adatok a 2022-es évre vonatkozóan, amely lehetővé teszi, hogy megvizsgáljuk, hol tart Magyarország az "akkumulátor-nagyhatalommá válás" folyamatában, és mi változott az előző évhez képest. Az elemzésekből kiderül, hogy az akkumulátorok szerepe tovább erősödött a magyar kivitelben, és hazánk magasabb növekedést tudott felmutatni ezen a téren a többi országhoz képest. Ennek köszönhetően 2022-ben Magyarország már a világ 5. legnagyobb exportőre lett, egy helyet javítva, ezzel megelőzve Japánt.
Ukrajnában ismét többlet villamosenergia-termelést regisztráltak csütörtökön, aminek következtében a tervek szerint újból megindulhat az áramexport több országba, köztük Magyarországra - számolt be az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata pénteken a Telegramon.
Ukrajnában ismét többlet villamosenergia-termelést regisztráltak csütörtökön, aminek következtében a tervek szerint újból megindulhat az áramexport több országba, köztük Magyarországra - számolt be az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata pénteken a Telegramon.
Az Európai Parlament képviselői aggodalmukat fejezték ki a különböző tagállamokban tapasztalható demokratikus visszalépések miatt, és bírálták az Európai Bizottságot, amiért úgy látják, hogy nem tesz semmit az uniós értékek védelmében. Az aggodalmaknak a plenáris ülésen tartott vita során adtak hangot az Európai Bizottság 2023-as jogállamisági jelentésének értékelését követően, amelyet az Állampolgári Jogi Bizottság januárban hagyott jóvá. Főként a magyar kormánnyal folytatott egyeztetések és tárgyalások miatt elégedetlenek a Bizottsággal.
A lengyel helyreállítási és ellenállóképességi tervben (RRP) felvázolt 56 beruházásból 43-at fenyeget az a veszély, hogy 2026 augusztusának végéig nem zárul le – derül ki a CRIDO üzleti tanácsadó cég által nemrégiben végzett elemzésből. Ezzel pedig bukják az uniós támogatásokra való jogosultságot is. Magyarország számára ez rossz előjel, mert míg Varsó hamarosan lehívhatja a helyreállítási támogatásokat, addig a magyar kormány még messze van attól, hogy teljesítse a szükséges 27 szupermérföldkövet. Ez pedig azt jelentheti, hogy elveszíthetjük az RRF-pénzek egy jelentős részét.
A Pepco kereskedelmi lánc részvényei 10 százalékot estek a tőzsdén, miután egy Magyarországról indult hackertámadás következtében mintegy 15,5 millió euró tűnt el a cég számlájáról.
Biztonsági és gazdasági téren már jelenleg is rendkívül lényeges a Magyarország és Olaszország közötti együttműködés, az energetikai együttműködés fejlesztése pedig a kapcsolatok újabb dimenzióját fogja jelenteni - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Rómában annak kapcsán, hogy tárgyalt az olasz kollégájával, Antonio Tajanival.
Věra Jourová, a Bizottság alelnöke átfogó „demokrácia körútra” indult Európa-szerte, és az európai választások előtt az orosz propaganda elleni fokozott éberségre szólít fel a tagállamokban. A Politico Playbooknak adott kedd esti exkluzív interjújában a biztos azt mondta, hogy két olyan ország is van, ahol az orosz narratívát a kormányoktól halljuk. Szerinte ezek Magyarország és Szlovákia.
A Finansvalp svéd személyi pénzügyi tanácsadó által az Eurostat adatai alapján készített friss tanulmány szerint Finnország az EU vezető országa a nemek közötti munkahelyi egyenlőség terén, míg Magyarország a legutolsó a tagállamok rangsorában.
Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország" című műsorában szólalt meg. Szó volt többek között a kegyelmi ügyről, Sulyok Tamás köztársasági elnöki jelöléséről, az orosz-ukrán háborúról, a 2024-es választásokról, valamint Ulf Kristersson svéd miniszterelnök mai budapesti látogatásáról.
Néhány órával azután, hogy a Fidesz és a KDNP bejelentette: Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelöli Novák Katalin lemondása után a köztársasági elnöki tisztségre, megszólalt a jelölt is.
Két orosz és egy szlovák állampolgárságú magánszemélyt levesz az Európai Unió az oroszellenes szankciós listáról, de nem azokat, akiket a magyar kormány szorgalmazott, mert a magyar javaslatot „erőteljesen visszautasította” a több tagállam – jelezte két diplomata forrás csütörtök este a Reutersnek.
Az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint a jogállamisági mechanizmus, azaz az EU pénzügyi érdekeinek védelmére szolgáló eszköz pozitív eredményeket hozott Magyarországon. Az uniós hivatal cáfolja a magyar kormány állításait, miszerint az Európai Bizottság elfogult módon alkalmazza a rendeletet, és hangsúlyozza, hogy az intézkedések tisztességes értékelésen alapulnak – számolt be az Eurológus.
Az Európai Unió a hírek szerint hamarosan jóváhagy egy Lengyelországnak járó 6,3 milliárd eurós kifizetést a járvány és az orosz-ukrán háború gazdasági kihívásait kezelő helyreállítási és ellenállóképességi eszközből. Ez még mindig csak töredéke az 59,8 milliárd eurós lengyel RRF és RePowerEU-tervnek, de mutatja, hogy a Donald Tusk vezette kormány próbálja orvosolni a jogállamisági problémákat, amelyeket még az előző kabinettől örökölt – derül ki a Bloomberg beszámolójából. Magyarország viszont még mindig távol lehet a források lehívásától.
Egy friss felmérés szerint a tavaly júniusi 94 százalékról mostanra 79 százalékra csökkent azon ukránok aránya, akik „baráti országnak” tekintik Lengyelországot – írja a The Kyiv Independent. Magyarország a megkérdezettek 52 százaléka szerint Ukrajnával ellenséges ország.
Európán belül Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik szerint a közel két éve tartó ukrán-orosz háború Moszkva győzelmével fog végződni – derül ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű páneurópai agytröszt ma megjelent, 12 EU-tagországra kiterjedő közvélemény-kutatásából. Továbbá hazánkban gondolják úgy a legtöbben, hogy Európának az Oroszországgal való béketárgyalásokra kellene ösztönöznie Kijevet. A felmérésből az is kiderült, hogy Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik örülnének, ha Donald Trump nyerné meg az amerikai elnökválasztást, illetve a legtöbben nálunk vélik úgy, hogy Európának is csökkenteni kellene az Ukrajnának biztosított támogatás mértékét, ha az USA jelentősen visszafogná Kijev támogatását.
Adam Bodnar, Lengyelország újonnan kinevezett igazságügyi minisztere határozott üzenettel érkezett Brüsszelbe: kormánya dolgozik a jogállamiság gyors helyreállításán és azon, hogy visszanyerje vezető szerepét az Európai Unióban. Bodnar kifejezte eltökéltségét a 7. cikk szerinti eljárást kiváltó jogállamisági válság megoldására, és kijelentette, hogy Lengyelország készen áll arra, hogy ismét az EU egyik vezető tagjává váljon. Erre hamarosan sor is kerülhet a politikus szerint, ami azt jelentené, hogy már csak Magyarország ellen folyik majd az uniós jogi atombombaként emlegetett eljárás – derül ki a Politico beszámolójából.
A választások után sem lett könnyebb dolga a befektetőknek.
Franciaország minden felhasználást megenged a rakétáinál Kijevnek.
EU-kritikus jelölt lehet az egyik befutó.
Az intézkedés célja a hazai növekedés serkentése és a beruházások szintjének emelése.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Jobb légvédelmi rendszereket kért a szövetségesektől az ukrán elnök.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
