Jövő évben indul és 2027-re el kell készülnie az Algyő és Újvidék közötti 128 km-es új olajvezetéknek, amelynek költsége mintegy 150 millió euró lesz, és előreláthatóan évi 5 millió tonna lesz a kapacitása – ezek a fontos részletek derültek ki Dubravka Đedović Handanović szerb energiaügyi miniszter közleményéből, miután tegnap találkozott Budapesten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel.
Az ukrán gáztranzit jövője lett az orosz-ukrán szájháború egyik új témája. Eddig minden a szokásos szereposztás szerint történik: az ukránok egyre többször és egyre hangosabban mondják, hogy a gáztranzit szerződést nem lehet meghosszabbítani, az oroszok pedig számokat (32 dollár/ezer m3 az ukrán tranzitdíj) dobnak be a köztudatba, egyébként pedig hallgatnak. Mind a két fél szereti a nagy drámát, ezért most még semmi sem fog történni: 2019-ben is csak december 30-án írták alá a most érvényes szerződést, idén sem fognak ezzel sietni. Ennek a rövid írásnak az a fő gondolata hogy valószínűleg lesz orosz-ukrán gáztranzit 2025. január 1. után is, de az más lesz, mint a mostani.
Csehország, Lengyelország és Magyarország felvétele a NATO-ba jó lépés volt - jelentette ki Bill Clinton volt amerikai elnök Csehország NATO-csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából kedden, a prágai Hradzsinban megtartott biztonságpolitikai konferencián.
A két nagytömegű kulcsfontosságú atomerőmű berendezésből az egyik, a zónaolvadék-csapda gyártása már befejeződött Oroszországban, a másik, a reaktortartály gyártása pedig áprilisban kezdődik – jelentette be a mai budapesti tárgyalásai nyomán a Roszatom vezérét fogadva Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint az első fejlemény mérföldkő, és ugyanígy mérföldkő lesz az is, hogy év végén megtörténik az első betonöntés is a Paks II. telephelyen, amelynek szavai szerint műszaki akadálya nincs, jól haladnak a munkálatok. Ezek alapján megerősítette, hogy a 2030-as évek elején termelésbe állhat a Paks II.
A magyar kormány minden olyan bizonyítékot benyújtott, amelyet az Európai Bizottság kért az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, és mivel szigorú határidő kötötte a brüsszeli testületet a helyzet értelmezésére, ezért kötelessége is volt elfogadni azt a határozatot, amely tavaly karácsony előtt kimondta, hogy teljesült az igazságügyi horizontális feljogosító feltétel – lényegében ezt jelezte az Európai Bizottság egyik szóvivője a Portfolio-nak az Európai Parlament jogi szakbizottságában hétfőn este született döntés láttán. A szóvivő azt is hozzátette: "A Bizottság úgy véli, hogy az uniós joggal teljes összhangban járt el, és meg fogja védeni döntését az uniós bíróságok előtt".
Az Európai Parlament jogi szakbizottsága hétfőn este zárt ajtók mögött szinte egyhangúlag úgy döntött, hogy beperli az Európai Bizottságot amiatt, mert tavaly karácsony előtt megalapozatlanul szabadított fel 10,2 milliárd euró kohéziós forrást Magyarországnak - értesült a Politico. A lap "bombaként ható", "történelmi lépésnek" írta le a döntést, ez azonban a Portfolio értelmezése szerint csak akkor helytálló, ha azonnali hatást vált ki az uniós forrásainkra nézve, ez viszont szinte biztosan nem történik meg, mert rengeteg a bizonytalanság az új fejlemény körül. Az uniós intézményrendszer már több formában próbálta "megfegyelmezni" a magyar kormányzatot, ennek egy része hatékonynak bizonyult (jogállamisági eljárás), más része viszont továbbra is inkább üres fenyegetésnek hat (7. cikk). Így tehát a mostani döntés jelentősége igazából akkor fog látszódni, ha kiderül, hogy az érintett szereplők miként reagálnak rá. Frissítés! Időközben befutott az Európai Bizottság szóvivőjének reakciója a Portfolio-hoz a friss EP-beli fejleményre.
Azon a napon, amikor a szlovák parlament elnöke Budapestre látogatott a Sándor-palotába, és a Karmelita kolostorba, illetve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter átadott egy újabb hidat az Ipolyon szlovák kollégájával, a szlovák-magyar viszony egyik kritikus ügyében, a bős-nagymarosi vízerőmű rendezetlen ügyében kormánybiztost nevezett ki Orbán Viktor miniszterelnök.
24 uniós tagállam támogatta, Észtország és Ausztria tartózkodott, és csak Magyarország szavazott ellene annak az új brüsszeli rendeletnek, ami a politikai reklámtevékenység átláthatóságáról és célzott folytatásáról szól – derült ki a tagállamokat tömörítő Tanács oldalán hétfőn közzétett adatokból.
Magyarország, Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság kész a kulturális kapcsolatok fejlesztésére Oroszországgal - jelentette ki Mihail Svidkoj, az orosz elnök nemzetközi kulturális együttműködési tanácsadója hétfőn Bécsben, miután tárgyalt az említett térségekben.
Fürdőszoba-összeszerelő üzemet épít Sóskúton a Bayer Construct Zrt., a 15 milliárd forintos beruházás közel felét, 6,6 milliárd forintot az állam támogatásként adja oda, így segítve száz új munkahely létrejöttét – jelentette be hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
Felpörgött a híráramlás a 2024 végén lejáró orosz-ukrán gáztranzit megállapodás ügyében, főleg azután, hogy a minap a szlovák miniszterelnök a folytatás lehetőségéről beszélt, illetve gázpiaci szakértők is jelezték: lenne technikai megoldás az orosz gázszállítások folytatására nyugati irányba még azzal együtt is, ha nem születik megállapodás direktben Oroszország és Ukrajna között a háború miatt. A gázbeszerzési témák is szóba kerülnek a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Szombaton egyórás interjút közöltünk Jaksity Györggyel a Portfolio Checklist hírelemző podcastünk hétvégi különkiadásában. A Concorde-alapító közgazdászt más témák mellett a magyar makropályáról, a növekedési kilátásokról, az ország előtt álló legfontosabb kihívásokról, a nemzetközi befektetői környezetről, valamint arról is kérdeztük, hogy reális opció lehet-e Magyarország számára kilépni az Európai Unióból. Az alábbiakban az interjú néhány fontos mondatát emeltük ki.
Orbán Viktor miniszterelnökkel március 10-én, vasárnap készített interjút az M1 stábja, amelyet vasárnap este fél 9-től adnak le – közölte a hirdado.hu.
Magyarország gazdasági teljesítménye vegyes képet mutatott a negyedik negyedévben az Eurostat adatai alapján. Az éves GDP-visszaeséssel az unió középmezőnyébe kerültünk, míg a foglalkoztatás változásánál, valamint a termelékenységnél már a hátsó traktusba kerültünk. 2023 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban stabil maradt a GDP az előző háromhónapos időszakhoz képest, ellentétben a 2023 harmadik negyedévével, amikor az euróövezetben a GDP 0,1%-kal csökkent, míg az EU-ban stagnált.
Az elmúlt években egyre szorosabbá, legalábbis látványosabbá vált az a szövetség, amely Donald Trump volt amerikai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között köttetett. Ennek jeleként a kormányfő februári évértékelő beszédében nyíltan fejezte ki bizakodását afelől, hogy 2025-ben visszatér Trump az amerikai elnöki székbe, emellett a külügyminiszter is hangot adott annak a kormányzati nézőpontnak, hogy a "kiváló magyar-amerikai kapcsolatok neve Donald Trump." Miközben a magyar kormány egyre nagyobb tétet rak a republikánus exelnök visszatérésére, a jelenleg hatalmon lévő demokrata adminisztrációval évek óta nem látott mélységbe zuhant az amerikai-magyar kapcsolatok minősége, ami megnyilvánul az amerikai nagykövettel történő heves szóváltásokban is. De vajon milyen érdekek lapulnak meg a politikai retorika mögött?
Magyarország és Mongólia közötti közvetlen légijáratról, vízi erőmű létesítéséről is szó esett a Budapestre látogató Gombodzsavín Zandanshatar, a mongol Állami Nagy Hurál elnöke és Kövér László házelnök szerdai tárgyalásán.
Továbbra is leggyakrabban német modelleket hoznak be Magyarországra a használt járművekre specializált importőrök, akiket az is befolyásol, hogy a nyugat-európai piacokon nagyobb a kínálat - mondta a Das Weltautó kereskedő cég az MTI-nek.
Magyarország csütörtökön adja át az amerikai kormányzatnak az utolsó olyan dokumentumokat, amelyek Svédország NATO-csatlakozásához szükségesek – írja a Reuters a TT svéd hírügynökség alapján.
A fosszilis energiahordozókhoz vagy fémekhez hasonlóan kereskedhető árupiaci nyersanyaggá válhat az erőművek és gyárak füstjéből leválasztott, illetve a légkörből kivont szén-dioxid Európában. Az Európai Bizottság uniós ipari szén-dioxid-gazdálkodási stratégiája egy sor intézkedéssel kívánja támogatni az egységes piac létrehozását, illetve a szükséges technológiák és infrastruktúra bevezetését, például a jövőbeli európai szén-dioxid-szállítási csővezeték-hálózat megvalósulásának elősegítésével.