A holnapi EU-csúcs zárónyilatkozatának legfrissebb szövegtervezete tett egy ajánlatot a magyar kormány felé, hogy létrejöhessen az alku az 50 milliárd eurós ukrajnai csomagról – tudta meg a Financial Times.
Elfogadhatatlan több más tagállamnak az a kompromisszumosnak beállított magyar kormányzati javaslat, hogy évente egyhangúsággal vizsgálják felül a 4 évre szóló, 50 milliárd eurós ukrajnai finanszírozási programot, így egyelőre nehéz a helyzet, és nincs előrelépés - jelezte egy névtelenséget kérő magas rangú uniós forrás a Reutersnek. A Szabad Európa úgy tudja, hogy jogi és politikai okok miatt sem enged a többi tagállam a magyar kormánynak, és ha nem változik a magyar álláspont, akkor a lehetséges válaszcsapások közül azt jelzi most a legesélyesebbnek a lap, hogy a tagállamok minősített többsége elveszi a júliustól kezdődő magyar soros elnökséget, és a lengyel kormánynak adja.
Interjút Készített Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel a Telex. A tárcavezető a kárpátaljai magyarok helyzetéről, a magyar-orosz viszonyról és a háború folytatása körüli nézeteltérésekről is nyilatkozott..
A 2023-as Korrupció Érzékelési Index (CPI) aggasztó globális képet fest, amelyből kiderül, világszerte egyre nagyobb problémát jelent a korrupció. A friss lista szerint továbbra is Magyarországon érzékelik a legáthatóbbnak a korrupciót az emberek az EU-tagállamok között, ráadásul az utolsó előtti Bulgáriában javult a helyzet, míg itthon egyetlen pontnyi változást sem mutatott ki a felmérést készítő Transparency International.
Egy új brüsszeli kompromisszumos javaslat figyelembe venné Magyarország azon régóta hangoztatott álláspontját, hogy nem szállít fegyvert Ukrajnának úgy, hogy az új ukrajnai fegyvervásárlási alapba fizetendő magyar állami összegeket halált nem okozó fegyverekre költenék – tudta meg a Politico az anyagról, amelybe betekintést nyert. Sőt, a németek által szorgalmazott további kompromisszum alapján az is elképzelhető, hogy nem is az alapba fizetné be Magyarország a rá eső évi 23 milliárd forintot, hanem direktben segítené Ukrajnát, és így ezt le lehetne vonni az alapba történő befizetési kötelezettségből.
A magyar kormány ellen számos jogi eszközt készek bevetni az EU-tagállamok megakadályozandó, hogy a nagyjából egységes uniós Ukrajna-politikából kifelé beszéljen, vagy ismét megvétózza a közös költségvetés felülvizsgálatát. Noha a legtöbbször a hetes cikk szerinti, akár a tanácsi szavazati jog felfüggesztésével járó intézkedést lebegtetik a sajtóban, valójában több eszköze is van az Európai Unió intézményrendszerének, hogy keménykedjen Magyarországgal. Míg az elmúlt időszakban az Európai Bizottság állt a frontvonalban az Orbán Viktor vezette kabinettel való vitákban, most állítólag az uniós intézményrendszeren kívülről, egyes országok kormányai sürgetnek komolyabb fellépést. Maga a végrehajtó testület állítja is, hogy nem tud semmit a tervről, hisznek egy kompromisszumos megoldásban. Egy lehetséges EU-s válaszcsapás indulhat az uniós értékek megsértése, de a közös kül- és biztonságpolitika ingoványos szabályozása felől is, vagy kifulladhat egy sima kommunikációs csatározásban – tudta meg a Portfolio uniós döntéshozóktól és diplomatáktól, akik szerint a feszült helyzet ellenére is valószínűbb egy gyors megállapodás a csütörtöki csúcstalálkozón.
Ha Magyarországon rosszabbodik a jogállamisági helyzet, akkor "ismét zároljuk az európai uniós forrásokat, ez egy dinamikus folyamat" - jelentette ki Vera Jourová, a demokráciáért és átláthatóságért felelős uniós biztos hétfőn az EU-tagállamok uniós ügyekkel foglakozó minisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve.
Nem tükrözi Magyarország és az EU közötti tárgyalások állását a Financial Times beszámolója, amely szerint az EU Tanácsa megbüntetné az országot - írja a Reuters az egyik tanácsi illetékes közlése alapján. Vagyis ez az álláspont cáfolja a Tanács közeléből kiszivárgott információkat.
Magyarország nem enged a zsarolásnak - írta az európai uniós ügyekért felelős miniszter, Bóka János hétfőn a Facebook-oldalán. Bóka szavai nem abba az irányba mutatnak, hogy rövid időn belül megegyezés születne, ami a pénzpiacok, így a forint számára sem megnyugtató hír.
„Brüsszel olyan zsarolást alkalmaz Magyarország ellen, mintha nem lenne holnap, annak ellenére, hogy van egy kompromisszumos javaslatunk” – így reagált Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója hétfő reggel arra a vasárnap esti Financial Times cikkre, amely kemény gazdasági és pénzügyi nyomásgyakorlást helyezett kilátásba Magyarországgal szemben arra az esetre, ha a most csütörtöki rendkívüli EU-csúcson nem adja be a derekát Orbán Viktor kormányfő, és nem szavazza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós finanszírozási programot az uniós költségvetés terhére.
Egy nagy volumenű gázalku formálódik az Európai Unió és Oroszország között, amihez Ukrajna kész asszisztálni – ez rajzolódik ki az elmúlt napok fejleményei és egy szombati délutáni orosz miniszterelnök-helyettesi nyilatkozat alapján. A fejlemény Magyarország számára is rendkívül érdekes helyzetet teremt, hiszen a hosszútávú magyar-orosz gázvásárlási szerződés kisebbik részét Ukrajnán és Szlovákián, illetve Ausztrián keresztül teljesítik az oroszok, de az orosz-ukrán tranzitszerződés idén év végi lejárata eddig kérdésessé tette a teljesíthetőségét 2025-től kezdve.
Bonyolultabbá váltak az ukrajnai 50 milliárd eurós támogatási programról szóló tárgyalások, mivel a magyar kormány álláspontja az ügyben „nem igazán volt rugalmas” – jelezte egy magasrangú névtelen diplomata a Reutersnek. Ez arra utal, hogy a február 1-jei rendkívüli uniós csúcstalálkozón lehet, hogy mégsem jön össze az egyhangú támogatás a 4 évre szóló 50 milliárd eurós programról, noha voltak már értesülések a napokban arra, hogy a kormány kész feladni a vétóját, igaz mindkétszer határozottan cáfolta ezt a magyar külügyi tárca szóvivője.
Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnap aláírta a török parlament által jóváhagyott törvényjavaslatot, melynek értelmében Svédország is csatlakozhat a NATO-hoz. Ahogyan az várható volt, Ankara már várja a "jutalmát" - Írja a Reuters.
Az Európai Bizottság a közelmúltban egy sor jogsértési határozatot jelentett be, több kötelezettségszegési ügyben pedig Magyarországgal szemben is intézkednek. Az érintett irányelvek számos területet érintenek, többek között az igazságügy, a belső piac és a kkv-k, az adózás és vámügyek, az egészségügy, az éghajlatvédelem, a belügyek és a pénzügyi szolgáltatások területét.
A svéd külügyminiszter arra számít, hogy Magyarország betartja ígéretét, és nem utolsó NATO-tagként ratifikálja Svédország pályázatát - Írja a Reuters.
A Portfolio is elkísérte egy napjára David Pressman amerikai nagykövetet Hajdú-Bihar megyébe, ahol többek között Debrecen polgármesterével, helyi civilekkel egyeztetett, valamint meglátogatta az Igazgyöngy Alapítvány hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával foglalkozó tanodáját is Toldon. A diplomata a magyarországi kínai beruházások kapcsán a transzparencia fontosságáról beszélt, valamint a nyírmártonfalvai lombkoronasétány esetében a korrupció elleni küzdelem jelentőségéről beszélt. A nagykövet a Porfolio-nak elmondta, hogy ugyan erősek az amerikai magyar gazdasági kapcsolatok, de egyre több aggályt fogalmaznak a vállalkozások. Közölte, hogy egyelőre nincs napirenden, hogy új adóügyi megállapodást kössenek a magyar kormánnyal, valamint ismét aggodalmát fejezte ki a szuverenitásvédelmi törvénnyel kapcsolatban. Ugyanakkor cáfolta a korábbi sajtóértesüléseket, hogy Washington szankciókat vetne ki Magyarországra.
Már ma a török törvényhozás elé kerül a svéd-NATO csatlakozást ratifikáló törvényjavaslat - írja a Reuters.
Felpörögtek az események a magyar kormány háza táján a svéd NATO-csatlakozás ügyében, hiszen a török parlament már ma jóváhagyja a svéd csatlakozást, így korábbi ígérete ellenére Magyarország mégis az utolsó lesz a ratifikációs sorban. Éppen ezzel függhet össze, hogy ma meghívta Magyarországra a svéd miniszterelnököt Orbán Viktor kormányfő, illetve telefonon tárgyalt a témáról a brit külügyminiszterrel is.
40-50 autó kapott defektet reggel az M1-en Tata térségben a Hegyeshalom felé tartó oldalon, miután egy kamionról fémdarabok hullottak a pályára, írja Facebook posztjában a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF).
Az uniós vezetők készek keményen fellépni a magyar kormánnyal szemben, ha a jövő heti EU-csúcson továbbra is blokkolja az Ukrajnának szánt többéves finanszírozási programot az uniós költségvetésből – jelezték névtelen források a Bloombergnek.
Az elrettentéstől a tárgyalásokig vannak tervek.
Az érintett országok szerint ez az összeg nem elégséges.
Fél éve még máshogy nézett ki a sztori.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
