5047 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 276 247 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma - közölte szombat reggel a kormányzati koronavírus-portál. Elhunyt 162 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 6784 főre emelkedett. A gyógyultak száma is folyamatosan nő, jelenleg 79 769 fő, az aktív fertőzöttek száma 189 694. Az aktív fertőzöttek 19%-a, az elhunytak 21%-a, a gyógyultak 23%-a budapesti. 7807 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 610-en vannak lélegeztetőgépen.
Miután a tegnap esti EU-csúcson megszületett a jogállamisági mechanizmus ügyében a kompromisszum, hogy elháruljon a belengetett magyar és lengyel költségvetési vétó, két olyan jelzés is érkezett fontos brüsszeli emberektől, amelyek azt sugallják, hogy szó sincs arról: évekre kitolták a mechanizmus alkalmazhatóságát. A két jelzés egyértelműen azt rögzíti, hogy néhány hónapon belül jönni fog az Európai Bíróság ítélete a jogállamisági mechanizmusról. Így ezekkel azt is sugallják, hogy még a 2022-es magyar parlamenti választások előtt is döntés születhet EU-pénzes szankciókról. Van még négy másik, jogi jellegű kérdés is, amelyekre szintén fontos figyelni, mert többmilliárd eurós tételek múlhatnak rajtuk. Ezeket is megválaszoljuk a cikkünk második felében.
Szerdán az előzetes, csütörtökön pedig a végleges egyezség is megszületett az EU-csúcson a magyar és a lengyel kormány által belengetett költségvetési vétó elhárítására, mivel cserébe elfogadta a többi 25 tagállam azt a 4 oldalas német kompromisszumos javaslatot, ami jelentősen felpuhította a jogállamiságinak mondott mechanizmust. Így tehát bár szövegében változatlanul maradt ez a mechanizmus, de a 4 oldalas papír jelentősen felpuhította azt, hiszen az alkalmazási körét szűkíti, a bevethetőségét időben 2-3 évvel kitolja, és kiveszi a mechanizmus hatálya alól a 2014-2020-as EU-pénzeket. Mindez azt jelenti, hogy rövid távon a magyar és a lengyel kormány „győzött” a hónapok óta tartó egyre erőteljesebb vitában, de valójában tágabb perspektívában nézve az egész EU nyert ezzel, hiszen az egysége megerősödött és a tagállamok együtt haladnak tovább egy közös adósságvállaláson keresztüli kilábalási úton. Friss híreink a fontos témában az alábbi hírfolyamunkban olvashatók.
6197 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 271 200 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma - közölte a kormányzati koronavírus portál. Az új fertőzési adatok egyhetes csúcsot jelentenek, és ezek mellett sajnos elhunyt 171 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 6622 főre emelkedett. A gyógyultak száma is folyamatosan nő, jelenleg 78 700 fő, az aktív fertőzöttek száma 185 878. Az aktív fertőzöttek 19%-a, az elhunytak 21%-a, a gyógyultak 23%-a budapesti. 7841 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 610-en vannak lélegeztetőgépen. Több adat is arra utal, hogy a járványügyi folyamatokban enyhe javulás következett be, azonban a nagyfokú bizonytalanság miatt csak óvatos következtetéseket lehet levonni.
Péntek reggelre megszületett az uniós csúcson a 2030-as klímacéllal kapcsolatos megállapodás is. Ez a tegnap esti jogállamiságos-költségvetéses alku mellett egy szintén igen fontos, nagy jelentőségű megállapodás, ami növeli a német soros elnökség időszakának sikereit is. Az EU-csúcs után aztán közzétették a teljes megállapodási szöveget minden témában, így azt is, hogy pontosan miben maradtak a klímavédelmi célok kapcsán és például a lengyel aggodalmakat hogyan hárították el. Összességében a 2027-ig tartó időszak alatt legalább 600 milliárd eurónyi forrás fog áramlani a klímavédelmi célokra az EU-ban.
Két videót is közzétett Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán, miután megszületett a költségvetési vétóval kapcsolatos megállapodás. Ezt követően sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben.
Röviddel ezelőtt ért véget annak a napirendi pontnak a tárgyalása a brüsszeli EU-csúcson, amely a magyar és lengyel költségvetési vétó elhárítását célozta és az eredmény az lett, amit már órák óta valószínűsítettünk: a Portfolio megbízható, később hivatalosan is megerősített, információi szerint változtatás nélkül elfogadták az állam- és kormányfők a német kompromisszumos javaslat teljes szövegét, amivel kiegészítik, pontosítják a jogállamiságinak mondott mechanizmust. Ezért cserébe pedig elállt a vétótól Magyarország és Lengyelország, így késedelem nélkül el tud indulni a 2021-2027-es költségvetés és a helyreállítási alap felállítása is halad az eredeti tervek útján.
Továbbra is tombola koronavírus-járvány a világban, hiszen egy nap alatt 680 ezer új fertőzöttet azonosítottak, így már 68,9 millió embernél igazolták a betegséget. Közülük 1,57 millióan már sajnos elhunytak, 44,4 millióan meggyógyultak. A járvány második hulláma minden eddiginél nagyobb nehézséget okoz Európa-szerte is, az egészségügyi rendszerek hatalmas terhelés alatt állnak még úgy is, hogy sok országban már hetek-hónapok óta egyre szigorúbb korlátozások vannak, de a jelek szerint ez például Németországban, Európa legnagyobb gazdaságában nem elég, hiszen karácsonytól január 10-ig az ország teljes lezárásáról döntöttek, így a mindennapi élethez nélkülözhetetlen üzletek kivételével fel kell függeszteni a kiskereskedelem és a szolgáltatási ágazat működését. Ez gyakorlatilag a tavaszi legsúlyosabb lezárási intézkedésekkel azonos. Ausztriában is nagyon nehéz hetekre készülnek. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelzése szerint remélhetőleg tetőzik itthon most a járvány, és a december 24-re vonatkozó döntést tényleg csak 21-én hozzák meg, addig pedig a bolti létszámkorlát és a 24-i nyitva tartás kérdése, valamint az idősek vásárlási sávjának eltörlése is felmerül. A friss adatok alapján idehaza sem enyhül érdemben a járvány, egy hónappal a kijárási korlátozások életbe lépése után sem, így a karácsonyi ünnepek körül nagy fegyelmezettség kell majd a magyar lakosságtól is. Friss híreink a koronavírus-járvány témájában.
Tizennyolc milliárd forintnyi beruházásról és 1700 munkahely megvédéséről írt alá megállapodást négy magyarországi vállalkozással Varga Mihály pénzügyminiszter.
5415 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 265 003 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma - közölte a kormányzati koronavírus portál. A magas új fertőzéses adatok mellett sajnos elhunyt 171 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 6451 főre emelkedett. A gyógyultak száma is folyamatosan nő, jelenleg 77 362 fő, az aktív fertőzöttek száma 181 190. Az adatközlésből az is kiderül, hogy 7869 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 645-en vannak lélegeztetőgépen.
Pozitív légkörben zajlott a ma délutáni uniós nagyköveti ülés, amelyen először tanulmányozták a tagállami képviselők azt a német elnökség által javasolt csomagot, ami segítenek elhárítani a magyar és lengyel költségvetési vétót és számos előremutató kérdés is elhangzott – jelezte egy vezető uniós diplomata a Reutersnek.
A Deutschlandfunk munkatársa teljes egészében befényképezte és kirakta a Twitterre azt az angol szöveget, ami a magyar és lengyel vétófeladásért cserébe megfogalmazott német javaslatcsomagot rögzíti. Az anyag státusza tanácsi munkadokumentum, amelyről jelenleg is tárgyalnak Brüsszelben a tagállami nagykövetek, így nem is hivatalos szövegről van szó, ráadásul annak tartalma még változhat a folyamatban lévő egyeztetések miatt.
Három főbb elemből áll az a német csomag, amely a magyar és lengyel költségvetési vétó elhárítását célozza és ha ezek alapján születne meg a kompromisszum, akkor az „nagy engedmény lenne Lengyelország és Magyarország részéről” – írja a Deutsche Welle lengyel oldala. Később kiszivárgott a teljes megállapodási szöveg a vétófeladásért cserébe, amelyet a véleményünkkel együtt ebben a cikkben írtunk meg.
Elfogadta a magyar és a lengyel kormány a német soros elnökség javaslatát a költségvetési vétóvita rendezésére és most a javaslat arra vár, hogy többek között Mark Rutte holland miniszterelnök is elfogadja a kialkudott kereteket - jelezte egy lengyel kormányzati forrás a Reutersnek. Közben a Bloomberg, amely először jelezte a megszületett alkut, elért egy magyar kormányzati forrást, aki névtelenül szintén megerősítette, hogy megszületett az elvi megállapodás. Később kiszivárgott a teljes megállapodási szöveg a vétófeladásért cserébe, amelyet a véleményünkkel együtt ebben a cikkben írtunk meg.
Elutasítom az uniós költségvetési viták kapcsán „vétó, vagy halál” hozzáállást, mert a vétó csak "a legvégső megoldás" és ha vétózna a lengyel kormány, akkor annak előrehozott választás lenne a következménye, ami rossz lenne a koalíciónak, akár „hosszú évekre” is kiszorulhatna a hatalomból – jelentette ki egy szerda délelőtti sajtótájékoztatón Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes. Ez gyakorlatilag arra utal, hogy belpolitikai kényszerek (is) szorítják arra a lengyel kormányt, hogy egyezzen bele a német elnökség által szorgalmazott kemény jogállamisági mechanizmus új nyilatkozattal tisztázott verziójába és mivel kiesik a lengyel vétó, így a magyar kormány is kénytelen támogatni ezt az utat. Gowin azon jelzésére, hogy a vétónak az előrehozott választások az alternatívája, meglódult a forint, hiszen ezen háttér ismeretében tényleg egyre biztosabb a költségvetési alku, annak inkább már csak az időzítése a kérdéses. Később kiszivárgott a teljes megállapodási szöveg a vétófeladásért cserébe, amelyet a véleményünkkel együtt ebben a cikkben írtunk meg.
A kedd esti varsói magyar-lengyel kormányfői egyeztetés után szerdán reggel Angela Merkel német kancellár is küldött egy jelzést a jogállamisági viták miatti költségvetési vétó ügyében a csütörtök-pénteki EU-csúcs előtti német parlamenti felszólalásában.
Legalább három interjút adott kedd este varsói útja során Orbán Viktor kormányfő és az általa, illetve a lengyel kormányszóvivő, valamint a német Európa-ügyi miniszter által elmondottak összességében afelé mutatnak, hogy a jogállamiságinak nevezetett mechanizmus fókusza, alkalmazási területe szűkülhet. Ez azt jelentené, hogy elképzelhető: a mechanizmus az eddiginél jobban artikulált módon csak az EU-s költségvetéssel összefüggő jogállamisági feltételekre lenne érvényes, így bár tartalmilag és a hatályba lépését illetően nem változna a jogállamisági rendelet, de - akár egy külön deklarációval, értelmező nyilatkozattal - egyértelművé válhat, hogy például migrációs és gender kérdésekben nem indulhat el EU-pénzes szankció, a szankciókat pedig várhatóan majd egyébként is meg lehet támadni az Európai Bíróságon. Mindezek miatt pedig ahogy Orbán Viktor forgalmazott: „centiméterekre” lehetünk attól, hogy elháruljon a magyar és lengyel kormány által a 2021-2027-es költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatos vétó. Cikkünk megjelenése idején Angela Merkel német kancellár felszólalt a parlamentben és az alábbi következtetéseinkkel teljesen összhangban lévő jelzéseket tett, amleyekről ebben a cikkünkben külön is írtunk.
Elég keménynek tűnnek a magyar és lengyel kormány szempontjából azok a keretek, amelyeket végsőnek szán a német soros elnökség ahhoz, hogy kimozdítsa a patthelyzetből a költségvetési vétó ügyét – derült ki ma délután Michael Roth német Európa-ügyi miniszter szavaiból. Roth jelezte: minden követ megmozgatnak azért, hogy „a következő órákban, vagy napokban” megszülessen a megállapodás. Valószínűleg éppen erről a német keretrendszerről egyeztetnek jelenleg is Varsóban a magyar és lengyel vezetők, miután váratlanul ismét Varsóba repült Orbán Viktor kormányfő.
Úgy tűnik, hogy kommunikációs offenzívába kezdett a lengyel miniszterelnök, mert a Magyar Nemzet mellett még legalább 8 másik vezető európai lapban is lehozták a mai vélemény cikkét, illetve interjúját és közben kedden délután Varsóban is beszélt egy sajtótájékoztatón az uniós költségvetési vétóhelyzetről. Ezek egybehangzó üzenete az, hogy egyelőre nem változott a lengyel álláspont a vétó ügyében, de meglebegtette, hogy a tárgyalások akár elvezethetnek majd ehhez, igaz eltérő időhorizontot mondott arra, hogy ez mikor következhet be. Egyik megszólalásában közeljövőt mondott, egy másikban viszont néhány hónapos távot. Utóbbi egybecseng Orbán Viktor és Gulyás Gergely magyar vezetők minapi jelzéseivel.
Miután a kitartó(nak tűnő) magyar és lengyel vétó miatt mérlegelni kezdte az Európai Bizottság azt, hogy a 25 másik tagállammal halad tovább a helyreállítási alap felállítása felé, kiadott egy értelmező anyagot is arról, hogy mit is kockáztat Magyarország a kimaradással. Az anyag nem 2018-as fix áron, hanem 2020-as folyó áron kalkulálja ki azt, hogy a várhatóan 8 milliárd eurónyi megkapható támogatásból 2028-ig legfeljebb csak 3,5-4 milliárd eurót kellene visszafizetni. Így végülis ugyanarra jut, amit a Portfolio is megírt már pár napja fix árak mellett: még értelmezhető gazdaságpolitikai horizonton legalább 4-4,5 milliárd eurónyi forrást veszítene az ország. Ezen felül több százmillió euró kamatmegtakarítást is elveszítene az ország, hiszen a helyreállítási alapból nagyon alacsony kamat mellett tudnánk fontos reformokat segítő hitelekhez jutni, de ehelyett drágább forrásokat kellene igénybe vennünk a piacokról. Az alábbiakban az Európai Bizottság által kiadott tájékoztatót közöljük változtatás nélkül, a kiemelések tőlünk származnak.
