Adóssághegy, EU-pénzek, vétó
Cikkem a Covid-válságról, valamint a címben szereplő három dolog közötti közgazdasági összefüggésekről szól. Nem a politikáról. Nem Magyarországról. Vagy csak egy kicsit róla...
Cikkem a Covid-válságról, valamint a címben szereplő három dolog közötti közgazdasági összefüggésekről szól. Nem a politikáról. Nem Magyarországról. Vagy csak egy kicsit róla...
Amennyiben kitart a magyar és lengyel kormány vétója, akkor mindkettőjük gazdasága 2022-2024 között évente átlagosan a GDP 1-2%-pontját elveszítheti gazdasági növekedésben – vázolta a holland ING Bank hétfői átfogó régiós elemzésének egyik részében. Ezzel együtt a bank elemzői arra számítanak, hogy év végéig megszületik egy megállapodás az uniós vezetőkkel és elkerülhető lesz a két ország vétója.
Lezárult az iskolák tömeges tesztelése, 9198 helyszínen folyt a tesztelés, intézkedésre az iskolák egyharmadában volt szükség – mondta el Maruzsa Zoltán Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár egy Népszavának adott interjúban.
3870 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 254 148 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 116 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 5984 főre emelkedett. A gyógyultak száma is folyamatosan nő, jelenleg 74 283 fő, az aktív fertőzöttek száma 173 881. Az aktív fertőzöttek 19%-a, az elhunytak 22%-a, a gyógyultak 24%-a budapesti. 7932 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 674-en vannak lélegeztetőgépen - derül ki mindez a koronavírus.gov.hu oldal statisztikájából.
A mai nap folyamán új térképet fog közölni a koronavirus.gov.hu, hiszen a reggeliek a kormányzati tájékoztatás szerint is hibásak. A problémát a Portfolio részletesen bemutatta. A hibára egyelőre nem adtak magyarázatot.
Magyarországon a napi halálozások száma népességarányosan már magasabb, mint Olaszországban volt az első hullám idején.
Hazugságvizsgálatnak vetettük alá a magyar COVID-statisztikákat, hogy kiderítsük: van-e bármi alapja azon feltételezéseknek, mely szerint itthon is manipulálhatják az esetszámokat. A Benford-szabály matematikai repertoárját bevetve górcső alá vettük a megyei bontású esetszámokat. Az eredmény egyértelmű: a számok szinte tökéletesen követik a Benford-szabályt, tehát nem látszik, hogy bárminemű manipuláció történne a háttérben. Kutakodásunk viszont ezen felül is tartogatott izgalmakat, ugyanis elsőre nem minden statisztika tűnt annyira hitelesnek.
A legfrissebb jelek szerint nincs változás se a lengyel, se a magyar kormányfő álláspontjában az uniós költségvetési vétót illetően, ugyanis mindkét vezető megerősítette pénteken: továbbra is elfogadhatatlannak tartja az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendelettervezetet. Így a közös üzenetük továbbra is az, hogy ha az EU vezetése tényleg gyorsan el akarja fogadni a 2021-2027-es büdzsét és a helyreállítási alap rendeletét, akkor ezekről válasszák le, időben tolják el a jogállamisági rendelet ügyét. Az továbbra is nagy kérdés, hogy ennek a határozott elvárásnak hogyan lehet úgy megfelelni, hogy közben a 25 másik tagállam és az Európai Parlament nem akar már változtatni a jogállamisági rendeleten és így annak jövő év eleji hatályba lépésén sem. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a téma legfontosabb hazai és nemzetközi fejleményeiről.
A koronavírus-járvány munkaerőpiaci hatásainak mérséklésére tavasszal már felállított SURE alap mintájában gondolkodik az Európai Bizottság, amelyet a magyar és a lengyel vétó megmaradása esetén is viszonylag gyorsan el tudna indítani a testület a NextGenerationEU helyett, és ha akar, később tud majd csatlakozni hozzá a két tagállam, de a jogállamisági feltételeket előbb el kell fogadniuk hozzá – szivárgott ki a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.
Megszületett pénteken délután az elvi megállapodás az Európai Tanács és az Európai Parlament között az Európai Unió 2021-es költségvetéséről, de azt addig nem fogadhatják el jogi értelemben, amíg előzetesen rá nem bólintott minden tagállam egyhangúan a 2021-2027-es keretköltségvetésre – jelentette be az Európai Tanács, az Európai Parlament, valamint az Európai Bizottság illetékes biztosa.
A legfrissebb jelek szerint nincs változás se a lengyel, se a magyar kormányfő álláspontjában az uniós költségvetési vétót illetően, ugyanis mindkét vezető megerősítette pénteken: továbbra is elfogadhatatlannak tartja az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendelettervezetet. Így a közös üzenetük továbbra is az, hogy ha az EU vezetése tényleg gyorsan el akarja fogadni a 2021-2027-es büdzsét és a helyreállítási alap rendeletét, akkor ezekről válasszák le, időben tolják el a jogállamisági rendelet ügyét.
A jelenlegi járványügyi helyzet nem a tavaszi időszakban kialakult és lappangva terjedő fertőzési láncok folytatása, hanem a nyár közepén történt újbóli behurcolások eredménye.
Az Európai Bizottság eljárást indít annak érdekében, hogy a magyar piacon is fogadják el az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatóka, és felszólító levelet küld Magyarországnak, 12 további tagállamnak és az Egyesült Királyságnak, amiért nem nyújtották be hosszú távú épületfelújítási stratégiájukat.
Kész feladni a vétóját mind a 2021-2027-es költségvetés, mind a helyreállítási alap terén Lengyelország, ha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendeletről kiad egy jogilag kötelező érvényű értelmező anyagot az Európai Bizottság és azt az állam- és kormányfők is támogatják a jövő heti EU-csúcson – jelentette be uniós illetékesekkel folytatott csütörtöki tanácskozása után este a lengyel miniszterelnök-helyettes. Jaroslaw Gowin jelzései erőteljesen abba az irányba mutatnak, hogy a lengyelekkel együtt a magyar kormány is kész elállni a vétójától, tehát a két kormány továbbra is együtt mozog a témában.
Mivel az Európai Parlament szavazási szabályrendszere jogszerűen megengedte azt, hogy a tartózkodó szavazatokat ne vegyék figyelembe és mivel erről az EP vezetése másfél nappal a szavazás előtt megfelelően kiértesítette az EP-képviselőket, ezért jogszerű volt az a szavazási módszer, ahogy 2018. szeptember 12-én megindította az EP Magyarország ellen az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti jogállamisági eljárást az ún. Sargentini-jelentés alapján – mondta ma ki indítványában az Európai Bíróság főtanácsnoka. Ez még nem a Bíróság ítélete, csupán a főtanácsnok „javaslata”, de fontos indikáció arra, hogy a Bíróság várhatóan hogyan dönt majd. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint helytelen a főtanácsnok indítványában a tartózkodással kapcsolatos érvelés, ezért továbbra is úgy látja, hogy jogsértő módon indították el 2018-ban az ország elleni eljárást.
A nyári megállapodás alapján jelentős források állnak rendelkezésre a Közös Agrárpolitikára (KAP) 2021 és 2027 között, de ahhoz, hogy ezeket ki is lehessen fizetni, mielőbb meg kell állapodni az uniós költségvetés végső kereteiről és majd a KAP reformjáról is – hangsúlyozta a Portfolio Agrárszektor 2020 című mai konferenciájának egyik nyitó előadásában Brüsszelből élőben bejelentkezve Janusz Czesaw Wojciechowski. Az Európai Bizottság lengyel származású agrárbiztosa rövid előadásában jelezte, hogy még decemberben ajánlásokat ad ki a testület minden tagállam számára a klímavédelmi törekvésekkel összefüggésben. Emellett többször is hangsúlyosan beszélt az élelmiszerbiztonság és a rövidülő ellátási láncok fontosságáról, valamint arról, hogy mind a gazdáknak, mind az ellátási lánc összes szereplőjének kiemelt szerepe van a KAP végrehajtása során abban, hogy hozzájáruljon a klímavédelmi és biodiverzitási célok eléréséhez.
A hétfői varsói magyar-lengyel kormányfői találkozó utáni üzenettel összhangban (várjuk a német javaslatot) ma, azaz csütörtökön megszülethet a német javaslat arra, hogy hogyan oldják fel az EU-s pénzek szigorú jogállamisági feltételrendszerhez kötése miatti magyar-lengyel költségvetési vétót. Egyelőre erősen kérdéses, hogy ez elvezet-e a jövő csütörtök-pénteki EU-csúcson ahhoz a megegyezéshez, amelyet kulcsfontosságúnak nevezett mind az EU soros elnökségét jelenleg vezető Angela Merkel német kancellár, mind a januártól a soros elnöki feladatokat átvevő Antonio Costa portugál miniszterelnök.
Egy áthidaló jellegű, a helyreállítási alap mintájára készülő speciális megoldást mérlegel az Európai Bizottság azért, hogy a magyar és a lengyel kormány költségvetési vétója ellenére is tudjon haladni és ha később majd a két kormány feladja a vétóját, csatlakozni tudjon a konstrukcióhoz – tudta meg a Financial Times egy magasrangú uniós illetékestől.
Nyitottak vagyunk új javaslatokra a német elnökségtől, többfajta megoldás is lehetséges, szerintünk meg lehet egyezni akkor, ha a júliusi EU-csúcson rögzített keretek mentén haladunk, különben az EU dezintegrációja fog beindulni, amit senki sem szeretne – lényegében ezeket mondta Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hétfő esti újabb találkozóját követő sajtótájékoztatóján Piotr Müller lengyel kormányszóvivő.
Két hete vétózta meg a magyar és a lengyel kormány a következő hétéves uniós költségvetést és az Európai Unió válság elleni mentőalapját. A piaci reakció azonban egyelőre meglepően visszafogott volt, nem úgy tűnik, mintha a befektetők komolyabb kockázatként áraznák a kérdést. A jövő heti EU-csúcs után sok minden tisztázódhat, akkor kellene ugyanis végleges döntést hozni. Könnyen lehet, hogy egyelőre a befektetők is bíznak a megegyezésben, ha viszont a csúcson tovább durvul a vita, akkor az előbb-utóbb az a magyar eszközök árazásában is megjelenhet.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?